Tánc

Hogyan kapcsolódhat egy vak néző a táncelőadásokhoz?

2019.08.24. 12:35
Ajánlom
Hogyan lehet a táncot érthetővé és élvezhetővé tenni a vak vagy gyengénlátó emberek számára? Le lehet-e fordítani a mozdulatokat nyelvre, érintésre vagy hangra?

Egy kis amerikai színházban a 2018-2019-es szezonban elindult a koreográfus Naomi Brand, az inkluzív tánctársulat, az All Bodies Dance Project és az audionarrációra specializálódott VocalEyes közös programja, amely vakok számára igyekszik élménnyé tenni a táncelőadásokat. Ehhez először is meg kellett vizsgálniuk a tánc leírására használható verbális eszközöket, az érintés funkcióját és a hangot, mint a koreográfia kommunikációjának eszközét.

Abból indultak ki, hogy bár a tánchoz vizuális úton kapcsolódik a néző, a percepció, vagyis az észlelés szintjén sokkal komplexebb, testi élményt okoz egy táncelőadás

– akkor is, ha az nem interaktív, hanem csupán a „passzív” befogadó szerepét szánja a nézőnek. Szerintük ugyanis a mozgó test nézése közben az ember kinetikus empátiát érez, vagyis a szemtanúnak valósidejű testérzetei, testi élményei vannak. Végső soron ez teszi a művészetnek ezt a formáját hatásossá. De mi marad, ha elvesszük a tánctól a látványt? A VocalEye csapata már a színházi előcsarnokban elkezdi az előadást, ahol a közönség minden vak és gyengénlátó tagja mellé egy látó koordinátor, segítő szegődik. A közönség látó tagjait pedig megkérik, hogy csukják be a szemüket, és tartsák is zárva a műsor alatt, hogy ők is megtapasztalják, milyen az, amikor a mozgó testet más érzékszervek közvetítik.

Ezután a közönség minden tagját bevezetik az előadás helyszínéül szolgáló térbe, ahová körben leültetik őket. Az előadóművészek neonsárga kontúrú fekete ruhát viselnek, így láthatják egymást a gyengén megvilágított térben. A tánc a körön belül és kívül egyaránt zajlik, mind a közönség előtt, mind pedig mögötte. A darab folyamán különböző technikákat alkalmaznak a „színpadi” történések közvetítésére:

az előadás egyes szakaszaiban a közönséget megérintik, míg máskor a táncosok tartanak verbális jellemzést a mozgásukról és érzeteikről. A záró szakaszban pedig kizárólag a mozgó test által kiadott hangokból épül fel az élmény.

A felkészülés során váratlan kérdések is felmerültek: Szükséges-e leírni a táncos ruháját? A bőrszínét? A magasságát? Mi a helyzet identitásukkal, etnikai hátterükkel, történelmükkel vagy személyiségükkel? Normál esetben ezek mind alakítják a színpadi karaktert. Az alkotók végül úgy döntöttek, a táncosok maguk választhatják meg, hogyan jellemzik magukat. A leíró nyelv ugyanis a kulturális különbségekből fakadóan minden egyes emberben különböző jelentéseket idéz fel. Így aztán nem elég pontos jellemzés az például, hogy egy táncos fiatal, fehér, vékony vagy molett testalkatú nő. Ugyanez vonatkozik a mozdulatok leírására is, amelyek a táncszakírásban jellemzően az atletikus ugrások és a kecses fordulatok képeit tartalmazzák. Az All Bodies Dance Project azonban eleve olyan táncosokból áll, akik nagyon különböző testtel, mozgáskészséggel és térhasználati metódusokkal bírnak. Vannak köztük kerekes székes táncosok és „épek”, akik itt együtt táncolnak. Ezért aztán

a mozgásakciók leírására két különböző nyelvet alkalmaztak: egy metaforikusat és egy tárgyszerű, informatív jellemzést.

A kétféle leírás a darab egyik pontján például így nézett ki: „Széttártam a karjaimat és lábaimat a földön fekve” (tárgyszerű). „Elolvadtam, mint mogyorókrém a pirítós kenyéren”(metaforikus).

