Velekei László (Fotó/Forrás: Fehér Alexandra / Győri Balett)

Milyen célokat és koncepciót fogalmazott meg a pályázatában, hova akar eljutni és mit akar megőrizni az eddigi eredményekből? Gyökeres fordulat vagy értékmegőrző innováció lesz a következő évek jellemzője?

Voltam táncos, magántáncos, szólista, próbavezető, művészeti asszisztens, alkalmazott koreográfus, koreográfus és művészeti vezető, vagyis a szakmai létra valamennyi lépcsőfokát volt szerencsém bejárni a Győri Balettnél töltött 23 évben. Dolgoztam együtt mindkét igazgatóval, Markó Ivánnal és Kiss Jánossal, valamint sok alapító táncossal. Elmondhatom, a Győri Balett minden szegletét bejártam, ismerem a várost és a közönségét.

A beadott pályázatom egyik alcíme: Tradíció és innováció. Amennyiben támogatnak a döntéshozók, a folytonosságra és a megújulásra szavaznak. 2015 óta a Győri Balett vezetésében kettévált az igazgatói és művészeti vezetői poszt. A szakmai nyitás garanciája számomra Lukács András személye a művészeti vezetői poszton. De tervezek változást a szervezeti felépítésben, a döntéshozatali mechanizmusokban, a marketingben és a szervezésben is. Ami talán a legfontosabb, rengeteg energiát fektetünk a fiatalok megszólításába, és abba, hogy a közönségünkből közösséget tudjunk építeni.

Lukács Andrást hívta meg maga mellé művészeti vezetőnek. Ő 15 éve a szomszédos Bécsben, a Wiener Staatsoper szólistája és koreográfusa, előtte Frankfurtban és Lyonban dolgozott. Sikeres alkotó, legismertebb darabja idehaza az Örvény, amelyet a Magyar Nemzeti Balett is többször műsorára tűzött, és legutóbb a Bolero is sikert aratott a Győri Balett színpadán. Mit vár el tőle?

Andrással négy éve kezdtünk el együtt álmodozni. Nem tűztünk ki pontos elvárásokat egymással szemben, hanem egyszerűen csak hagytuk, hogy alakuljon az élet. Csodálatos táncművész és koreográfus. Inspirál a világlátása, gondolkodása, embersége. Azt szeretném, hogy ugyanezt tegye az együttessel, a hazai táncélettel és legfőképp a győri publikummal.

Minden szegmens feladata a saját világképét artikulálni a közönségének. A hivatástudatunk, a tánc szeretete, a táncművészek tisztelete végül úgyis összeköt minket egy egésszé.

Markó Iván idején lényegében egy koreográfusra épülő társulat volt a Győri Balett, és ennek megvolt a maga kockázata. Ez már az elmúlt 19 évben nem volt jellemző, ugyanakkor ön és Lukács András is sikeres koreográfus, alkotói szempontból kihasználják azt, hogy egy egész társulat áll a rendelkezésükre?

Természetesen. Hiszen egy alkotó és egy táncos között nagyon intim kapcsolat van. Vezetői szemszögből nézve fontos, hogy benne legyünk és részeseivé váljunk a csapatnak, időnként együtt próbáljunk. Azt érzem, attól váltam hitelessé a táncosok szemében, hogy minden jó és rossz pillanatot együtt éltünk meg és kezeltünk. Nem szeretnék szerénytelen lenni, de András és az én darabjaim is nagy sikerrel debütáltak Győrben. Ennek ellenére, amint lejárnak a 2021-es évre szóló ígérvényeim, alkotóként eltávolodnék az együttestől. Lukács András munkássága adja majd a repertoár gerincét, de természetesen mindketten úgy gondoljuk, hogy hívunk más alkotókat is.

Dézsi Csaba András, Győr polgármestere és Velekei László (Fotó/Forrás: Oláh-Jakócs Péter / Győri Balett)

Kiss János leköszönő igazgató ereje teljében van, miben számít rá a későbbiekben?

Ő mindig is a része lesz a Győri Balettnek. Nemcsak szakmaiságára, hanem a barátságára is szükségem van és lesz. Nem túlzok, ha úgy fogalmazok, ő az egész életét szentelte a Győri Balettnek és a magyar táncművészetnek. A jövőben a Magyar Táncfesztivál igazgatójaként és szakmai tanácsadóként számítok rá.

Úgy tűnik, az idei Magyar Táncfesztivál a legjobb esetben is őszre tolódik, egybeeshet az évadkezdéssel. Milyen őszre számít, hogyan kezdik az új évadot?

A legfontosabb most, hogy mindenki egészséges maradjon. Szeretném így elkezdeni az új szezont, minden mást megoldunk együtt. Magabiztos vagyok, mert nagyon jó az a csapat, amellyel együtt dolgozhatok.