Tánc

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

2019.02.15. 15:35
Ajánlom
A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.

„Ne kérdezzék meg, hogy kihívás volt-e megépíteni ezt az épületet, mert nem volt az: »antikihívás« volt”

- jegyezte meg sajátos humorral Zoboki Gábor, a terveket készítő ZDA – Zoboki Építésziroda vezetője arra utalva, milyen hálás feladat volt a táncszakma elvárásai szerint megújítani a 19. század végén épült GANZ Művek háromhajós trafógyárát. Hozzátette: "ebben az épületben már akkor benne volt a Nemzeti Táncszínház, amikor megépült. Mi most csak megláttuk benne". A Nemzeti Táncszínháznak négy éve kellett elhagynia a Budai Várban található Karmelita kolostort, azóta különböző befogadó színházakban- és terekben bonyolították le előadásaikat. Ez az átmeneti időszak zárul le a napokban, amikor végre a táncosok és a közönség közösen mozgásba hozza ezeket a tereket a ma kezdődő Budapest Táncfesztiválon. A tervezők – Zoboki Gábor, Orlovits Balázs, Lente András – szándéka szerint ugyanis

ez az épület nem csupán előadótérként, de vibráló, hívogató közösségi térként fog funkcionálni, ahová barátságos hangulata miatt napközben is érdemes lesz betérni.

A képre kattintva galéria nyílik!

A tágas, napfényes előteret is a multifunkcionalitás jegyében tervezték meg: egyszerre működik kávézóként és olyan előadótérként, ahol kisebb előadásokat, közösségi eseményeket, táncházakat, gyermekfoglalkozásokat lehet tartani. Ehhez pedig nézőtérként is kapcsolódik a Müpa vonulós lépcsőjére emlékeztető, elegáns közlekedőtér. Az előtér fölött egy színháztechnikai rács található, ami profi színházi világítást tesz lehetővé. Mint azt Orlovits Balázs építész kiemelte, ez az üvegpavilon szerű, átmeneti tér „a táncművészet és a mindennapi élet olyan »metszéke«, amiből mindenki csak profitálni tud”.

Tovább haladva láthattuk, hogy az előtér fölött építészeti bravúrként lebeg a kisterem. Zoboki Gábor elárulta,

komoly tartószerkezeti feladat volt az 1500 tonnás, 120 főt befogadó kistermet úgy megtervezni, hogy senki se érezze azt, hogy az a fejére esik.

A kisterem kívülről valóban egy táncmozdulat dinamizmusát, a könnyedség érzetét kelti, belülről viszont a Müpa Fesztiválszínházának otthonosságát sugározza.

Ez a tér a kísérletezés tere, ezért úgy gondoltuk, ennek kell a legfexibilisebbnek lennie, ami a legtöbb fajta színháztechnikai megoldásra alkalmas

– mondta Orlovits Balázs. Szándékuk szerint az egész teret egy egységként lehet értelmezni, ahol a néző sokkal inkább résztvevője, mintsem megfigyelője a színdarabnak. A színpad és nézőtér közti határt eltávolítható függönyökkel és takarásokkal, valamint a színpad kiemelésének megszüntetésével mosták el. Azt pedig, hogy a táncosok lába is látható legyen, a szokásosnál meredekebb nézőtérrel biztosították. A fekete előadótér, és az otthonos nézőtér között – amelyen egy magyar cég díjazott székei kaptak helyet – az oldalsó falak izgalmas, színátmenetes faburkolata is folyamatot képez, aminek nem utolsó sorban akusztikai funkciója is van. A színpad alatt pedig olyan borovi táncpadló húzódik, ami a szokásosnál nagyobb lengést biztosít, ezáltal kíméletesebb a táncosok ízületeivel szemben.

A balett-terembe is bepillanthattunk, ahol a kisterem bútorszerű hangulatával ellentétben az ipari jelleg erősítése volt a cél. A tervezők meghagyták az egykor kézműves módszerrel készített szegecselt acélszerkezeteket, amiket ma már lehetetlen lenne rekonstruálni. Zoboki Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy

a táncművészetben ma már világszerte luxus kategóriának számít az ehhez hasonló próbaterem, ahol természetes, szórt fény érkezik felülről,

és ahol így sokkal kellemesebb körülmények között alkothatnak a táncosok, mint a sötét, zárt próbatermekben. Mivel kibontották a korábbi mennyezetet, hatalmas belmagasságot kaptak, ami újcirkuszi előadások próbáira is alkalmassá teszi a teret azzal együtt, hogy a levegőakrobatikához szükséges függesztési pontokat helyeztek el a tetőszerkezeten.

