Tánc

Fesztivál ON – Szobába zárva!

2017.06.23. 09:47
Ajánlom
Mi történik akkor, ha egy kortárs táncművészt mintegy 40 percre bezárnak egy üres próbaterembe? Minden bizonnyal előbb-utóbb alkotni kezd, talán még egy darab is megszületik. És hogy mindez miképp zajlik épp akkor és ott, azt a nézők is láthatják, hiszen minden be lesz kamerázva. A néző szeme mindent lát, és a szabadulás egyetlen útja az alkotás.

Az idei XIII. Magyar Táncfesztivál Győrben a hagyományos programokat megőrizve, egy szokatlan újítást kínál, megrendezi az ország első online fesztiválját a Fesztivál ON-t, amely kis túlzással élve egy táncművészeti szabadulószoba eseményeit közvetíti egy internetes live stream adás keretében a nézők felé. Június 23-án 20–23 óra között három neves férfi kortárs táncművész (Várnagy Kristóf, Feledi János, Gergye Krisztián), június 24-én pedig három női alkotó (Góbi Rita, Ladjánszki Márta, Pataky Klári) mutatkozik be. Mindannyian nemcsak kiemelkedően kreatívak, hanem eddigi produkcióikban is élénk párbeszédet folytattak a közönséggel.

A Győri Balett korábban már részese volt egy sikeres élő internetes közvetítésnek, amikor egy készülő darab próbafolyamatának lehettek „kukkolói” a nézők. Akkor több mint 80 ezren látták az online közvetített eseményeket. A „kisalkotók” számára ezért kínált óriási lehetőséget a Fesztivál ON, hiszen ezúttal potenciálisan több tízezres közönség előtt szerepelhettek.

Az alkotókkal Bőcs Annamária készített körkérdéses interjút a fesztivál előtt néhány héttel.

- Miért tartja izgalmasnak a projektet?

Gergye Krisztián

Gergye Krisztián (Fotó/Forrás: Posztós János)

Gergye Krisztián: A kitettség, a kiszolgáltatottság és a befogadás lehetőségeinek számos kérdését veti fel. Szeretem az ilyen jellegű kísérletezést. Bár a tánc- és a színházművészet nyilvánvalóan a jelenidejűség és a pillanatiság művészete, és a néző fizikai jelenlététől, tekintetétől válhat érvényessé, az online fesztivál gondolata mégis nagyon izgalmas. A kamerák kereszttüzében születő improvizatív alkotás felrúgja a szokásos előadó-művészeti attitűdöket, és sokkal inkább egy belső munkára, az alkotás intimitására enged rálátást.

Várnagy Kristóf: Tánc és film. Van e közös nevező? Megfogható-e az előadó-művészet esszenciája kamerán keresztül? Nézőként már sok táncfilmet láttam, most a FesztiválON egy nagyszerű alkalmat biztosít arra, hogy kicsit belülről is belelássak ezekbe a kérdésekbe.

- Mennyiben okoz nehézséget az alkotásnál egy darab, vagy egy mozdulat születésénél, hogy azt több tízezren figyelhetik közben? Inspiratív vagy gátló tényező?

Feledi János: Inspiráló, de az alkotásnál magára a mozdulatok születésére kell gondolni, és nem arra, hogy mennyien figyelnek. Azok, akik részt vesznek a FesztiválON-ban, nem kifelé dolgoznak, hanem befelé koncentrálnak, így sokkal hitelesebb, emberibb dolgok születnek meg.

Gergye Krisztián: Talán a tudat, hogy sokan nézhetik, felelősséget követel tőlem, hogy ne maszatoljak, hanem azonnal menjek bele a saját történetembe, nyissam meg magam, a lehető legmélyebben és legőszintébben, mert ha érdemtelen történet kerül a szemem elé a világhálón, azonnal továbbklikkelnék.

Feledi Project: Prozódia

Feledi Project: Prozódia (Fotó/Forrás: Jókúti György)

- Mennyire tekinti a színpadi előadások mellett a „kisalkotók” hatékony megjelenési módjának az élő online bemutatókat?

Ladjánszki Márta: Hogy mit jelent élő online módon az alkotási folyamatomat közzétenni? Újszerű! Ilyen még nem nagyon volt itthon. Hála a technikai lehetőségeknek és az egyre népszerűbb nemzetközi együttműködéseknek, azzal már találkozhattunk, hogy egy próbát egy másik országban a társalkotók élőben végignéztek, azonban az egy zárt körnek szólt. Az viszont új, hogy ezt a folyamatot teljesen megnyissák bel- és külföldi nézőknek.

Góbi Rita: Azt gondolom, hogy mivel az internet uralja a társadalmunkat, ezért nekünk itt és így is kell kommunikálnunk magunkat, a művészetünket.

