Tánc

Felméry Lili: „Boldog vagyok, hogy az Operaházban táncolhatok”

2011.01.06. 02:45
Ajánlom
Felméry Lilinek nemcsak az alakja, kelleme és bája, hanem a neve is egy balerináé. 2010-ben végezte el a Magyar Táncművészeti Főiskolát, a 2010/11-es évadtól a Magyar Állami Operaház címzetes magántáncosnője. Simon István partnereként Júlia megformálója, Junior Prima Díjas tehetség.

- Az első operaházi évadod tartogat több elfoglaltságot, nagyobb kihívásokat vagy az elmúlt tanulóévek, amikor meg kellett osztani a figyelmedet a tanulás és a tánc között?

- Nagy változás az életemben, hogy kilenc nehéz, de boldog "balettintézeti" év után idén ősztől az Operaházba szerződhettem. A lehetőség, hogy itthon táncolhatok, mindenért kárpótol. Szinte összehasonlíthatatlanok az iskolai évek és ez az évad, hiszen teljesen megváltozott a napjaim időbeosztása. A főiskolán a kiegyensúlyozott szakmai munka volt alapkövetelmény, az Operában a művészi szabadság megtalálása és megélése is az. Szerencsére sok feladatot kaptam, arra törekszem, hogy megfeleljek az elvárásoknak.

- 2008-ban a Lausanne-i Nemzetközi Balettversenyen a legjobb női táncos díját nyerted el. Ezzel a győzelemmel egy tíz hónapos külföldi tanulmányi lehetőség járt együtt. Londont, a Royal Ballet Schoolt választottad, majd Szentpéterváron, a Vaganova Balettakadémián is tanultál. Összehasonlítható a két iskola, a két tanítási módszer?

- A londoni Royal Ballet a világ egyik legelőkelőbb társulata, balettiskolája a leghíresebbek közé sorolható. Keveseknek sikerül az iskola végzősei közé kerülniük. Végül a saját döntésem folytán, egy kinti szerződési ajánlatot is "átlépve", hét hónap után hazajöttem. Nyomós ok szülte a döntést, hiszen a Magyar Állami Operaház tanulmányi ösztöndíjat ajánlott fel. Nekem pedig kislány koromtól kezdve az volt az álmom, hogy egyszer én is az Operaház tagja lehetek. Hazajöttem, és még egy évet tanultam a Magyar Táncművészeti Főiskolán a diplomám megszerzéséig. Ennek részeként, ösztöndíjasként tanulhattam egy rövid ideig Szentpéterváron. A főiskolai mesterem, Dózsa Imre járta ki nekem a lehetőséget, amely felejthetetlen emberi és szakmai élmény volt. A külföldi tanulmányok, nemzetközi versenyek mindig nagy kihívást jelentenek. Angliában szinte csak díjnyertes táncos tanul a Royal Ballet Schoolban, de Oroszországban is kiválóságok járnak az akadémiára. A Vaganova-módszer közelebb állt hozzám, hiszen itthon is ezt tanuljuk. Korábban az Egyesült Államokban is volt módom kurzusokat elvégezni Miamiban, majd Houstonban, ott a Balanchine-technikát tanultam. Ezek a tapasztalatok nélkülözhetetlenek, minden európai és tengerentúli tanulási módszer fejleszti a testet és fokozza a koncentrációt, a sokoldalú tudás vezet a sikerességhez.

- Beszélgetésünk során már többször hangsúlyoztad, hogy örülsz, hogy itthon dolgozhatsz. Mi az, ami miatt az Operaházat választottad?

- Már amikor bekerültem a Táncművészeti Főiskolára, meghatározó élmény volt számomra az Operaház. Az épület monumentális látványa, az ott dolgozó művészek tudása, szellemisége. Növendékként lehetőségem adódott próbákat, előadásokat nézni. Az Operaház atmoszférája varázslatként hatott rám, éveken keresztül csodálhattam olyan táncosnőket, mint Hágai Katalin, Volf Katalin és mai utódaik, akiknek az ember természetesen egyszer a nyomába szeretne lépni. Ma már előfordul, hogy egykori eszményeimmel, a ma mestereivel próbálhatok. Ez az, ami ösztönző. Itthon feladataim vannak, van hova fejlődni, kitől tanulni. Az én ragaszkodásom ennek a közegnek köszönhető, ez személyes választás kérdése, rám óriási hatással volt és van a hely szelleme, a társulat egésze. És örülök, hogy egy olyan városban élhetek és dolgozhatok, ahol a családomat is a közelemben tudhatom.

