Tánc

Hálóban lebegve

2013.04.16. 07:22
Ajánlom
A Frenák Pál Társulat április 18-án mutatja be a Trafóban az x&y - battement de coeur című darabot. Marie-Julie Debeaulieu-vel, a társulat francia táncosnőjével a koreográfussal való közös munkáról, arról a bizonyos hálóról, valamint a táncos pálya szépségeiről és nehézségeiről is szó esett.

- Beszéljünk a kezdetekről. Már fiatalon elkezdtél tánccal foglalkozni? Magyarországon például nem könnyű bekerülni a Balett Intézetbe, Franciaországban hogy megy ez?

- Párizsban sem könnyű bejutni a konzervatóriumba, sőt. Minden évben csupán tizenöt tanulót, öt fiút és tíz lányt vesznek fel. A felvételi tizennégy éves korban történik, a képzés ötéves, ahol tanulunk klasszikus balettet, kortárs balettet, improvizációt, koreográfiaelméletet, rendezést, anatómiát, zenét és tánctörténetet is. Bár négy-ötéves korom óta táncolok, azért kellett a tanárom bíztatása, hogy megpróbáljam. A szüleim, akik inkább valami hétköznapibb, de biztosabb karriert képzeltek el nekem, nem voltak nagyon elragadtatva a pályaválasztásomtól. Az édesapám csak nevetett ezen az „őrült" ötleten.

- Volt olyan meghatározó táncélményed, ami befolyásolta a döntésedet?

- Az általános iskolában, ahol szintén hallgattam táncelméletet, a tanárunk vitt minket előadásokra is, mert a vizsgákon nem csak az elméleti anyagot kellett jól ismerni, hanem a saját élményeinkről is beszélnünk kellett. Saját véleményt kellett formálnunk aktuális táncprodukciókról, így sok előadást néztünk meg. Tizennégy éves voltam, amikor a Théâtre de la Ville-ben láttam Sidi Larbi Cherkaoui egy előadását, amitől teljesen le voltam nyűgözve, igazi „hűha-élmény" volt, nagyon mély nyomot hagyott bennem. Azt hiszem, akkor döntöttem el végérvényesen, hogy én is ezt szeretném csinálni.

- Részt vettél egy különleges projektben a Louvre-ban.

- A Louvre egy nagyon különleges hely, mert bár legendás klasszikus műalkotások gyűjtőhelye, nagyon sok olyan programjuk van, ami inkább kortárs: sok zenész, táncos, performer kap ott lehetőséget. A mi projektünket az egyik tanárunk szervezte, és bár maga az intézmény nagyon nyitott volt az ötletre, emlékszem a lányra, aki felügyelte a próbákat: elképesztően ideges volt, mert felbecsülhetetlen értékű festmények és szobrok előtt táncoltunk. Állandóan azon aggódott, hogy véletlenül hozzáérünk és megsértjük az egyik neves alkotást.

- Mielőtt elkezdtél volna Frenák Pálnál dolgozni, már nagyon sokfelé léptél fel.

- A legizgalmasabb a dél-amerikai turné volt, amit nagyon élveztem. Mindössze egy hónapig tartott, de nagyon intenzív volt, folyamatosan utaztunk, egymást követték a helyszínek: Buenos Aires, Montevideo, Sao Paolo. Valójában ez egy zenei projekt volt Berlioz Fantasztikus szimfóniájára, öt táncosnő szerepelt az előadásban és egy teljes zenekar. A helyiek nem is nagyon értették, vagy talán nem is tudták, hogy táncelőadás is tartozik a koncerthez. Emlékszem, hogy egyik alkalommal táncoltam a színpadon és láttam nézőket, akik becsukták a szemüket, csak a zenére figyeltek. Táncosként ez elég megdöbbentő élmény volt.

- Spanyolországban, Barcelonában fél évet éltél, az viszonylag hosszú idő.

