Tánc

Hatvanéves a Diótörő

2010.11.01. 14:21
Ajánlom
Idén hatvanéves az Operaház téli időszakának vitathatatlanul legkeresettebb és legsikeresebb előadása, A diótörő. A darab a jubileum alkalmából új díszletekkel várja a közönséget.

Ivan Vszelovszkij, a Cári Színházak főigazgatója nyújtotta át ifj. Dumas Diótörő és Egérkirály című történetét Marius Petipának, a pétervári Mariinszkij Színház vezető balettmesterének. A mester a Csipkerózsika hatalmas sikere után ismét Csajkovszkijt választotta zeneszerző munkatársának. A koreográfus részletező aprólékossággal írta meg a két felvonásra tervezett mesebalettjének szövegkönyvét, amely alaposan eltér az eredeti mesétől - jószerével csak a német patríciusmiliő és a diótörő-egérkirály párviadal maradt meg Hoffmann történetéből. Az álom-varázslat látomásai beleolvadtak egy drazsébolt-cukrászműhely árukészletébe. Marius Petipát betegsége megakadályozta a balett színpadra állításában, így első asszisztense, Lev Ivanov vitte színre a két felvonásos balettet.

A mesebalett eredeti szövegkönyvével készült verziókat a balettszínházak jobbára karácsony környékén játsszák a világban; talán a Petipa-féle librettó is ezt intonálja. A budapesti Operaház közönsége 1927-ben, Brada Ede koreográfiájával és ugyancsak petipai koncepcióval láthatta először A diótörőt. Szemere Árpád (az Operaház főrendezője) 1929-es átigazítása ellenére a háború befejezéséig azonban mindössze húsz alkalommal adták elő a balettet, amelynek 1950. február 16-án kezdődött új s azóta is töretlen sikerszériája. Hatvan évvel ezelőtt Vaszilij Vajnonen szövegkönyvével és a koreográfus feleségének, Klavgyija Annasevszkajának a betanításában mutatták be a darabot.

Vajnonen olvasatában a mű Gorszkijhoz, Hoffmannhoz, de legelsősorban Csajkovszkij muzsikájához igazodik: három felvonásban, tíz képre tagolta a balettet. Librettójában Silberhauserék mint a Stahlbaum család jelennek meg, Klárából Marika, illetve Mária hercegnő lett, a gyermekek száma is egy fővel gyarapodott: Marika, Lujzi és Feri alkotják a gyermektriászt. Darabját 1934-ben Galina Ulanovával a főszerepben a leningrádi Kirov Színház balett-társulata mutatta be - e változat jutott el hozzánk a Magyar Állami Operaházba. 1950-ben Csinády Dóra, Fülöp Viktor és Harangozó Gyula táncolták a főszerepeket. A koreográfia azóta hatalmas sikerrel szerepel az Operaház repertoárján, amelyhez jelentősen hozzájárultak Oláh Gusztáv költői szépségű jelmez- és díszlettervei.

Az idei Diótörő-sorozat a darab hatvanéves operaházi évfordulója alkalmából Oláh Gusztáv felújított díszleteivel várja a közönséget. Oláh díszletei a hagyományos, festett vásznak, amelyek ábrázolhatnak tájat vagy akár szobabelsőt is. Az Operaház festőműtermében ezeket a hatalmas méretű vásznakat festik újra a műteremben dolgozó festőművészek és munkatársaik. A nézőtérrel párhuzamos óriási hátterek fentről lógnak alá - mégis kis helyen, könnyen tárolják azokat, hiszen feltekerhetők. Az előadás után lassan leereszkedik a rúd, amely tartja, és a díszletépítők lassan, mint egy hatalmas szőnyeget, feltekerik. "Színpadunk mérete határozza meg díszletelemeink méretét - mondja Juhász Zoltán vezető szcenikus, aki gondozza és felügyeli A diótörő díszleteinek felújítási munkálatait. - A háttér általában 17-18 méter széles és 12-14 méter magas - ezek a paraméterek vonatkoznak a mesebalett díszleteire is. Huszonnégy és fél méter a színpadunk teljes magassága, ami nem sokkal kevesebb, mint egy tízemeletes házé - ebben a hatalmas térben kell úgy gazdálkodnunk, hogy egy hatalmas háttér kiemeléséhez is bőven maradjon hely a fenti tartományban." Az oldalfalak léckeretre kifeszített vásznak, amelyeket ugyancsak újrafestenek a téli előadássorozatra. A diótörő esetében azért előnyös és fontos a könnyű díszlet, mert a felvonások alatt és között sok a gyors változás - ami azonnali cselekvést igényel, hiszen a színpadképnek pillanatok alatt kell megváltoznia. "Míg a színen mese van, a háttérben nincs mese - a díszítők jól begyakorolt mozdulatokkal változtatják a hátteret, hiszen a zene nem áll meg."

