Tánc

„Fontos, hogy megértsük a saját ritmusunkat és az univerzum lüktetését”

2019.09.06. 11:30
Ajánlom
Alexander Ekman nagyon fiatalon döntött úgy, hogy a táncművészi karriert feladva független koreográfusként dolgozik tovább. Az Episode 31 című darabjának magyarországi bemutatójára szeptember 6-án kerül sor.

A Cacti című koreográfiájáért Laurence Olivier-díjra jelölték 2013-ban. Azzal a darabbal korábbi nyilatkozata szerint az volt a célja, hogy kifigurázza azokat az embereket, akik jobbnak gondolják magukat másoknál. Mi az Episode 31 üzenete?

Ez a mű inkább egy olyan világot képvisel, amelybe együtt léphetünk be nézőként, ahol nagyon érdekes karakterek jelennek meg, akik igyekeznek valami újat tenni, alkotni. Olyanok ők, mintha valamiféle furcsa, elegáns tudósok lennének, akik igyekeznek együtt dolgozni valamin. Az Episode 31 kapcsán egy hangulatról, egy különleges atmoszféráról beszélhetünk, amit a csodálatos Ane Brun zenéje színez. Az előadás több, mint esztétikai élmény, az átlépés ebbe az univerzumba, a megfigyelővé válás már önmagában valamiféle többletjelentéssel bír. Ez volt az egyik első koreográfia, amit egy New York-i iskolának készítettem, rendkívül erős és energikus táncművészekkel közösen. Ez a gyorsaság, az energia, frissesség látszik is rajta.

Fontos önnek, hogy változtassa, alakítsa a közönsége gondolkodásmódját, világlátását vagy elegendő az is, ha szórakoztatja őket?

A legjobb az, ha úgy tudok gondolatokat ébreszteni, hogy közben szórakoztatok is.

Az elmúlt években több mint negyven darabot koreografáltam, voltak köztük olyanok, melyek inkább a gondolatiságért, az üzenetért születtek, mások inkább a szemet vonzották. Ami igazán fontos számomra, hogy a műveim minden pillanata magával ragadó legyen, hogy a néző egy másodpercre se veszítse el a figyelmét. Ha a széksorok közt ásítoznak, akkor nem értem el a célomat. Bár az unalomnak is lehet értelme, ha utána érkezik valami, ami jelentést ad neki: ha megváltozik például a ritmus, és másik helyzetet teremt, akkor még szükség is lehet rá. A leghelyesebb mégis az, ha a művészeti alkotás inspirálja a befogadót.

Milyen a teremtés, a kreáció folyamata? Emlékszik az első képre, ami előhívta az Episode 31-et?

Amikor megérkezek a próbaterembe, van egy koncepcióm, egy zeném. Általában tizenöt-húszféle verziója van egy-egy műnek, és a próbákon, közös munka során alakul ki a végleges változat. Gyakran dramaturg is segít nekem, hogy jobban lássak. Ez a folyamat rengeteg újragondolással, alakítással, előre- és hátralépéssel jár. Az a közös minden helyzetben, hogy egyszeri és az adott darabhoz tartozó.

NA20190903_0396_resize_foto_nagy_attila-105327.jpg

Alexander Ekman próba közben (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

Ez a mű diákoknak íródott. Nagyobb kihívást jelent olyan táncművészekkel együttműködni, akiknek még nincs kiforrott stílusuk, táncnyelvük?

Azt hiszem, bizonyos szempontból izgalmasabb olyan táncosokkal dolgozni, akik még tanulnak, mert talán közelebb vannak a saját „tiszta forrásaikhoz”, a „tiszta önkifejezéshez”.

Gyakran azzal, hogy sok információt szerzünk, veszítünk az autentikus kifejezésmódunkból.

Egy ilyen folyamatban a fiatal táncosok hozzáállása is nagyon értékes: tudásszomj van bennük, nagyon szeretnének mindent kipróbálni, rengeteg energiát tesznek a közös munkába. Mindig igyekszek én magam is „kezdő szellemként” érkezni a terembe, a lehető legnagyobb nyitottsággal. A struktúráim nem merevek, minden darabom alkalmazkodik azokhoz a táncművészekhez, akikkel éppen együtt dolgozok.

NA20190903_0435_resize_foto_nagy_attila-105330.jpg

Alexander Ekman (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

A ritmus szerepe központi ebben a koreográfiában.

És az életemben is. A legnagyobb örömöt az jelenti számomra, ha ülünk egymás mellett és „ritmust csinálunk”: tapsolunk, zörgünk, dobolunk, kézzel, lábbal, hanggal, testtel, bármivel.

A mi, nyugati világunkban nagyon kevés alkalmunk van arra, hogy csak egyszerűen együtt legyünk, egyfajta közös tempóban.

Fontos, hogy megértsük és ismerjük a saját ritmusunkat és az univerzum lüktetését, és ebben az élményben sokat legyünk együtt. Én ebben hiszek.

A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A londoni és a New York-i operaház is kirúgta Vittorio Grigolót

„Helytelen és agresszív viselkedése miatt” megválik Vittorio Grigolo olasz tenortól a londoni Royal Opera House és a New York-i Metropolitan Opera.
Klasszikus

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Színház

Kiállnak Upor László rektorjelölt mellett kollégái és hallgatói 

Több mint nyolcvan színházi dramaturg, és az SZFE Doktori Iskolájának negyven hallgatója állt ki nyilatkozataiban a Színház- és Filmművészeti Egyetem múlt héten megszavazott rektorjelöltje, Upor László dramaturg, fordító és egyetemi tanár szakmai és emberi integritása mellett.
Színház

Mégsem szűnik meg az NKA?

Az EMMI hivatalos közleményt adott ki az állami kulturális támogatások jelentős részét szétosztó Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban megjelent hírekre válaszul.
Zenés színház

Cecilia Bartoli operaigazgató lett

Az olasz operaénekesnő az első nőként veszi át a monte-carlói operaház, a La Salle Garnier vezetését 2023-tól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Harminc év után Diótörő az Operettszínházban

A Budapesti Operettszínház színpadán harminc év után láthat ismét balettelőadást a közönség. Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikusa kerül színpadra, amelyben a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is bemutatkoznak.
Tánc videó

Ezek a videók bizonyítják, hogy a balettosoknak is van humora

Gondolta volna, hogy a kimerítő balettórák és előadások között paródiavideók forgatásával ütik el az idejüket a táncosok?
Tánc táncterápia

Tánc segíti a háborús veteránokat a traumák feldolgozásában

Roman Baca az iraki háborúban harcolt, ahonnan hazatérve nehezen tudott beilleszkedni a civil életbe: a háborús tapasztalatok megváltoztatták a személyiségét. Most koreográfusként a hozzá hasonló embereknek próbál segíteni.
Tánc interjú

Mire van szüksége a pályakezdő koreográfusoknak?

Három éve indult el a pályakezdő koreográfusokat és fiatal táncosokat támogató Imre Zoltán Program. A kuratórium tagjait, Pataki Andrást, Nagy Zoltánt, Ertl Pétert, valamint Kovács-Gerzson Pétert kérdeztük a célokról és az eddigi tapasztalatokról.
Tánc ajánló

Mák Magda balettművész a Presszó vendége

A 94 éves balettművésszel, az Állami Balettintézet egyik alapító tanárával beszélget Szemere Katalin december 3-án a GOGA Stúdióban.