Tánc

Hamupipőke ezer arca

2024.03.08. 13:50
Ajánlom
Hamupipőke története a világ egyik legtöbbször feldogozott meséje. Ami nálunk Hamupipőke, az az angolszász nyelvterületen Cinderella, a németeknél Aschenputtel (vagy Aschenbrödel), az oroszoknak Zoluska (Золушка), a cseheknél Popelka, a svédeknek Askungen, franciául Cendrillon, spanyol ajkúaknál Cenicienta, az olasz csizma lakosainak pedig Cenerentola. Vannak, akiknek az 1950-es Disney-mese ugrik be először, mások a Grimm fivérek történetéből ismerik, és akadnak, akik a Prokofjev zenéjére koreografált balettre asszociálnak. Elmeséljük, hogyan tett szert a cipellőjét elhagyó szegény leány története ilyen népszerűségre.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Ókori gyökerek

A mese eredete egészen az ókorig, egy Rhodópisz nevű görög rabszolgalányig vezethető vissza. Egy madár felkapta Rhodópisz szandálját, és az egyiptomi király ölébe pottyantotta, aki később nőül vette őt. A történetet a görög földrajztudós, Sztrabón jegyezte le valamikor Kr. e. 7 és Kr. u. 23 között. De a Hamupipőke-sztori kulcselemei megjelennek a kínai költő, Duan Chengshi 860-ban publikált kötetében is; itt Ye Xian (vagy Yeh-Shen), a mostoha nevelte árva lány veszíti el cipőjét egy vásári bálban. Sőt, egyes források szerint még az amerikai őslakos indiánok mondakörében is találni hasonló utalásokat.

Mesék és mesemondók

Az első európai írott verzió 1634-re datálható, és az olasz Giambattista Basile költő és mesegyűjtő nevéhez fűződik, akinek Pentamerone – Lo cunto de li cunti (A mesék meséje) című gyűjteményében megjelenik a La gatta Cenerentola, vagyis Hamucicuska története, amelyet később a francia meseíró, Charles Perrault 1697-ben Hamupipőke, avagy a kis üvegcipellő (Cendrillon ou La petite pantoufle de verre) címmel dolgozott fel népszerű kötetében, a Lúdanyó meséiben (Les Contes de ma mère l’Oye). Itt jelennek meg először a történet ikonikussá vált elemei: az üvegcipő és a jótündér figurája. 1812-es, Gyermek- és családi mesék (Kinder- und Hausmärchen) című gyűjteményükben a Grimm fivérek, Jacob és Wilhelm Aschenputtel címmel jelentették meg saját változatukat, amelyben Perrault verziójához képest sokkal brutálisabb jelenetek szerepeltek. (Annak érdekében, hogy az üvegcipő illeszkedjen a lábukra, a mostohanővérek megcsonkítják saját magukat, majd büntetésül a madarak kivájják a szemüket.)

Könyvekből a színpadra

Hamupipőke természetesen a táncszínpadokat sem kerülte el. Az első dokumentált premiert 1813-ban Bécsben tartották, majd 1822-ben Londonban is bemutatták az első egész estés balettet, 1893-ban a Mariinszkij Balett Boris Fitinhof-Schell zenéjére mutatta be Enrico Cecchetti és Lev Ivanov koreográfiáját, amelynek részeként a főszerepet táncoló olasz balerina, Pierina Legnani először hajtotta végre a később legendássá vált 32 folyamatos fouetté forgást.* 

A 20. század közepe óta a darabot legtöbbször Prokofjev zenéjére láthatjuk, melyet a Bolsoj Balett megrendelésére írt.

(Sok évtizeddel korábban, 1870-ben a Bolsoj Csajkovszkijt is felkérte a feladatra, ám az akkor harmincesztendős zeneszerző eddig ismeretlen okokból – egyes források szerint a szűkös határidő miatt – röviddel a komponálás megkezdése után félbehagyta a munkát.) Prokofjev 1941 és 1944 között, több szakaszban dolgozott a művön, amelynek alapjául Perrault története szolgált. Eltökélt szándéka volt, hogy a tündérmesék bűvköréből kilépve zenéjével Hamupipőke emberi oldalát és érzéseit mutassa meg. A bemutatóra 1945. november 21-én került sor, az üvegcipellőt pedig a spicc-cipő váltotta fel.

