Tánc

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

2019.02.15. 15:35
Ajánlom
A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.

„Ne kérdezzék meg, hogy kihívás volt-e megépíteni ezt az épületet, mert nem volt az: »antikihívás« volt”

- jegyezte meg sajátos humorral Zoboki Gábor, a terveket készítő ZDA – Zoboki Építésziroda vezetője arra utalva, milyen hálás feladat volt a táncszakma elvárásai szerint megújítani a 19. század végén épült GANZ Művek háromhajós trafógyárát. Hozzátette: "ebben az épületben már akkor benne volt a Nemzeti Táncszínház, amikor megépült. Mi most csak megláttuk benne". A Nemzeti Táncszínháznak négy éve kellett elhagynia a Budai Várban található Karmelita kolostort, azóta különböző befogadó színházakban- és terekben bonyolították le előadásaikat. Ez az átmeneti időszak zárul le a napokban, amikor végre a táncosok és a közönség közösen mozgásba hozza ezeket a tereket a ma kezdődő Budapest Táncfesztiválon. A tervezők – Zoboki Gábor, Orlovits Balázs, Lente András – szándéka szerint ugyanis

ez az épület nem csupán előadótérként, de vibráló, hívogató közösségi térként fog funkcionálni, ahová barátságos hangulata miatt napközben is érdemes lesz betérni.

A képre kattintva galéria nyílik!

A tágas, napfényes előteret is a multifunkcionalitás jegyében tervezték meg: egyszerre működik kávézóként és olyan előadótérként, ahol kisebb előadásokat, közösségi eseményeket, táncházakat, gyermekfoglalkozásokat lehet tartani. Ehhez pedig nézőtérként is kapcsolódik a Müpa vonulós lépcsőjére emlékeztető, elegáns közlekedőtér. Az előtér fölött egy színháztechnikai rács található, ami profi színházi világítást tesz lehetővé. Mint azt Orlovits Balázs építész kiemelte, ez az üvegpavilon szerű, átmeneti tér „a táncművészet és a mindennapi élet olyan »metszéke«, amiből mindenki csak profitálni tud”.

Tovább haladva láthattuk, hogy az előtér fölött építészeti bravúrként lebeg a kisterem. Zoboki Gábor elárulta,

komoly tartószerkezeti feladat volt az 1500 tonnás, 120 főt befogadó kistermet úgy megtervezni, hogy senki se érezze azt, hogy az a fejére esik.

A kisterem kívülről valóban egy táncmozdulat dinamizmusát, a könnyedség érzetét kelti, belülről viszont a Müpa Fesztiválszínházának otthonosságát sugározza.

Ez a tér a kísérletezés tere, ezért úgy gondoltuk, ennek kell a legfexibilisebbnek lennie, ami a legtöbb fajta színháztechnikai megoldásra alkalmas

– mondta Orlovits Balázs. Szándékuk szerint az egész teret egy egységként lehet értelmezni, ahol a néző sokkal inkább résztvevője, mintsem megfigyelője a színdarabnak. A színpad és nézőtér közti határt eltávolítható függönyökkel és takarásokkal, valamint a színpad kiemelésének megszüntetésével mosták el. Azt pedig, hogy a táncosok lába is látható legyen, a szokásosnál meredekebb nézőtérrel biztosították. A fekete előadótér, és az otthonos nézőtér között – amelyen egy magyar cég díjazott székei kaptak helyet – az oldalsó falak izgalmas, színátmenetes faburkolata is folyamatot képez, aminek nem utolsó sorban akusztikai funkciója is van. A színpad alatt pedig olyan borovi táncpadló húzódik, ami a szokásosnál nagyobb lengést biztosít, ezáltal kíméletesebb a táncosok ízületeivel szemben.

A balett-terembe is bepillanthattunk, ahol a kisterem bútorszerű hangulatával ellentétben az ipari jelleg erősítése volt a cél. A tervezők meghagyták az egykor kézműves módszerrel készített szegecselt acélszerkezeteket, amiket ma már lehetetlen lenne rekonstruálni. Zoboki Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy

a táncművészetben ma már világszerte luxus kategóriának számít az ehhez hasonló próbaterem, ahol természetes, szórt fény érkezik felülről,

és ahol így sokkal kellemesebb körülmények között alkothatnak a táncosok, mint a sötét, zárt próbatermekben. Mivel kibontották a korábbi mennyezetet, hatalmas belmagasságot kaptak, ami újcirkuszi előadások próbáira is alkalmassá teszi a teret azzal együtt, hogy a levegőakrobatikához szükséges függesztési pontokat helyeztek el a tetőszerkezeten.

Végül a nagytermet vettük szemügyre, aminek hangulata elsőre a Trafóra emlékeztet – nem véletlenül. Zoboki Gábor elárulta, itt egy olyan mobil teret álmodtak meg, ami a székek eltávolításával könnyedén koncertteremmé, egybefüggő előadótérré rendezhető át, ráadásul az előtérrel is egybe lehet nyitni. Ez tehát sokkal többet tud, mint egy 19. századi kukucskáló színpad. A karzattal együtt a nézőtér összesen 368 nézőt tud befogadni, ami nagyobb, mint a Trafó nézőtere, de kisebb, mint a Müpa Fesztiválszínháza, ami egy fontos szempont volt, hiszen nem akartak ugyanakkora előadóteret építeni, mint amilyen már létezik. Az egész mennyezetet – beleértve a nézőtér fölöttit is – zsinórpadlással látták el, ami végtelen számú világítás- és hangtechnikai lehetőséget biztosít. Szemben a Fesztiválszínházzal, itt nem építették be a színpadot forgó- és süllyedő szerkezettel, hanem a jó minőségű, ízületkímélő táncpadló kialakítására törekedtek. A sajtóbejárás végén az újságírók is nyomot hagyhattak a jövő táncos nemzedéke számára: az egyik oszlop bársony takarása alá ki-ki feljegyezhette jókívánságát. Ertl Péter például azt az ígéretet véste fel lendületes betűkkel:

Bepörgetjük! 

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Kapcsolódó

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.

"A legfontosabb szempont, hogy mire van szüksége egy táncművésznek" - Interjú Ertl Péterrel

Négy év bizonytalanság után elkészült a Nemzeti Táncszínház új otthona a Millenáris Parkban, amit az intézmény nemzetközi rendezvényén, a február 16-án induló Budapest Táncfesztiválon avatnak fel. Ertl Péter igazgatót emellett a tao-változásokról is kérdeztük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Milyen hatással van az alkotói munkára a klímavészhelyzet? – Beszélgetés a Trafóklubban

A klímavédelem témakörét járja körbe február 13-án Duda Éva (Duda Éva Társulat), Hevesi Flóra (Greenpeace) és Macskásy Éva (Fridays For Future) a Trafóban.
Tánc ajánló

Vizuális színpadi varázslat – Kiállítás a Magyar Állami Népi Együttes jelmezeiből

A Magyar Állami Népi Együttes mindennapjait is bemutató tárlatot Bodor Johanna táncművész, koreográfus nyitja meg január 25-én.
Tánc hír

Cirkusztörténelmet írt ifj. Richter József és Merrylu Richter

Pas de deux – balett lóháton című produkciójukkal elnyerték mindkét fődíjat, a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját és fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat is.
Tánc hír

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.
Tánc interjú

„Sok kihívás elé állítjuk a szereplőket” – Interjú a Szent Boszorkány alkotóival

A 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosával, Pál Dániel Leventével és Kalmár Ákossal a Szent Boszorkány című újcirkuszi est január 7-ei bemutatója kapcsán beszélgettünk.