Tánc

Fidelio TáncEst a MU Színházban - Triptichon

2009.09.22. 13:01
Ajánlom
A táncos, Kovács Gerzson Péter, és a zenészek, Szandai Mátyás, Dresch Mihály és Lukács Miklós ezen az estén - csupán a kulturális kánonok által szembeállított - pólusok egyesítése által hoznak létre új, aktuális minőséget, magyar kortárs táncot és zenét. PREMIER: október 7., 20:00 - MU Színház

A Triptichon előzményei a 2006-ban bemutatott Magenta I. Időben, a 2008-as Magenta II. Hic et nunc tétele és az utóbbi 2009-es variációja.

Az Időben Alexander Balanescu és Sipos Mihály, a Hic et nunc Szelevényi Ákos, variációja Dresch Mihály zenéjére készült. Mindhárom esetben azonos esztétikai és koncepcionális bázison jöttek létre a produkciók, amely során a megtervezett (rendezett) színpadi struktúrák és az improvizáció azonos hangsúllyal voltak jelen.

A magenta keverék szín, a színskála két végén elhelyezkedő vörös és kék egyesülése által jön létre, hordozza mindkettőt és új minőséget alkot.

A néptánc és a kortárs tánc a tánctörténeti, a népzene és a kortárs zene a zenetörténeti, még és már megismerhető skálák végpontjai. Az est táncosa és zenészei ezen - csupán a kulturális kánonok által szembeállított -  pólusok egyesítése által hoznak létre új, aktuális minőséget, magyar kortárs táncot és zenét.

A Triptichon egy produkcióban egyesíti az eddigi tapasztalatokat és lép tovább megújulva:

Időben

Az első tétel térszervező formája a kör, amely részben a befejezettség, a lezártság, részben a teljesség, a tökéletesség szimbóluma. Az új zenésztárs, Szandai Mátyás és a táncos e körön belül, összezárva, egymásra utalva, egymást állandóan űzve, inspirálva haladnak egy spirális (valós és szellemi) úton a kör középpontjától távolodva, majd oda visszatérve. Játékuk a harmónia és a disszonancia egymástól elválaszthatatlan egysége, egy lezártnak és befejezettnek hitt (tanított) kultúra - akár konfliktusos - továbbélésének bizonyítéka.

Hic et nunc

A második tétel szimbóluma az egyenes: a színpad középső tengelyében, a cyclorámától a közönségig vezető fénysáv, végén egy vízzel teli tál. A zenész, Dresch Mihály (furulya, szoprán szaxofon) és KGP együtt haladnak az úton, már a tétel elején tudhatóan a végpontig. Viszonyuk támogató segítő, egymást lendítik tovább és tovább az egyes holtpontokon, míg megérkeznek a kúthoz, a forráshoz, tóhoz, a megtisztító vagy beavató vízhez. Bár az egyenes mentén haladnak, utazásuk mégsem egyenes vonalú. Bár a színpad mélyéből előre visz az út, lehet, hogy az időben hátrafelé lépnek. A forrás az út vége vagy a kezdet?

Ratio

A harmadik tétel a tér - a körül nem határolt, strukturálatlan, homogén, profán tér.  Ebbe, a deszakralizált világba helyezi el magát a mai ember, aki - bár általában nem tudja - nem képes végérvényesen szakítani múltjával, hiszen ő maga is e múlt terméke. A világot ő maga teremti, szerkeszti, ő áll a középpontjában, ő szabja meg létezése határait - gondolja, racionálisan. "Egy sor megtagadásból és lemondásból tevődik össze, de még mindig kísértik azok a valóságok, amelyeket elutasított és megtagadott." (M. Eliade). A tételben a táncos társa Lukács Miklós (cimbalom).

Koreográfus, táncos: Kovács Gerzson Péter

Zenészek: Szandai Mátyás - nagybőgő, Dresch Mihály - furulya, szoprán szaxofon, Lukács Miklós - cimbalom

Látványtervező: KGP

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Vizuál

Virtuálisan beléphet Monet kertjébe, a vízililiomok közé

Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozta Franciaországnak a Vízililiomok című óriási képeket, így akart "részt venni a győzelemben". A párizsi Orangerie Múzeumban őrzött művekbe szerdától gyakorlatilag besétálhat a látogató.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.
Tánc ajánló

Mozdulatművészeti sorozat indult a Műcsarnokban

A Rejtett történetek című kiállításához kapcsolódóan a budapesti Műcsarnok átfogó mozdulatművészeti programsorozat indított keddenként.
Tánc magazin

Történelmi pillanat: piacra dobták az első pár barna spicc-cipőt

Szimbolikus jelentőségű, hogy a táncos test meghosszabbítását jelképező spicc cipők immár barna színben is kaphatók, vagyis az afroamerikai táncosoknak nem kell többé színezniük a fehér, rózsaszín, vagy „testszínű” lábbeliket.
Tánc ajánló

Spanyol vendégkoreogárfus darabja debütál a Győri Balettnél

Sötét, csönd címmel mutatja be a társulat november 10-én Győrben, november 21-én pedig a Müpában a spanyol Angel Rodrígez kétfelvonásos balettjét az első világháború végének 100. évfordulója alkalmából.
Tánc interjú

Földön és pokolban - Interjú Feledi Jánossal

Feledi János élőzenés Orfeusz balettje hangos sikert aratott a CAFé Budapest fesztiválon. Erről, valamint a Közép Európa Táncszínházról és készülő, Hullámok című előadásáról is beszélgettünk.