Tánc

Hány fokon ég a kultúra? - Interjú Juhász Zsolttal

2018.09.26. 09:25
Ajánlom
A Duna Táncműhely és a Fugato Orchestra a CAFé Budapesten közösen elmélkedik arról, milyen lenne egy olyan világban élni, ahol könyveket égetnek. Az október 16-án a Müpában látható Rezonancia 451- Az újjászületés kapcsán a Duna Táncműhely vezetőjével, Juhász Zsolttal beszélgettünk.

Hogyan indult és milyen alapgondolatra épül a Fugato Orchestrával közös munka?

Pár évvel ezelőtt a zenéjükre készítettem egy koreografikus szösszenetet, aminek folyományaként tavaly megkeresett Alpár Balázs zenekarvezető, hogy mi lenne, ha pályáznánk a Müpához egy darabbal. Hozzám nagyon közel áll az ő gondolkodásmódjuk, hiszen a Duna Művészegyütteshez hasonlóan ők is keresik az átjárásokat műfajok között. Csak míg mi a néptánc és a kortárs műfajok metszéspontjaival foglalkozunk, addig ők a klasszikus és popzene határmezsgyéit kutatják. Az efféle együttműködések egyébként mindig hasznosak, hiszen újabb közönségrétegeket érhetünk el. A darab alaptematikája szintén a zenekartól származott, hiszen Alpár Balázst nagyon mozgatta az a téma, hogy miként lehet a mai, kultúrát tekintve káoszos világunkban az értékeket átmenteni. A darab szellemi hátteréhez Böhm György rendező találta meg az irodalmi alapanyagot: Ray Bradbury Farenheit 451 című regényét és az abból készült, azonos című, 1966-os Truffaut-kultuszfilmet, ami egy olyan diktatórikus társadalomról szól, ahol a tudást és a gondolkodást nem támogatják, ezért könyveket égetnek. A cím a papír gyulladási hőmérsékletére, a 451 Farenheitre utal.

Bár ez a regény a maga korában egy disztópiának tűnt, a benne foglalt víziók mára szinte beteljesültek.

Így – azt gondolom – van létjogosultsága annak, hogy közösen elgondolkozzunk az értékmentés lehetséges módjairól.

EDV_6223-090907.jpg

Juhász Zsolt (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Magadra és a saját alkotói munkádra nézve hogyan tudod értelmezni az értékmentést?

A könyvben és a filmben van egy bizonyos csoport, akik megtanulják kívülről a könyveket, és úgy mentik át a jövő számára a tudást. 

Az én ars poeticám is ehhez hasonló: megtanulni a néptáncot teljes mélységében, és abból létrehozni valami új, működő színházi nyelvet, ami a jelen és jövő társadalma számára is értékes lehet.

Érdekes párhuzam, hogy a film gondolatiságát, ami egyfajta szöveg nélküli világot mutat be, ti is a szövegen, vagy verbalitáson túli nyelvekkel – a zenével és a tánccal – ábrázoljátok.

Minimális szöveg lesz, mert vannak énekes számai a Fugatónak, de mi megállapodtunk abban, hogy ezeket nem fogjuk keverni, hiszen sok lenne a szöveg és a tánc együtt. Tehát amikor tánc van, akkor a testek beszélnek, amikor pedig az énekesek énekelnek, akkor hagyjuk élni a verbalitást. A néptánc műsorokban egyébként mi is élünk ezzel az eszközzel, hiszen sokszor a népdalok szövegei hordoznak egy-egy, az előadás szempontjából fontos kulcsmotívumot. Azt hiszem, hogy most is sikerült jól megtalálni a helyét.

dmkod121-104725.jpg

Rezonancia 451 (Fotó/Forrás: CAFé Budapest)

Mit gondolsz, a szöveges műfajokhoz, az írott vagy verbális közlésformákhoz képest mekkora létjogosultsága van ma a táncnak, fizikalitásnak?

Ez nagyon összetett kérdés.