Néhány évvel később Frederick Ashton a Sadlers’ Wells Balett számára készített koreográfiájában jelent meg először a komikum a mostohanővérek alakjában. A londoni Királyi Operaház 1948-as premierjén az egyik nővér szerepét Ashton maga táncolta, a darabot pedig később olyan társulatok mutatták be, mint a Joffrey Ballet, a Boston Ballet és az American Ballet Theatre (ABT).

Tündérmese 21. századi módra

A Monte-Carlói Balett 1999-ben bemutatott verziójában Hamupipőke és a herceg mesebeli románca helyett a szereplők emberi oldalára, sokszor szövevényes és bonyolult érzelmeire kerül a fókusz. A világhírű, Nijinsky-díjas koreográfus, Jean-Christophe Maillot a klasszikus tündérmesei elemeket hátrahagyva, a mai kor embere számára is érthető módon tárja fel a történet mélyebb rétegeit – mindezt a tánc, a mozdulatok artisztikuma és a látvány elképzelhető legmagasabb fokán kivitelezve

*A klasszikus balettben fouettének nevezzük azt az egy lábon végzett forgást, amikor a táncos 45 vagy 90 fokra emelt szabad lábának hirtelen irányváltásával fordul el.

Les Ballets de Monte-Carlo: Hamupipőke

Felvételről közreműködik: Cleveland Orchestra
A felvételen vezényel: Vladimir Ashkenazy

Zene: Szergej Prokofjev
Librettó: Nyikolaj Volkov
Látvány: Ernest Pignon-Ernest
Jelmez: Jérôme Kaplan
Fény: Dominique Drillot
Koreográfus: Jean-Christophe Maillot

Az előadás április 5-én és április 6-án lesz látható az Erkel Színházban.

A Bartók Tavasz előadásairól további érdekességek olvashatók az eseménysorozat blogoldalán.

Támogatott tartalom

Fejléckép: A Monte-Carlói Balett Hamupipőkéje 25 éve varázsolja el a nézőket (Fotó/Forrás: Alice Blangero / Bartók Tavasz)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Itt a friss Shakespeare-táncpremier: A makrancos hölgy

Február elsején debütált A makrancos hölgy Kecskeméten, a Kelemen László Kamaraszínházban. Shakespeare ismert vígjátéka Barta Dóra koreográfus-rendező elgondolása mentén kelt életre a színház balett-tagozatának előadásában.
Tánc ajánló

Ünnepélyes keretek között adták át a csárdás UNESCO-s bejegyzési dokumentumát a Hagyományok Házában

A csárdás az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára került fel. Az átadóünnepség táncművészek, néptánccsoportok jelenlétében zajlott.
Tánc hír

Szatmárnémetiben lépett fel a Magyar Állami Népi Együttes

Az Egycsillagú égbolt programsorozatának keretében a magyar tánckultúra egyik legjelentősebb társulata január 26-án a Körtánc című összeállítással lépett színpadra Szatmárnémetiben. A sikeres előadásról és közeli terveikről Mihályi Gábor számolt be.
Tánc ajánló

A commedia dell’arte szellemében született meg a Feledi Project új bemutatója

Az itthon ritkán látható Pulcinella nemcsak egy színházi előadás, hanem tisztelgés az olasz kultúra és színházművészet gazdag hagyománya előtt. A produkció pergő ritmusa, látványos koreográfiái és szívhez szóló humora garantáltan magával ragadja a közönséget.
Tánc ajánló

Grecsó Zoltán: „A szabad tánc óriási erőt ad”

Rendkívül sikeres volt a kezdet tavaly, nem kérdés a folytatás: az idén 16 éves Willany Leó Improvizációs Táncszínház január 31. és február 2. között a második Willany Leó Improvizációs Fesztivált rendezi meg – együttműködésben a Trafóval.