Hogy mire képes a szerelem, azt senkinek sem kell bemutatni. Tonnányi irodalmi és zenei művet köszönhetünk ennek a sokszor ellentmondásokkal teli érzésnek. De nem csak egy boldog szerelmi történet képes nagy dolgokat kihozni az emberből. A viszonzatlan érzelmek számos jeles mű alapjául szolgáltak, ahogy a Giselle is egy reménytelen szerelem történetét meséli el.
A címszereplő, Giselle, egy életvidám, naiv parasztlány előbb beleőrül, majd belehal abba, hogy Albrecht gróf hazudott neki és nem lehetnek egymáséi.Az első felvonás történetmesélése csak egy apropó arra, hogy a második felvonásban árnyalakokat láthassunk táncolni. A becsapott és elárult szerelmes ugyanis halála után kísértő villivé válik, olyan szellemmenyasszonnyá, aki éjfélkor megjelenik és új áldozatokat keres az élők között, hogy halálba táncoltassa a hűtlen férfit. A Giselle híres „megőrülési jelenete” az első felvonás végén a balettrepertoár egyik legnehezebb jelenete, mind tánctechnikai, mind pedig a színészi megformálás tekintetében. Az pedig már történelem, hogy ez az egyik első olyan, egész estés balett, amiben a táncosok lábujjhegyre emelkedtek és spicc-cipőt használtak. Giselle a kor divatikonja is lett. A középen elválasztott és fület eltakaró frizura a címszerepet táncoló művésznek köszönhette sikerét. Az 1841-es premier után mindenki ilyet akart.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad burjánzó természeti közegében talán még misztikusabban hat majd a túlvilági lényekkel benépesített romantikus balett.
A bűbájos villik és az esküvőjük előtt meghalt menyasszonyok történetét ezúttal a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera és Balettszínház mutatja be, az egyik legösszetettebb női balettszerepet, Giselle-t pedig Olga Grishenkova alakítja.
(fotó: Nagy Attila)
hírlevél
