Tánc

Hallgatás és emlékezés

2012.10.04. 07:06
Ajánlom
A dervisek tánca, a harangszerűen szétnyíló fehér ruhák forgása, évszázadok óta elbűvöli a "kábult rítust" értetlenül szemlélő európai embert. De míg pár évtizeddel ezelőtt csupán az Egri Csillagokból értesültünk e szédítő keringésről, ma úton útfélen belebotlunk. A kép egyre kidolgozottabb, megragad bennünk a magas süveg, a a félrebiccenő fej s a két tenyér, melyből egyik az ég, másik a föld felé néz, de a lényeg továbbra is rejtve marad: kik is valójában ezek a dervisek és mire szolgál monoton keringésük?

A legtöbb világvalláshoz hasonlóan, az iszlámban is kialakultak olyan misztikusnak nevezett irányzatok, melyek az ortodoxia merev dogmáival szemben a tapasztalat elsőségét, az istennel való személyes kapcsolat lehetőségét hirdették. A muszlim kultúrában ők voltak a szúfik, vagy magyar fülnek ismerősebben csengő elnevezésük szerint dervisek, akik gyakorlati úton, a „valóság megízlelésén" keresztül igyekeztek választ kapni a „Ki vagyok én?" örök emberi kérdésére. A Fekete-Afrikától Indonéziáig terjedő iszlám világban a szúfizmus számtalan formában tűnt fel, de legfontosabb jellemzője mindenütt a vallás gyakorlati megközelítése maradt.

A dervisek különféle meditációs és transztechnikákat dolgoztak ki, mely segíti őket a misztikus út csúcspontjának, az Istenben való feloldódásának az elérésében. A legáltalánosabb ezek közül a zikr, „emlékezés" gyakorlata, mely során a dervis Isten nevének vagy a Korán egy sorának recitálásán keresztül igyekszik elméjét megtisztítani, s teljes tudatával  a saját szívében lakozó Allah felé fordulni. A  szúfizmus, a legtöbb spirituális iskolához hasonlóan azt tanítja, az ember az életét mintegy álomban tölti, észlelése csupán a felszínt súrolja s mivel nincs jelen a valóságban, képe hamis mind a világ, mind önnön természetére vonatkozóan. A zikr emlékezés arra, kik is vagyunk valójában, s hogy a vonal, mely az egyént a kozmosztól, a teremtettet a teremtőtől elválasztja, csupán illúzió.

A zikr lehet néma, imához hasonló csendes meditáció, de zenével kísért táncos szertartás is, melyet szemanak, „hallgatásnak" neveznek. E szertartás a török  mevlevi, „kerengő" dervisek által vált ismertté világszerte, de nem csupán az általuk végzett formában létezik. Majd minden szúfi csoport kialakította saját „táncos" rítusait, s ide tartozik a Dél-Ázsiában rendkívül elterjedt Qawwali is, mely az indiai liturgikus tánc és zenei tradíciók valamint a szúfizmus találkozásából született. A szema egy belső utazás az ember szívében rejtőzködő Istenhez, akitől a saját egója fátyolozza el a keresőt. A szertartás a dervis rituális halála, melyet az Allahban való újjászületés követ. A mevlevi dervis fekete köpenye saját halotti leplét, barna süvege sírkövét jelöli. Forgását csak azután kezdi meg, miután levetette az ént szimbolizáló fekete köntösét. A tánc önkívületben végzett, extatikus forgásnak tűnhet, de valójában koncentrált meditáció, melyben minden aprólékosan kidolgozott koreográfia szerint zajlik. Mint a Naprendszer bolygói, a dervisek egyszerre forognak saját tengelyük s a kör közepén álló mester [sejk] körül.