Végül a nagytermet vettük szemügyre, aminek hangulata elsőre a Trafóra emlékeztet – nem véletlenül. Zoboki Gábor elárulta, itt egy olyan mobil teret álmodtak meg, ami a székek eltávolításával könnyedén koncertteremmé, egybefüggő előadótérré rendezhető át, ráadásul az előtérrel is egybe lehet nyitni. Ez tehát sokkal többet tud, mint egy 19. századi kukucskáló színpad. A karzattal együtt a nézőtér összesen 368 nézőt tud befogadni, ami nagyobb, mint a Trafó nézőtere, de kisebb, mint a Müpa Fesztiválszínháza, ami egy fontos szempont volt, hiszen nem akartak ugyanakkora előadóteret építeni, mint amilyen már létezik. Az egész mennyezetet – beleértve a nézőtér fölöttit is – zsinórpadlással látták el, ami végtelen számú világítás- és hangtechnikai lehetőséget biztosít. Szemben a Fesztiválszínházzal, itt nem építették be a színpadot forgó- és süllyedő szerkezettel, hanem a jó minőségű, ízületkímélő táncpadló kialakítására törekedtek. A sajtóbejárás végén az újságírók is nyomot hagyhattak a jövő táncos nemzedéke számára: az egyik oszlop bársony takarása alá ki-ki feljegyezhette jókívánságát. Ertl Péter például azt az ígéretet véste fel lendületes betűkkel:

Bepörgetjük! 

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Kapcsolódó

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.

"A legfontosabb szempont, hogy mire van szüksége egy táncművésznek" - Interjú Ertl Péterrel

Négy év bizonytalanság után elkészült a Nemzeti Táncszínház új otthona a Millenáris Parkban, amit az intézmény nemzetközi rendezvényén, a február 16-án induló Budapest Táncfesztiválon avatnak fel. Ertl Péter igazgatót emellett a tao-változásokról is kérdeztük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Tánc

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.
Vizuál

Kulisszatitkok: így készült a Brian élete

A hetvenes években egy filmes stáb Tunéziába utazott, hogy leforgassa Jézus életének történetét a születésétől a kereszthalálig (Názáreti Jézus - 1977). A nyomukban pedig – sokszor ugyanazokon a helyszíneken és statisztákkal - egy hatfős angol csapat elkészítette a saját verzióját. A negyven éve bemutatott film a Pythonok szerint is legjobb közös munkájuk, amelyben gyakorlatilag az élet minden helyzetére megtalálható a válasz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Világrekord kísérlet: a legtöbb táncos spiccen

Az Amercian Ballet Theater sztárpárosa, James Whiteside és Isabella Boylston álma egy olyan világrekord felállítása, amiben a legtöbb táncos emelkedik spiccre egyidejűleg.
Tánc hír

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.
Tánc magazin

Kezek és lábak nélkül – Breaktáncosok, akinek szárnyakat ad a tánc

Az ILL-ABILITIES egy montreali székhelyű tánccsoport, ami nyolc olyan kiváló breaktáncost egyesít a világ különböző tájairól, akik testi hátrányukat leküzdve kerültek az élvonalba.
Tánc lapszemle

„Az életed árán is” – Meddig feszíthetik a húrt a táncosok?

Érdekes véleménycikk jelent meg a Dance Magazine oldalán: egy elismert koreográfus arról elmélkedik, mennyire fenntartható 2019-ben az a régi szemlélet, miszerint a balett-táncosoknak „bele kell halniuk” a táncba.
Tánc lapszemle

Az előadások nyolcvan százalékát férfiak koreografálják

Habár a közelmúltban tendenciává vált – főleg a nyugati országokban – a női koreográfusok jelenlétének erősítése, még mindig nem beszélhetünk a nemek közti egyenlőségről ezen a területen – írta meg a Dancemagazine.com.