Tánc

Felméry Lili: „Boldog vagyok, hogy az Operaházban táncolhatok”

2011.01.06. 02:45
Ajánlom
Felméry Lilinek nemcsak az alakja, kelleme és bája, hanem a neve is egy balerináé. 2010-ben végezte el a Magyar Táncművészeti Főiskolát, a 2010/11-es évadtól a Magyar Állami Operaház címzetes magántáncosnője. Simon István partnereként Júlia megformálója, Junior Prima Díjas tehetség.

- Az első operaházi évadod tartogat több elfoglaltságot, nagyobb kihívásokat vagy az elmúlt tanulóévek, amikor meg kellett osztani a figyelmedet a tanulás és a tánc között?

- Nagy változás az életemben, hogy kilenc nehéz, de boldog "balettintézeti" év után idén ősztől az Operaházba szerződhettem. A lehetőség, hogy itthon táncolhatok, mindenért kárpótol. Szinte összehasonlíthatatlanok az iskolai évek és ez az évad, hiszen teljesen megváltozott a napjaim időbeosztása. A főiskolán a kiegyensúlyozott szakmai munka volt alapkövetelmény, az Operában a művészi szabadság megtalálása és megélése is az. Szerencsére sok feladatot kaptam, arra törekszem, hogy megfeleljek az elvárásoknak.

- 2008-ban a Lausanne-i Nemzetközi Balettversenyen a legjobb női táncos díját nyerted el. Ezzel a győzelemmel egy tíz hónapos külföldi tanulmányi lehetőség járt együtt. Londont, a Royal Ballet Schoolt választottad, majd Szentpéterváron, a Vaganova Balettakadémián is tanultál. Összehasonlítható a két iskola, a két tanítási módszer?

- A londoni Royal Ballet a világ egyik legelőkelőbb társulata, balettiskolája a leghíresebbek közé sorolható. Keveseknek sikerül az iskola végzősei közé kerülniük. Végül a saját döntésem folytán, egy kinti szerződési ajánlatot is "átlépve", hét hónap után hazajöttem. Nyomós ok szülte a döntést, hiszen a Magyar Állami Operaház tanulmányi ösztöndíjat ajánlott fel. Nekem pedig kislány koromtól kezdve az volt az álmom, hogy egyszer én is az Operaház tagja lehetek. Hazajöttem, és még egy évet tanultam a Magyar Táncművészeti Főiskolán a diplomám megszerzéséig. Ennek részeként, ösztöndíjasként tanulhattam egy rövid ideig Szentpéterváron. A főiskolai mesterem, Dózsa Imre járta ki nekem a lehetőséget, amely felejthetetlen emberi és szakmai élmény volt. A külföldi tanulmányok, nemzetközi versenyek mindig nagy kihívást jelentenek. Angliában szinte csak díjnyertes táncos tanul a Royal Ballet Schoolban, de Oroszországban is kiválóságok járnak az akadémiára. A Vaganova-módszer közelebb állt hozzám, hiszen itthon is ezt tanuljuk. Korábban az Egyesült Államokban is volt módom kurzusokat elvégezni Miamiban, majd Houstonban, ott a Balanchine-technikát tanultam. Ezek a tapasztalatok nélkülözhetetlenek, minden európai és tengerentúli tanulási módszer fejleszti a testet és fokozza a koncentrációt, a sokoldalú tudás vezet a sikerességhez.

- Beszélgetésünk során már többször hangsúlyoztad, hogy örülsz, hogy itthon dolgozhatsz. Mi az, ami miatt az Operaházat választottad?