A hosszú-hosszú percekig, fél óráig is tartó folyamatos forgásnak a puszta látványába is beleszédül az ember. A dervisek törekvése éppen az, hogy e szüntelen forgásban megtalálják az egyetlen fix pontot,  azt a tengelyt, mely körül minden forog, mely rajtuk is átvezet, s melyhez minden létzető kapcsolódik a világban. A szema nem kábult bolyongás, hanem koncentrált meditáció, mely során a dervis tudata kiterjed önmaga s környezete minden apró rezdülésére. A zene dallama és ritmusa, a „kerengés" monoton lüktetése, minden azt az a célt szolgálja, hogy az utazót az éberség magasabb szintjére juttassa. A szúfizmus is, mint a legtöbb vallási iskola elfordul az anyagi világtól, ugyanakkor nem tekint megvetéssel a testre. Nem a bűnös anyagot látja benne, hanem az eszközt, mely a lélek segítségére lehet célja elérésében. A dervis számára a test hangszer, mely önmagában ugyan értéktelen, de azt a lehetőséget rejti, hogy a lélek által megszólaltatva Isten dicsőségét zengje a világban. Ez maga, a „hallgatás" szertartása.

A szema megítélése a mai napig ellentmondásos a muszlim társadalmakban. Az ortodox többség gyanakodva figyelte a rítust, s ezt csak erősítette, hogy a legtöbb dervisrend szertartásai titokban zajlottak. A „kerengő dervisek"  azért is válhattak annyira ismerté, mert szertartásaikat nyilvánosan tartották, úgy vélték azok áldásosak a néző  számára is. Elentmondásos helyzetüket mi sem mutatja jobban, minthogy Törökország brandjévé válva, lassan minden hivatalos brosúra címlapján szerepelnek, mint vallási csoportosulás ugyanakkor be vannak tiltva, s a szema szertartása csupán mint „népművészet" jelenhet meg nyilvános előadáson.

A törvényektől függetlenül, a szúfizmus zenei és tánchagyománya továbbra is élő tradíció az iszlám országaiban, s a művészeteken keresztül lassan a globális kultúrába is beszivárog. Nusrat Fateh Ali Khan a populáris világzenében, Dhafer Youssef a jazzben építkezik szúfi motívumokból, de napjainkban rendkívül népszerűek Európa-szerte a török Mercan Dede elektronikus zenével kísért színpadi performanszai is, s egyre több, főként muszlim gyökerekkel rendelkező koreográfus, mint a brit Akram Khan nyúl vissza e gazdag hagyományhoz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Amikor a tánc találkozik a jelnyelvvel

Frenák Pál már rég kitalálta a kettő házasítását, sőt saját formanyelve egyik alapkövévé avatta, de itt egészen más, sokkal konkrétabb formában láthatjuk a találkozásukat.
Tánc ajánló

Csipkerózsika nővé válik

A Coincidance Társulat legújabb előadása, az Aurora egy olyan Csipkerózsika történet, amely Gyulai Júlia koreográfiájával a nővé válás univerzális történetét meséli el egy korántsem mindennapi táncelőadás formájában.
Tánc cirkusz

Elefántfürdetéssel indul a Cirkuszok Éjszakája

Idén is elefántfürdetéssel indul szombaton Balatonlellén a Cirkuszok Éjszakája. Az országos sorozat keretében a Magyar Nemzeti Cirkusz, a Richter Flórián Cirkusz, a Fővárosi Nagycirkusz, az Exit Cirkusz és az Eötvös Cirkusz várja különleges programokkal a közönséget.
Tánc recirquel társulat

Ukrán artisták, anyaföld és elemelkedés a Recirquel új előadásában

Idén is meghívást kapott a világ legnagyobb előadó-művészeti fesztiváljára a Recirquel. Ezúttal a Vági Bence által rendezett, hét világklasszis ukrán artistát felvonultató My Land című előadást viszi a társulat.
Tánc gyász

Elhunyt a Macskák koreográfusa

Gillian Lynne, 92 éves brit művész vasárnap este halt meg a londoni Princess Grace kórházban - közölte Twitter-üzenetben férje, Peter Land színész.