Az élmény intenzitását fokozza, hogy a csukott szemek és a sötét tér, valamint a táncosok érintése miatt nagy bizalomra van szükség a befogadók részéről. Ugyanakkor a táncosoknak is kitárulkozónak kell lenniük, hiszen minden egyes kiadott hangjukra és lélegzetvételükre figyel a közönség – enélkül ugyanis eltűnnének a sötétben.

Hasonló kezdeményezésre itthon is van példa, bár egyelőre csak prózai színházi keretek között. Mi is ellátogattunk 2016-ban a Katona József akadálymentesített beavatószínházi programjára, amely során nemcsak audionarrációval, de előkészítő foglalkozással és színpadbejárással is hozzásegítették a vak és gyengénlátó fiatalokat a minél teljesebb színházi élményhez.

(forrás: danceinternational.org, fejléckép: Getty Images)

Vakok és gyengénlátók is élvezhetik az előadásokat

Kapcsolódó

Vakok és gyengénlátók is élvezhetik az előadásokat

Élő audionarrációt vezet be előadásain a Pesti Magyar Színház.

„A siketek a világ valódi ritmusát figyelik” – Így táncolnak azok, akik nem hallanak

„A siketek a világ valódi ritmusát figyelik” – Így táncolnak azok, akik nem hallanak

Talán azt gondolhatjuk, hogy a tánchoz zene kell, ahhoz pedig hallás, de rengeteg profi táncos és tánctársulat van, aki rácáfol erre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

1984 szeptemberében mutatták be az Egyesült Államokban Miloš Forman filmjét, amely ugyan hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, mégsem tudjuk megunni. Összeszedtünk tíz érdekességet róla.
Klasszikus

Ránki Dezső szólóestet ad a Müpában

Beethoven és Schumann műveit adja el szólóestjén Ránki Dezső, az MVM Koncertek - A Zongora című koncertsorozat évadnyitó koncertjén.
Tánc

Járt már balettórán? Most érdemes benézni a Táncművészeti Egyetemre

Nyílt balett- és néptáncóra, könyvbemutató, épületbejás, jelmezek és berendezett enteriőr várja a látogatókat a kulturális örökség napjai alkalmából a Magyar Táncművészeti Egyetemen szombaton.
Vizuál

85 évesen is filmet forgat Sophia Loren

Születésnapját ünnepli az olasz film egyik legnagyobb sztárja, akit szókimondó, határozott nőként ismerünk a filmvásznon. Sophia Loren hatvanéves karrierje mögött egy fegyelmezett, tudatos nő áll.
Színház

Tematikus sétaútvonalaink a Színházak Éjszakájára

Szubjektív ajánlónkban a játékosságot kerestük. Harmincnégy színház programjai közül választottunk ki néhányat, a színészmesterség foglalkozásoktól a nyilvános próbákon és improvizációs játékokon át a kulisszajárásokig.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A zsonglőrködés forradalmára a Trafóban játszik az érzékeinkkel

A világ egyik legnagyobb zsonglőrjeként számontartott Jérôme Thomas és társulata a Magnétic című előadással mutatkozik be a Trafóban szeptember 20-án és 21-én.
Tánc kulturális örökség napjai

Járt már balettórán? Most érdemes benézni a Táncművészeti Egyetemre

Nyílt balett- és néptáncóra, könyvbemutató, épületbejás, jelmezek és berendezett enteriőr várja a látogatókat a kulturális örökség napjai alkalmából a Magyar Táncművészeti Egyetemen szombaton.
Tánc interjú

A finn művész, aki rengeteget tesz a magyar kortárs táncért: Jenna Jalonen

Az 5. dunaParton négy ízben is színpadra lép a 16 éves kora óta főleg Magyarországon élő Jenna Jalonen, akivel nyelvi és kulturális különbségekről és eltérő nézői reakciókról beszélgettünk.
Tánc magazin

Mi a hosszú élet titka? – Egy 100 éves balettmester válaszolt

Henry Danton korát meghazudtoló szellemi-fizikai állapotban van, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a mai napig balettot oktat, a tanulók pedig isszák a szavait, lesik a mozdulatait.
Tánc hír

Magyarok is csatlakoztak a #BoysDanceToo kampányhoz

A Táncművészet Magazin felhívására több magyar táncegyüttes és táncos is csatlakozott fotóval a két hete indult internetes mozgalomhoz, ami a férfi táncosok társadalmi elfogadottságát igyekszik növelni.