A Bánffy Miklós intendáns által irányított Opera 1917-ben a polihisztor gróf jelmez- és díszlettervei nyomán mutatta be A fából faragott királyfit. Az ősbemutató 100 éves jubileuma alkalmából Frenák Pál viszi színre a táncjátékot, aki először koreografálja a Magyar Nemzeti Balett művészeit. A produkcióban a Compagnie Pal Frenak tagjai mellett a Magyar Nemzeti Balett táncosai - Rohonczi Viktória, Morvai Kristóf, Timofeev Dmitry, Vila M. Ricardo - vesznek részt, a díszletet a paradigma:ariadné építésziroda készítette, a jelmezterv Frenák Pál és Zalai-Ruzsics Boglárka munkája.
Fából faragott... (Fotó/Forrás: Nagy Attila)
Bartók egyik legkedvesebb művének tartotta A csodálatos mandarint, amelyet Seregi László világhírű koreográfiáját követve újít fel a Magyar Nemzeti Balett. A főbb szerepeket Bajári Levente és Kozmér Alexandra, valamint Bakó Máté és Popova Aleszja táncolják. A Bartók TáncTriptichon alkalmából Seregi László munkáját örök alkotótársa, asszisztense, Kaszás Ildikó, valamint Pongor Ildikó balettmester tanította be a 1996-os felújítás alapján. A produkció az eredeti előadást idéző jelmezekben és díszletekben lesz látható.
Csodálatos mandarin (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)
Az est harmadik egyfelvonásosa Bartók Táncszvit című művén alapszik, amit Pest, Buda és Óbuda egyesülésének félévszázados jubileumán mutattak be 1923-ban Kodály Psalmus Hungaricusa és Dohnányi Ünnepi nyitánya kíséretében. A darabból Juhász Zsolt táncművész-koreográfus, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője készített új változatot. A Bajári Levente és Radina Dace, Szigeti Gábor és Bakó-Pisla Artemisz, valamint a Duna Művészegyüttes tánckarának előadásában látható produkció a trianoni traumát követő fájdalomra és annak enyhítésére, gyógyulására kíván reflektálni. A balett és a néptánc elemeit ötvöző koreográfiát Túri Erzsébet díszlete és Furik Rita jelmezei teszik teljessé.
Bartók Táncszvit (Fotó/Forrás: Nagy Attila)
hírlevél