- Szerintem inkább kevés...

- Ennyire jó volt?

- Igen, nagyon élveztem az ottani munkát. Műfaját tekintve nem volt igazán sem kortárs, sem klasszikus balett, mindegyik előadásnak volt egy-egy konkrét története, amit elmesélt. Így csináltuk meg például Puccini operáját, a Pillangókisasszonyt. Mindig néztük a librettót, de egy teljesen új, kortárs előadást készítettünk belőle. Sokat utaztunk az előadással, az emberek pedig nagyon szerették, így volt miből energiát meríteni.

- Az utazások és a fellépések mellett mennyi idő jut az adott ország kultúrájával, szokásaival megismerkedni?

- Imádom, hogy az utazás is része a munkámnak, mindig próbálom megismerni azt a helyet, ahol éppen vagyok, persze ha csak három napot töltök egy városban, akkor nehéz felfedezni. Most, hogy ismét huzamosabb idő tölthetek Budapesten, ezért például sokat olvasok. Hallottam, hogy nagyon sok jó magyar író van, ami kíváncsivá tett. Így akadtam Tamási Áronra, éppen az Ábel a rengetegben című regényét olvasom. Már a magyar ételekkel sincs bajom, bár az elején furcsa volt. Egyszer az egyik kollégám elvitt egy tradicionális magyar étterembe, emlékszem, hogy nagyon sokat kellett várni, olyan éhes voltam a végén, hogy az asztalt is meg tudtam volna enni. De érdemes volt kivárni, mert valami isteni finom ételt szolgáltak fel. Szóval ismerkedem a helyi ízekkel, de be kell vallanom: nem iszom állandóan pálinkát. (nevet)

- Hogyan ismerkedtél meg Frenák Pállal?

- Ehhez vissza kell ugranunk Franciaországba. Még a Centre National de la Danse táncpedagógus-képzésre jártam Párizsban, amikor megismerkedtem Lisa Kostur-ral, akivel rögtön nagyon jóba lettünk. Akkor kint a CND-ben láttam az InTimE című előadást, amiben Lisa táncolta azt a szerepet, amit most én. Évek óta az volt az első előadás, amit igazán, maradéktalanul élveztem. Hatalmas élmény volt, nagyon mélyen megérintett. Erről beszéltem Lisával is, aki mondta, hogy szívesen bemutat Frenák Pálnak, mert ő akkor már babát várt, családot tervezett és szeretett volna kicsit visszavonulni. Innentől pedig már nagyon gyorsan zajlottak az események. Pál először felhívott telefonon, kérdezte, hogy tetszett az előadás, majd másnapra áthívott magához. Bevallom izgultam az első találkozáskor, pedig nem kellett volna. Már az első alkalommal nagyon közel éreztem magamhoz Pál személyiségét, aztán egyszer csak azt mondta, hogy akkor ezt megbeszéltük. Nem értettem mire gondol, hiszen nem is látott táncolni. Egy hét múlva már Budapesten voltam, hogy betanuljam Lisa szerepét az InTimE-ban. Végül két hónapot voltam itt, mert aztán elkezdtük próbálni a k.Rush című darabot is. Nagyon gyorsan történt minden, de nem zavart, mert már Párizsban éreztem a bizalmat, és ez a bizalom azóta is töretlen mindkettőnk részéről.

- Belülről is olyan nagy élmény az InTimE?

- Ebben Jantner Emese jelenléte segített, nagyon sokat foglalkozott velem, több közös jelenetünk is van a darabban. Érdekes, mert ha megkérdezed, hogy melyik a kedvenc Frenák-darabom az eddigiek közül, akkor biztos, az InTimE-ot mondom, pedig azt csak betanultam, nem vettem részt a létrehozásában. Mégis sokkal közelebb áll hozzám, mint a k.Rush, talán azért is, mert a k.Rush az első közös munkánk volt és még elég szégyenlős voltam. Nem voltam elég bátor megmutatni, mit és hogyan tudnék táncolni, nem mertem átadni magam teljesen a kreációs folyamatnak. Most az x&y alatt ez már egészen más, már a közös, kreatív munkát is nagyon magaménak érzem.