A 20. század vége felé azt hangoztatták, hogy a 21. század művészete a táncművészet lesz, az elcsépelt szavak helyét majd átveszi az őszinte testbeszéd. Valójában nem így lett.

Az internet hatására megváltozott a kommunikáció, az online nyelvhasználat pedig mindent felülírt. Persze jelentős szerepe van a mozgásnak a kultúrában, de azt a meghatározó szerepet, amit vizionáltak neki, messze nem tölti be. Azért sem, mert a városi ember – bármennyire is azt gondolja, hogy sokat tud a világról – még mindig nem jutott el odáig, hogy a test gesztikus jeleiből tudjon olvasni. Ezzel szemben a paraszti kultúrában az emberek testbeszéd alapján hihetetlenül jól tudtak kommunikálni. Rendelkezésükre álltak a konvencionális jelek, például a táncban is jelentéssel bírtak bizonyos formák, másrészt a mindennapok során is nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a testbeszédnek. Egy példát hadd mondjak erre: Györgyfalvai Katalin már a nyolcvanas években összetett, kortárs igényű előadásokat hozott létre a néptáncból kiindulva a Népszínház Táncegyüttes számára, és legnagyobb megdöbbenésre mindig a vidéki közönség értette a legjobban a koreográfiák üzenetét. A városi emberek hajlamosak voltak arra, hogy lila ködöt lásson benne, míg egy-egy falusi közönség sokkal jobban dekódolta az egyszerű jeleket.

A Rezonancia 451 című előadásban lesz olyan konkrét cselekmény, amit a közönségnek olvasnia kell, vagy pedig teret engedtek a szabad értelmezéseknek?

Én nem igazán hiszek a cselekményes táncművekben. Ez a téma pedig sokkal inkább többrétegű, minthogy le lehessen egyszerűsíteni egy ember, vagy egy emberpár történetére. Sokkal inkább egy közösség gondolkodásmódját, átalakulását próbáljuk megmutatni, és azon keresztül reflektálni a jelenre. Szeretnék egy olyan előadást létrehozni, ahol sokféle asszociációs mező nyílik a nézők számára, akik össze tudnak rakni egy saját történetet a látottak alapján.

Fugato Orchestra

Fugato Orchestra (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

Az ajánlóban azt olvasni, hogy az előadás nagyban épít a zenészek és táncosok interakciójára.

Igyekszünk azon túllépni, hogy a zenészek a jobb sarokban zenélnek, míg a táncosok a bal sarokban táncolnak. Egy izgalmas átjárást szeretnénk, és ehhez minden adott, hiszen a Fugato Orchestra színházi zenészekből és színpadi tapasztalattal rendelkező muzsikusokból áll, míg az együttesem táncosaiban is megvan a kíváncsiság az élő, jelenidejű találkozások iránt.  

Ne maradj le a CAFé Budapest rendkívüli táncbemutatóiról!

Kapcsolódó

Ne maradj le a CAFé Budapest rendkívüli táncbemutatóiról!

Sokszínű tánckínálattal jön a CAFé Budapest: többek között világhírű koreográfusok modern balettdarabjai, szürrealista táncelőadás és nagysikerű újcirkusz produkció közül válogathatunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Könyv

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Színház

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Online közvetíti előadásait a Fővárosi Nagycirkusz

Szombat délutánonként élőben követhetjük a Fővárosi Nagycirkusz előadásainak online közvetítését.
Tánc hír

Tisztújítást tartottak a Magyar Táncművészek Szövetségében

A Magyar Táncművészek Szövetségének közgyűlésén ötödik alkalommal választotta meg a tagság újabb három évre elnöknek Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és társelnöknek Kiss Jánost, a győri Magyar Táncfesztivál igazgatóját - adta hírül a szakmai és érdekvédelmi szövetség.
Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.
Tánc hír

Átadták az idei Lábán Rudolf- és Halász Péter-díjakat

Augusztus 31-én a Trafóban immár 15. alkalommal hirdették ki a legjobb hazai kortárs táncprodukciókat elismerő díjat, valamint a színházi alkotókat méltató elismerést.