Tánc

Farkas Zoltán „Batyu”: „A szellem felé kell fordulnunk”

2016.04.14. 14:52
Ajánlom
A Budapesti Tavaszi Fesztiválon április 15-én mutatják be a Müpában a Násztánc című táncjátékot, amely Nagy László hatalmas, Menyegző című versének megidézésre vállalkozik. Az előadásban ráismerhetünk sokféleségünkre – a szépre és igazra való vágyakozásunk mellett torz és rosszabbik énünkre, a rítusok és ünnepnapok, de a bacchanáliák utáni vágyunkra is. Az előadásról a koreográfus, rendezővel beszélgettünk.
Farkas Zoltán "Batyu"

Farkas Zoltán "Batyu"

- Mikor fogalmazódott meg önben a gondolat, hogy táncjátékban dolgozza fel Nagy László egyik legfontosabb költeményét?

- Ezelőtt huszonöt, harminc évvel Nagy László feleségével, Szécsi Margittal beszélgettünk egy kötetlen összejövetelen, amikor megkérdezte tőlem, miért is nem állítom színpadra ezt a nagyszerű költeményt. Ez akkor annyira mellbe vágott, hogy hosszú évekig érlelődött bennem az elhatározás, hogy tényleg belevágjak. Tizenöt éve már egyszer megpróbálkoztam vele, de akkor csak skicceket csináltam, öt-hat párra írt koreográfiák voltak ezek, ám mostanra jött el az idő, hogy kiteljesedhetett ez a vállalkozás. A Menyegző kapcsán mindig az a kérdés munkált bennem, hogy mit is tudok én mondani az embereknek, milyen válaszokat adhatok én a költeményben feltett univerzális kérdésekre. Folyamatosan kaptam a válaszokat és megfogalmazódott az értékek és bűnök ellentéte, illetve annak örök érvényűsége. Feladatom az hogy megpróbáljanak kiutat mutatni abból a világból, ahol még inkább a pénz a minden, mindenki majdnem csak ezért él, hal, öl, s ez ma leginkább a bűnök forrása.

- Milyen üzenete van a mai olvasók, nézők számára Nagy László versének?

Fantasztikus, összetett és nagy vers a Menyegző, és mint a nagy művek, mindig aktuális marad.

Azaz mindig az adott korba illeszthető, másról szólt tehát a megírásakor, másról szólt számomra huszonöt évvel ezelőtt és természetesen másról szól ma. Huszonöt éve a versben megrajzolt hagyományvilág és az abban lévő finomságok, azok bemutatása foglalkoztatott, ma már más dolgokat üzen számomra. Mára úgy látom az ego, a harsány, csak a mulatozásra és az önös örömszerzésre való törekvés uralja világunkat és erre nagyon pontosan reflektál a költemény is. A lakodalom főszereplői, a menyasszony és a vőlegény csupán apropót szolgáltatnak arra, hogy a fékevesztett dorbézolás elkezdődhessen. Csak az számít, hogy mi mit akarunk, csak elvenni akarunk, semmit vissza nem adni az univerzumnak.

Násztánc

Násztánc (Fotó/Forrás: Papp Kornél / Folkpédia)

- Nehéz volt átültetni mindezt a tánc nyelvére?

- Nagy László jellemábrázolása hihetetlenül pontos, a figurái a mai világban is ugyanúgy megtalálhatók. Hogy hogyan ültettem át mindezt a tánc nyelvére? Eklektikusan gondolkodtam. A néptánc alapjaiból indultunk ki, a mátkapár tánca például pontosan, szigorúan meghatározott, autentikus, mély gyökerű néptánc, de a modern és a kortárstánc is megjelenik a jellemek megformálásánál, amiben Bakó Tamás volt nagy segítségemre. A versben körvonalazódó anyagi és szellemi világot szeretném bemutatni, azt, hogy a kettő miért válik el egymástól és hogy a köztük lévő harmónia miért bicsaklott meg.

Én úgy látom, a mérték mára eltolódott az anyag javára, alkotóként pedig az a feladatom, hogy a tánc nyelvén adjak megoldásokat arra, hogyan állítható vissza ez az egyensúly.

A javaslatom az, hogy a szellem felé kell fordulnunk, amelyhez a legrövidebb utat a színek és a hangok világának felfedezése jelenti.

Évezredes kultúra, amihez hozzányúlunk

A Násztánc című előadásról is szó esett Mihályi Gáborral, a MÁNE művészeti igazgatójával és Kelemen Lászlóval, a Hagyományok Háza főigazgatójával késíztett páros interjúnkban

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Tisztújítást tartottak a Magyar Táncművészek Szövetségében

A Magyar Táncművészek Szövetségének közgyűlésén ötödik alkalommal választotta meg a tagság újabb három évre elnöknek Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és társelnöknek Kiss Jánost, a győri Magyar Táncfesztivál igazgatóját - adta hírül a szakmai és érdekvédelmi szövetség.
Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.
Tánc hír

Átadták az idei Lábán Rudolf- és Halász Péter-díjakat

Augusztus 31-én a Trafóban immár 15. alkalommal hirdették ki a legjobb hazai kortárs táncprodukciókat elismerő díjat, valamint a színházi alkotókat méltató elismerést.
Tánc gyász

Elhunyt Rab István balettművész

Az 1953 disszidált táncművész 90 éves korában hunyt el, Amerikában – írja a New York Times-ra hivatkozva a Színház Online.