Tánc

Hány fokon ég a kultúra? - Interjú Juhász Zsolttal

2018.09.26. 09:25
Ajánlom
A Duna Táncműhely és a Fugato Orchestra a CAFé Budapesten közösen elmélkedik arról, milyen lenne egy olyan világban élni, ahol könyveket égetnek. Az október 16-án a Müpában látható Rezonancia 451- Az újjászületés kapcsán a Duna Táncműhely vezetőjével, Juhász Zsolttal beszélgettünk.

Hogyan indult és milyen alapgondolatra épül a Fugato Orchestrával közös munka?

Pár évvel ezelőtt a zenéjükre készítettem egy koreografikus szösszenetet, aminek folyományaként tavaly megkeresett Alpár Balázs zenekarvezető, hogy mi lenne, ha pályáznánk a Müpához egy darabbal. Hozzám nagyon közel áll az ő gondolkodásmódjuk, hiszen a Duna Művészegyütteshez hasonlóan ők is keresik az átjárásokat műfajok között. Csak míg mi a néptánc és a kortárs műfajok metszéspontjaival foglalkozunk, addig ők a klasszikus és popzene határmezsgyéit kutatják. Az efféle együttműködések egyébként mindig hasznosak, hiszen újabb közönségrétegeket érhetünk el. A darab alaptematikája szintén a zenekartól származott, hiszen Alpár Balázst nagyon mozgatta az a téma, hogy miként lehet a mai, kultúrát tekintve káoszos világunkban az értékeket átmenteni. A darab szellemi hátteréhez Böhm György rendező találta meg az irodalmi alapanyagot: Ray Bradbury Farenheit 451 című regényét és az abból készült, azonos című, 1966-os Truffaut-kultuszfilmet, ami egy olyan diktatórikus társadalomról szól, ahol a tudást és a gondolkodást nem támogatják, ezért könyveket égetnek. A cím a papír gyulladási hőmérsékletére, a 451 Farenheitre utal.

Bár ez a regény a maga korában egy disztópiának tűnt, a benne foglalt víziók mára szinte beteljesültek.

Így – azt gondolom – van létjogosultsága annak, hogy közösen elgondolkozzunk az értékmentés lehetséges módjairól.

EDV_6223-090907.jpg

Juhász Zsolt (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Magadra és a saját alkotói munkádra nézve hogyan tudod értelmezni az értékmentést?

A könyvben és a filmben van egy bizonyos csoport, akik megtanulják kívülről a könyveket, és úgy mentik át a jövő számára a tudást. 

Az én ars poeticám is ehhez hasonló: megtanulni a néptáncot teljes mélységében, és abból létrehozni valami új, működő színházi nyelvet, ami a jelen és jövő társadalma számára is értékes lehet.

Érdekes párhuzam, hogy a film gondolatiságát, ami egyfajta szöveg nélküli világot mutat be, ti is a szövegen, vagy verbalitáson túli nyelvekkel – a zenével és a tánccal – ábrázoljátok.

Minimális szöveg lesz, mert vannak énekes számai a Fugatónak, de mi megállapodtunk abban, hogy ezeket nem fogjuk keverni, hiszen sok lenne a szöveg és a tánc együtt. Tehát amikor tánc van, akkor a testek beszélnek, amikor pedig az énekesek énekelnek, akkor hagyjuk élni a verbalitást. A néptánc műsorokban egyébként mi is élünk ezzel az eszközzel, hiszen sokszor a népdalok szövegei hordoznak egy-egy, az előadás szempontjából fontos kulcsmotívumot. Azt hiszem, hogy most is sikerült jól megtalálni a helyét.

dmkod121-104725.jpg

Rezonancia 451 (Fotó/Forrás: CAFé Budapest)

Mit gondolsz, a szöveges műfajokhoz, az írott vagy verbális közlésformákhoz képest mekkora létjogosultsága van ma a táncnak, fizikalitásnak?

Ez nagyon összetett kérdés.

A 20. század vége felé azt hangoztatták, hogy a 21. század művészete a táncművészet lesz, az elcsépelt szavak helyét majd átveszi az őszinte testbeszéd. Valójában nem így lett.