- Mi volt az elmúlt év legmeghatározóbb szakmai élménye számodra?

- A legmeghatározóbb szakmai élményem mindenképp a Prokofjev-Seregi-féle Rómeó és Júlia előadás volt. Júliát táncolni szinte valamennyi balerinának dédelgetett vágya. Azért, hogy ezt a szerepet 18 évesen eltáncolhattam, nem lehetek eléggé hálás Seregi művész úrnak, Hágai Katalinnak, Keveházi Gábornak, Kaszás Ildikónak, akik bíztak bennem, tanítottak és mindenben a segítségemre voltak. És persze Rómeónak, Simon Istvánnak. Ez a premier felejthetetlen élmény volt számomra. Most itt az újabb kihívás. A rosszul őrzött lányt próbálom, januárban táncolom a szerepet, ez egy vidám darab, egy egészen más karakter, mint Júlia figurája. A Junior Prima Díjra pedig egyáltalán nem számítottam. Csak 19 éves vagyok, a többi díjazott nálam érettebb és nagyobb múlttal rendelkező művész, ezért is volt nagy megtiszteltetés számomra ez a díj.

- A szerepek technikai kidolgozása mellett a karakterformálásra, a különböző szerepek színészi előadására hogyan készülsz fel?

- Hágai Katalin mesternővel sokat foglalkoztunk Júlia személyiségével, az érzelmek kifejezésével. Amennyiben van irodalmi alapja az adott balettnek, akkor azt az ember elolvassa. Több videót is meg szoktam nézni különböző táncosokkal, akiktől rengeteget lehet tanulni. Szépen lassan, a mozdulatok segítségével is megpróbálja az ember a saját személyiségét is belecsempészni a szerepbe.

- Mit jelent számodra a kikapcsolódás? Szakítasz időt a társművészetekre is: színházba, moziba, kortárs tánc előadásokra jársz-e?

- Színházba nagyon szeretek járni, elsősorban a prózai színház érdekel, de nyitott vagyok minden stílusra. A táncszínházat is szeretem, ha időm engedi, akkor természetesen moziba is járok. Ha a családommal vagy barátokkal lehetek, akkor ez mind-mind kikapcsolódás, bár most annyira új élethelyzetben vagyok, hogy a baletten kívül jórészt nem is foglalkozom semmi mással.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Tim Burton világát is megidézi a Fővárosi Nagycirkusz új bemutatója

Az április 20-án bemutatott Repülőcirkusz című show-t a világhírű artista, Kristóf Krisztián rendezte, aki olyan jeleneteket is beemelt a cirkuszi előadásba, amiket Tim Burton kérésére álmodott meg a Dumbo című amerikai filmhez.
Tánc interjú

"A tánc segít eggyé olvadnunk a természettel" – Interjú a TAO Dance Theater vezetőjével

Igazi kuriózum lesz májusban a Nemzeti Táncszínházba látogató TAO Dance Theater, akik ezúttal a világhírű Numerical Series (Számsorok) című alkotásukból az 5 & 9 számú koreográfiákat mutatják be a magyar közönségnek. Az előadás kapcsán Tao Ye-t kérdeztük.
Tánc ajánló

Táncra fordítja le Bartók kórusműveit a Duna Művészegyüttes

Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadásban április 25-én a Szent Efrém férfikarral közösen mozdítják meg Bartók műveit.
Tánc ajánló

A láthatatlant teszi láthatóvá a Közép-Európa Táncszínház

Hámor József koreográfiájának címszereplője ezúttal az embereket összekötő, láthatatlan, finom és szakadékony szál, amit sejtelmes sziruppal, vagy félelmes szakralitással szokás szervírozni. Az április 30-án látható darab ezzel szemben könnyeden közelít a súlyossághoz.
Tánc hír

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.