Az elmúlt hatvan évben A diótörő díszlete folyamatos karbantartás alatt állt, bár - hírlik - a hetvenes években átesett egy nagyobb felújításon, amelynek azonban nincs hivatalos dokumentációja: "Az, hogy 2010-ben a darab látványvilága teljes egészében rekonstruálható, azoknak az embereknek köszönhető, akik az elmúlt hatvan évben odafigyeléssel és lelkiismerettel ápolták és tárolták ezt a veterán díszletet. Az elemeket most hetvenöt százalékban újragyártjuk. A fennmaradó részeket rossz állapotuk miatt az elmúlt években már újra megalkották vagy jó minőségben feljavították." A hatvanéves Diótörő-díszletek újragyártása az értékőrzést szolgálja. A munkát némileg nehezíti, hogy a díszlethez nem tartoznak tervrajzok, mindössze fotók és Oláh Gusztáv eredeti, ám csupán A4-es méretű látványtervei - az Operaház festőművészei ezek alapján tervezték meg az arányokat. "A minőségi alapanyagok felhasználásával és díszletfestő művészeink szakértelmével azt a célt szolgáljuk, hogy ez a díszlet a jövőben legalább annyi ideig szolgáljon, mint amennyit az eredeti kibírt" - mondja Juhász Zoltán.       

S hogy mit kap most a közönség? Ugyanazt a Diótörőt élénkebb színekben - azaz originális előadást eredeti díszletben.

Előadások: december 9., 10., 12., 15., 16., 18., 19., 23., 25., 26., 29., 30.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Színház

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Táncba hívunk! - A Duna Művészegyüttes nyári programja

A Duna Művészegyüttes idén nyáron gyerekelőadással is készül.
Tánc hír

Kezdőket és profikat is vár a Duda Éva Társulat nyári workshopja

A Duda Éva Társulat első alkalommal rendezi meg nyolc napon át tartó intenzív kurzusát augusztus 1. és 8. között, amelyre kezdőket, haladókat és profi táncosokat is várnak.
Tánc ajánló

A Cirkusz az Éjszakában zárja a Müpa online közvetítéssorozatát

A Recirquel előadása június 28-án 19 órától első alkalommal látható teljes egészében online.
Tánc ajánló

Hazai és nemzetközi néptánc kavalkáddal készül a Nemzeti Táncszínház

A flamenco, a tangó, a kortárs és a hagyományőrző magyar táncok töltik be a Millenárist július 16. és 23. között a Nemzeti Táncszínház nyáresti, szabadtéri táncestjein, a TáncParkon.
Tánc interjú

Misztikus terek, avagy visszatérés a képzőművészethez – Gergye Krisztián festményeiből nyílik kiállítás Kőszegen

A hazai kortárs színház- és táncművészet kiemelkedő alkotója ezúttal új oldalát mutatja meg: festőként lép elő a Levitációk című tárlaton, amelyen főként a karantén idején született alkotásaiból láthatunk válogatást. A Kőszegi Várszínház kiállításának megnyitóját június 21-én, vasárnap 18.00 órakor tartják a Jurisics-vár lovagtermében.