Feledi János: Nagyon fontosnak tartom, hogy a nagy együttesek mellett teret kapjanak a fiatal, kis kortárs együttesek és alkotók, akik a FesztiválON-hoz hasonló sokrétű rendezvényeken is meg tudják mutatni magukat. A hatékonyságot abban látom, hogy a mai online központú világunkban gyorsabban tudjuk eljuttatni a táncművészetet, és azon belül a kis együttesek, alkotók műveit a közönséghez.

- Ez az új, virtuális megjelenési forma lehet a jövőben ennek a műfajnak a saját közvetítő közege a nézők felé? Hiszen ily módon több tízezer emberhez eljuthatnak, miközben a hagyományos úton legfeljebb néhány százhoz.

Góbi Rita: Ebben lehet ráció, de azért az előadóművészek számára mindig nagyon fontos az élő együttlét a közönséggel. Imádom érezni az emberek energiáját, kell, hogy megéljem a pillanatokat, érezzem a jelenlétet, ez a pillanat művészete.

Gergye Krisztián: Kívánom, hogy hosszú távon legyen ekkora sikere a FesztiválON-nak, de nem hiszem, hogy kiválthatná a színházba járást. Úgy vélem, ez a két megjelenési forma egymás mellett érdekes. Miért is kellene egyiknek kiváltania a másikat? Teljesen másról szólnak, még akkor is, ha az adott mű, amit közvetítenek, azonos.

Ladjánszki Márta: Szerintem a színház akkor igazán színház, ha színes-szagos-testközeli. A tánc esetén ez halmozottan így van. Szeretem azokat a helyzeteket, amikor érintéstávolságban vagyok a nézőtől, és ténylegesen beengedjük egymás aurájába egymást. A beengedés kölcsönös, ez nem egy egyoldalú folyamat.

A cikk eredetileg a Táncművészet Magazin 2017/2. számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egyedül Baráti Kristófnak engedik meg, hogy vezényelje a Liszt Ferenc Kamarazenekart

Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.
Zenés színház

Aki hidat vert az opera és a pop között: Andrea Bocelli 60 éves

Gyerekként egy baleset következtében veszítette el a látását, így az operaszínpad helyett arénakoncerteken és a lemezstúdióban találta meg az otthonát. Pavarottit elragadta a hangja, de énekelt a pápa előtt és a legnagyobb popsztárokkal is.
Klasszikus

Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot

Schiff András évek óta nem lép fel Magyarországon, de még interjút sem nagyon ad a hazai sajtónak. Az Indexszel most kivételt tett, de csak írásban volt hajlandó válaszolni.
Zenés színház

Nem ért egyet az Operettszínház társulata és a bírálóbizottság a főigazgató személyének kérdésében

A társulat a jelenlegi igazgatót, Lőrinczy Györgyöt támogatja, a bírálóbizottság Kiss B. Atillát látná szívesen az Operettszínház élén. A döntés Kásler Miklós, az Emmi miniszterének kezében van.
Könyv

Íróként saját magam és szereplőim igazságát képviselem - Interjú Légrádi Gergellyel

Ügyvéd, író, de mindezek felett egy gondolkodó, kételyekkel élő ember. Légrádi Gergellyel harmadik, Nélkülem című kötetéről és a gondolkodás, lassítás, valamint a pillanatok megélésének fontosságáról beszélgettünk.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Ne maradj le a CAFé Budapest rendkívüli táncbemutatóiról!

Sokszínű tánckínálattal jön a CAFé Budapest: többek között világhírű koreográfusok modern balettdarabjai, szürrealista táncelőadás és nagysikerű újcirkusz produkció közül válogathatunk.
Tánc videó

Videó a balerinák és spicc-cipőjük intim kapcsolatáról

Tereza Bila a Cseh Nemzeti Színház öt magántáncosáról készített portréjában a balerinák felfedik a színpadon kívül töltött idő szertartásos mozzanatait.
Tánc ajánló

Ismét Lábán Rudolf-díjas előadások a MU Színházban

Szeptemberben újra látható a Hodworks két nagy sikerű előadása: 25-én a Szólók, 26-án a Grace kerül a MU Színház közönsége elé.
Tánc premier

3D-s vetítéssel felturbózott Carmina Burana az Erkelben

Carl Orff kantátáját mutatja be a Magyar Állami Operaház szeptember 22-én 3D vizuális látványvetítéssel és tánccal ötvözve.
Tánc születésnap

75 éves Foltin Jolán, a koreografált néptánc nagyasszonya

Szeptember 13-án ünnepli születésnapját Foltin Jolán Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfus, rendező, táncpedagógus, a nemzet művésze, aki kulcsfigurája volt a magyar táncház mozgalomnak a hetvenes években.