Az internet hatására megváltozott a kommunikáció, az online nyelvhasználat pedig mindent felülírt. Persze jelentős szerepe van a mozgásnak a kultúrában, de azt a meghatározó szerepet, amit vizionáltak neki, messze nem tölti be. Azért sem, mert a városi ember – bármennyire is azt gondolja, hogy sokat tud a világról – még mindig nem jutott el odáig, hogy a test gesztikus jeleiből tudjon olvasni. Ezzel szemben a paraszti kultúrában az emberek testbeszéd alapján hihetetlenül jól tudtak kommunikálni. Rendelkezésükre álltak a konvencionális jelek, például a táncban is jelentéssel bírtak bizonyos formák, másrészt a mindennapok során is nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a testbeszédnek. Egy példát hadd mondjak erre: Györgyfalvai Katalin már a nyolcvanas években összetett, kortárs igényű előadásokat hozott létre a néptáncból kiindulva a Népszínház Táncegyüttes számára, és legnagyobb megdöbbenésre mindig a vidéki közönség értette a legjobban a koreográfiák üzenetét. A városi emberek hajlamosak voltak arra, hogy lila ködöt lásson benne, míg egy-egy falusi közönség sokkal jobban dekódolta az egyszerű jeleket.

A Rezonancia 451 című előadásban lesz olyan konkrét cselekmény, amit a közönségnek olvasnia kell, vagy pedig teret engedtek a szabad értelmezéseknek?

Én nem igazán hiszek a cselekményes táncművekben. Ez a téma pedig sokkal inkább többrétegű, minthogy le lehessen egyszerűsíteni egy ember, vagy egy emberpár történetére. Sokkal inkább egy közösség gondolkodásmódját, átalakulását próbáljuk megmutatni, és azon keresztül reflektálni a jelenre. Szeretnék egy olyan előadást létrehozni, ahol sokféle asszociációs mező nyílik a nézők számára, akik össze tudnak rakni egy saját történetet a látottak alapján.

Fugato Orchestra

Fugato Orchestra (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

Az ajánlóban azt olvasni, hogy az előadás nagyban épít a zenészek és táncosok interakciójára.

Igyekszünk azon túllépni, hogy a zenészek a jobb sarokban zenélnek, míg a táncosok a bal sarokban táncolnak. Egy izgalmas átjárást szeretnénk, és ehhez minden adott, hiszen a Fugato Orchestra színházi zenészekből és színpadi tapasztalattal rendelkező muzsikusokból áll, míg az együttesem táncosaiban is megvan a kíváncsiság az élő, jelenidejű találkozások iránt.  

Ne maradj le a CAFé Budapest rendkívüli táncbemutatóiról!

Kapcsolódó

Ne maradj le a CAFé Budapest rendkívüli táncbemutatóiról!

Sokszínű tánckínálattal jön a CAFé Budapest: többek között világhírű koreográfusok modern balettdarabjai, szürrealista táncelőadás és nagysikerű újcirkusz produkció közül válogathatunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„A mi generációnk nem kapható a gyűlölködésre” – A 30 év alatti színművészek levele az Országgyűléshez

A december 9-én a szabad színházakért és a kultúra függetlenségéért meghirdetett tüntetésen Sodró Eliza, a Radnóti Színház művésze olvasta fel 111 harminc év alatti színművész levelét az Országgyűléshez.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

Ezekre az előadásokra küldenék el a politikusokat a színészek

Szégyen, Hamlet, A bajnok, Az ember tragédiája – többek között ezeket a produkciókat ajánlották azok a színházi alkotók, akiket a december 9-i tüntetésen kérdeztünk meg arról, mire hívnák el a politikai döntéshozókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

Milyen esélyeink vannak a függetlenségre? – Interjú Juhász Katával

Juhász Kata a Declaration of Indepence című szólójában a stand-up, a fizikai színház és a kortárs tánc elemeinek ötvözésével járja körbe az egyik legégetőbb kérdést: milyen fajta függéseknek van ma kitéve az egyén a mediatizált és átpolitizált európai kulturális térben? A darab az USA és Dánia után a dunaPart –Kortárs Előadóművészeti Platformon is bemutatkozott.
Tánc magazin

Klasszikus balettek, amik mai szemmel diszkriminatívnak tűnhetnek

Itt A diótörő-szezon, amelynek egyes karaktertáncai kapcsán újra rácsodálkozhatunk, vajon bizonyos pontokon nem rögzítenek-e meghaladott ábrázolásmódokat ezek a 19. századi balettek?
Tánc ajánló

Harminc év után Diótörő az Operettszínházban

A Budapesti Operettszínház színpadán harminc év után láthat ismét balettelőadást a közönség. Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikusa kerül színpadra, amelyben a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is bemutatkoznak.
Tánc videó

Ezek a videók bizonyítják, hogy a balettosoknak is van humora

Gondolta volna, hogy a kimerítő balettórák és előadások között paródiavideók forgatásával ütik el az idejüket a táncosok?
Tánc táncterápia

Tánc segíti a háborús veteránokat a traumák feldolgozásában

Roman Baca az iraki háborúban harcolt, ahonnan hazatérve nehezen tudott beilleszkedni a civil életbe: a háborús tapasztalatok megváltoztatták a személyiségét. Most koreográfusként a hozzá hasonló embereknek próbál segíteni.