- Mind a mai napig vannak más projektjeid. Egy hete visszautaztál egy előadás erejéig Franciaországba.

- Igen, és ez most nehéz is volt. Nehéz volt kizökkenni az x&y próbáiból, hiszen nekem most erről szól minden. Nagyon más mozgásanyaggal dolgozik Pál, amit ugyan nem volt nehéz elsajátítani és dolgozni vele, de nem könnyű a koreográfia. Talán éppen ez benne a kihívás. Ha van pár napom két ennyire különböző mozgásanyag között, akkor nem okoz gondot az átállás, de most nagyon sűrű a naptáram a próbák miatt. A másik darabot is legalább két éve csinálom, tehát a testem tudja a feladatát, itt mindig inkább agyban dől a dolog.

- Frenák Pál csinált neked egy szólót is tavaly, az mennyiben volt más?

 -Nem volt egyszerű munkafolyamat. Nagyon bezárultunk, egy idő után nagyon hiányzott a harmadik, egy külső szem, aki kívülről rálát az anyagra.

- A most készülő x&y című darabban is csak hárman vagytok: Te, Frenák Pál és Holoda Péter.

- Ez most jóval könnyebb, mert nem vagyunk teljesen összezárva. Ez oldja a helyzetet. Itt vannak duók, triók, jobban eloszlik a figyelem, az elvárás, tehát más, mint a szólóm esetében. Közben persze nagyon koncentrált. A darab ugyan egy trió, hiszen Pál is színpadra lép benne, de közben a koreográfia nagy része a mi kettősünkre, rám és Péterre épül, erre a férfi-nő duóra. Péterrel nagyon jó együtt dolgozni. Nagyon energikus, optimista, mindig mosolyog, edves, szerethető ember. Ugyan Péter csak egy kicsit beszél angolul, én pedig csak egy picit beszélek magyarul, ezért néha nehéz megérteni, hogy mit akarunk egymástól, de a mozdulatok szintjén minden működik, nagyon gördülékenyen megy és inspiráló ez a folyamat.

- Van még egy fontos szereplője a darabnak: a háló.

- Igen, és ő például egyáltalán nem egy könnyű eset. Emlékszem, amikor először mentem a Flórián Műhelybe próbára és megláttam a hálót, rögtön megpróbáltam felmászni rá, érezni akartam, hogy milyen, de nagyon nehéz volt. Óriási ötlet és nagyon látványos ez a hálórendszer, de a megismerése is óriási feladat. Határozottan meg kellett küzdeni vele. Fel kellett térképezni, hogy mit enged, mit tudok vele csinálni. Pál egy alkotói folyamatban sosem diktál. Mindig van egy alapötlet, ott a tér, vannak fontos motívumok, de hagyja, hogy a dolgok alakuljanak, közösen dolgozunk, sokat merít belőlünk, hagyja, hogy variációkat próbáljunk ki, hozhatjuk az ötleteinket. Az elején sokat improvizáltunk, melyekből Pál válogatta ki azokat az elemeket, amik ténylegesen bekerültek az előadásba. De így is folyamatosan finomít, újragondol dolgokat, elemez és átrendez.

- Április 18-án lesz az x&y - battement de coeur című darab premierje, sikerült meghódítani a hálót?