- Már amikor bekerültem a Táncművészeti Főiskolára, meghatározó élmény volt számomra az Operaház. Az épület monumentális látványa, az ott dolgozó művészek tudása, szellemisége. Növendékként lehetőségem adódott próbákat, előadásokat nézni. Az Operaház atmoszférája varázslatként hatott rám, éveken keresztül csodálhattam olyan táncosnőket, mint Hágai Katalin, Volf Katalin és mai utódaik, akiknek az ember természetesen egyszer a nyomába szeretne lépni. Ma már előfordul, hogy egykori eszményeimmel, a ma mestereivel próbálhatok. Ez az, ami ösztönző. Itthon feladataim vannak, van hova fejlődni, kitől tanulni. Az én ragaszkodásom ennek a közegnek köszönhető, ez személyes választás kérdése, rám óriási hatással volt és van a hely szelleme, a társulat egésze. És örülök, hogy egy olyan városban élhetek és dolgozhatok, ahol a családomat is a közelemben tudhatom.

- Mi volt az elmúlt év legmeghatározóbb szakmai élménye számodra?

- A legmeghatározóbb szakmai élményem mindenképp a Prokofjev-Seregi-féle Rómeó és Júlia előadás volt. Júliát táncolni szinte valamennyi balerinának dédelgetett vágya. Azért, hogy ezt a szerepet 18 évesen eltáncolhattam, nem lehetek eléggé hálás Seregi művész úrnak, Hágai Katalinnak, Keveházi Gábornak, Kaszás Ildikónak, akik bíztak bennem, tanítottak és mindenben a segítségemre voltak. És persze Rómeónak, Simon Istvánnak. Ez a premier felejthetetlen élmény volt számomra. Most itt az újabb kihívás. A rosszul őrzött lányt próbálom, januárban táncolom a szerepet, ez egy vidám darab, egy egészen más karakter, mint Júlia figurája. A Junior Prima Díjra pedig egyáltalán nem számítottam. Csak 19 éves vagyok, a többi díjazott nálam érettebb és nagyobb múlttal rendelkező művész, ezért is volt nagy megtiszteltetés számomra ez a díj.

- A szerepek technikai kidolgozása mellett a karakterformálásra, a különböző szerepek színészi előadására hogyan készülsz fel?

- Hágai Katalin mesternővel sokat foglalkoztunk Júlia személyiségével, az érzelmek kifejezésével. Amennyiben van irodalmi alapja az adott balettnek, akkor azt az ember elolvassa. Több videót is meg szoktam nézni különböző táncosokkal, akiktől rengeteget lehet tanulni. Szépen lassan, a mozdulatok segítségével is megpróbálja az ember a saját személyiségét is belecsempészni a szerepbe.

- Mit jelent számodra a kikapcsolódás? Szakítasz időt a társművészetekre is: színházba, moziba, kortárs tánc előadásokra jársz-e?

- Színházba nagyon szeretek járni, elsősorban a prózai színház érdekel, de nyitott vagyok minden stílusra. A táncszínházat is szeretem, ha időm engedi, akkor természetesen moziba is járok. Ha a családommal vagy barátokkal lehetek, akkor ez mind-mind kikapcsolódás, bár most annyira új élethelyzetben vagyok, hogy a baletten kívül jórészt nem is foglalkozom semmi mással.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Milyen hatással van az alkotói munkára a klímavészhelyzet? – Beszélgetés a Trafóklubban

A klímavédelem témakörét járja körbe február 13-án Duda Éva (Duda Éva Társulat), Hevesi Flóra (Greenpeace) és Macskásy Éva (Fridays For Future) a Trafóban.
Tánc ajánló

Vizuális színpadi varázslat – Kiállítás a Magyar Állami Népi Együttes jelmezeiből

A Magyar Állami Népi Együttes mindennapjait is bemutató tárlatot Bodor Johanna táncművész, koreográfus nyitja meg január 25-én.
Tánc hír

Cirkusztörténelmet írt ifj. Richter József és Merrylu Richter

Pas de deux – balett lóháton című produkciójukkal elnyerték mindkét fődíjat, a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját és fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat is.
Tánc hír

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.
Tánc interjú

„Sok kihívás elé állítjuk a szereplőket” – Interjú a Szent Boszorkány alkotóival

A 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosával, Pál Dániel Leventével és Kalmár Ákossal a Szent Boszorkány című újcirkuszi est január 7-ei bemutatója kapcsán beszélgettünk.