- Nagyon jó ez a háló, de piszok nehéz rajta mozogni. Meg kellett erősödnöm hozzá, ami főleg nőként volt nehéz. Most már megbirkóztam vele, viszont esténként újra és újra nyújtanom kell, hogy az erő ne menjen a ruganyosság kárára. Most már közel vagyunk a bemutatóhoz, ezzel ébredünk és ezzel fekszünk, szóval nehéz kiemelni kedvenc részt, de van olyan szakasza a koreográfiának, amit különösen szeretek: a darab elején a háló alatt mozgunk, belecsimpaszkodunk, ellökjük magunkat. Olyan, mintha úsznánk. A kötél megtart, szinte megszűnik a gravitáció és mintha repülnénk. Nagyon dinamikus és látványos rész, nagyon élvezem.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Szabó Benedek, a Zeneakadémia hallgatója

A fiatal tehetség halálhíréről az Egyetem tuba tanszéki csoportja számolt be. Szabó Benedek első albuma idén januárban jelent meg The Thousand-faced Construct címmel.
Könyv

„Akkor még könnyebben nyíltak meg az emberek” – Závada Pál a Lírástudók vendége

Új regényének szereplői a kulákperek kárvallottjait keresik, a gyújtogatással vádolt parasztgazdák igazsága és a vérbírók hamissága után nyomoznak a rendszerváltás idején. A Lírástudók új epizódjában a Pernye és fű önéletrajzi hátterére is kíváncsi volt podcastunk műsorvezetője, Grisnik Petra.
Klasszikus

Christoph Eschenbach: „Érzem, hogy köt valami Magyarországhoz”

Nemrég két koncerten is vezényelte a MÁV Szimfonikus Zenekart a világhírű zongoraművész-karmester, Christoph Eschenbach. A mesterrel a Zeneakadémián tartott főpróba után tudtunk röviden beszélgetni.
Könyv

Az ember a nagy jelzők mögött – portrékötet jelenik meg Cserhalmi Györgyről

November 6-án az Open Books kiadó gondozásában jelenik meg Csáki Judit kötete, amelyben betekintést nyerhetünk a magyar filmművészet és színházi élet egyik legnagyobb alakjának életútjába.
Plusz

Jonas Kaufmann és Diana Damrau is fellép a 2025-ös Bartók Tavaszon

Április 4. és 13. között ismét kihagyhatatlan programokkal várja a nézőket a Bartók Tavasz: közös koncertet ad Diana Damrau és Jonas Kaufmann, miközben Kelemen Barnabás a Münchner Philharmoniker, Pusker Júlia pedig a Kammerorchester Basel vendége lesz.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Háromnapos programsorozat kezdődik a tánc és mesterséges intelligencia találkozásáról

A Trafóban és a MU Színházban október 29. és 31. között zajló eseménysorozat a Kreatív Európa program támogatásával valósul meg a MODINA hálózat szervezésében.
Tánc gyász

Elhunyt Dózsa Imre táncművész, balettmester

Életének 83. évében elhunyt Dózsa Imre Kossuth- és Liszt-díjas táncművész, balettmester, balettigazgató és pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze – tudatta az Operaház október 26-án.
Tánc hír

Alapításának 45. évfordulóját ünnepli a Győri Balett, rendkívüli programsorozattal készülnek

A jubileumi eseménysorozat célja, hogy megmutassák a Győri Balett folyamatos megújulását és a táncművészet iránti szenvedélyüket, amelynek köszönhetően az együttes évtizedek óta jelentős szerepet játszik a magyar és a nemzetközi táncszíntéren egyaránt.
Tánc ajánló

Hiszel a varázslatban? – Karácsonyi Csodashow-t mutat be a Fővárosi Nagycirkusz

A Vincze Tünde rendezte Magic Around Christmas – Karácsonyi Csodashow című téli műsor bemutatóját október 19-én este tartja a Fővárosi Nagycirkusz.
Tánc hír

Újra megrendezik a Budapest Ballet Grand Prix balettversenyt

Az egész balettvilág Budapestre figyel november 18–22. között, amikor a világ minden tájáról érkező táncosok mutathatják be tudásukat. A magyar fővárosban 2023 után idén már másodjára rendezik meg a Budapest Ballet Grand Prix balettversenyt.