Tánc

Hogyan kapcsolódhat egy vak néző a táncelőadásokhoz?

2019.08.24. 12:35
Ajánlom
Hogyan lehet a táncot érthetővé és élvezhetővé tenni a vak vagy gyengénlátó emberek számára? Le lehet-e fordítani a mozdulatokat nyelvre, érintésre vagy hangra?

Egy kis amerikai színházban a 2018-2019-es szezonban elindult a koreográfus Naomi Brand, az inkluzív tánctársulat, az All Bodies Dance Project és az audionarrációra specializálódott VocalEyes közös programja, amely vakok számára igyekszik élménnyé tenni a táncelőadásokat. Ehhez először is meg kellett vizsgálniuk a tánc leírására használható verbális eszközöket, az érintés funkcióját és a hangot, mint a koreográfia kommunikációjának eszközét.

Abból indultak ki, hogy bár a tánchoz vizuális úton kapcsolódik a néző, a percepció, vagyis az észlelés szintjén sokkal komplexebb, testi élményt okoz egy táncelőadás

– akkor is, ha az nem interaktív, hanem csupán a „passzív” befogadó szerepét szánja a nézőnek. Szerintük ugyanis a mozgó test nézése közben az ember kinetikus empátiát érez, vagyis a szemtanúnak valósidejű testérzetei, testi élményei vannak. Végső soron ez teszi a művészetnek ezt a formáját hatásossá. De mi marad, ha elvesszük a tánctól a látványt? A VocalEye csapata már a színházi előcsarnokban elkezdi az előadást, ahol a közönség minden vak és gyengénlátó tagja mellé egy látó koordinátor, segítő szegődik. A közönség látó tagjait pedig megkérik, hogy csukják be a szemüket, és tartsák is zárva a műsor alatt, hogy ők is megtapasztalják, milyen az, amikor a mozgó testet más érzékszervek közvetítik.

Ezután a közönség minden tagját bevezetik az előadás helyszínéül szolgáló térbe, ahová körben leültetik őket. Az előadóművészek neonsárga kontúrú fekete ruhát viselnek, így láthatják egymást a gyengén megvilágított térben. A tánc a körön belül és kívül egyaránt zajlik, mind a közönség előtt, mind pedig mögötte. A darab folyamán különböző technikákat alkalmaznak a „színpadi” történések közvetítésére:

az előadás egyes szakaszaiban a közönséget megérintik, míg máskor a táncosok tartanak verbális jellemzést a mozgásukról és érzeteikről. A záró szakaszban pedig kizárólag a mozgó test által kiadott hangokból épül fel az élmény.

A felkészülés során váratlan kérdések is felmerültek: Szükséges-e leírni a táncos ruháját? A bőrszínét? A magasságát? Mi a helyzet identitásukkal, etnikai hátterükkel, történelmükkel vagy személyiségükkel? Normál esetben ezek mind alakítják a színpadi karaktert. Az alkotók végül úgy döntöttek, a táncosok maguk választhatják meg, hogyan jellemzik magukat. A leíró nyelv ugyanis a kulturális különbségekből fakadóan minden egyes emberben különböző jelentéseket idéz fel. Így aztán nem elég pontos jellemzés az például, hogy egy táncos fiatal, fehér, vékony vagy molett testalkatú nő. Ugyanez vonatkozik a mozdulatok leírására is, amelyek a táncszakírásban jellemzően az atletikus ugrások és a kecses fordulatok képeit tartalmazzák. Az All Bodies Dance Project azonban eleve olyan táncosokból áll, akik nagyon különböző testtel, mozgáskészséggel és térhasználati metódusokkal bírnak. Vannak köztük kerekes székes táncosok és „épek”, akik itt együtt táncolnak. Ezért aztán

a mozgásakciók leírására két különböző nyelvet alkalmaztak: egy metaforikusat és egy tárgyszerű, informatív jellemzést.

A kétféle leírás a darab egyik pontján például így nézett ki: „Széttártam a karjaimat és lábaimat a földön fekve” (tárgyszerű). „Elolvadtam, mint mogyorókrém a pirítós kenyéren”(metaforikus).

Az élmény intenzitását fokozza, hogy a csukott szemek és a sötét tér, valamint a táncosok érintése miatt nagy bizalomra van szükség a befogadók részéről. Ugyanakkor a táncosoknak is kitárulkozónak kell lenniük, hiszen minden egyes kiadott hangjukra és lélegzetvételükre figyel a közönség – enélkül ugyanis eltűnnének a sötétben.

Hasonló kezdeményezésre itthon is van példa, bár egyelőre csak prózai színházi keretek között. Mi is ellátogattunk 2016-ban a Katona József akadálymentesített beavatószínházi programjára, amely során nemcsak audionarrációval, de előkészítő foglalkozással és színpadbejárással is hozzásegítették a vak és gyengénlátó fiatalokat a minél teljesebb színházi élményhez.

(forrás: danceinternational.org, fejléckép: Getty Images)

Vakok és gyengénlátók is élvezhetik az előadásokat

Kapcsolódó

Vakok és gyengénlátók is élvezhetik az előadásokat

Élő audionarrációt vezet be előadásain a Pesti Magyar Színház.

„A siketek a világ valódi ritmusát figyelik” – Így táncolnak azok, akik nem hallanak

„A siketek a világ valódi ritmusát figyelik” – Így táncolnak azok, akik nem hallanak

Talán azt gondolhatjuk, hogy a tánchoz zene kell, ahhoz pedig hallás, de rengeteg profi táncos és tánctársulat van, aki rácáfol erre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,
Színház

Koronavírusban halt meg Böröndi Tamás

A Vidám Színpad 65 éves igazgatójának nem volt alapbetegsége - tudta meg a Blikk.
Klasszikus

Karmester negyven év alatt – interjú Rajna Martinnal

Úgy véli, ilyen nincsen: karmester negyven alatt. Ő ennél még fiatalabb, viszont egyre gyakrabban halljuk a nevét. Rajna Martin a legfiatalabb dirigens volt, aki Junior Príma-díjat kapott, számos hazai zenekarral dolgozott már együtt. Azt mondja, ehhez a szakmához nem lehet eleget tudni, és éppen ez benne a jó.
Jazz/World

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

A tánc önkifejezés, a cirkusz káprázat – Interjú Vági Bencével

Záró részéhez érkezett a Recirquel Újcirkusz Társulat trilógiája. A Solus Amor, ami a Non Solus és My Land méltó folytatása, a „cirque danse” nyelvén megszólaló monumentális légi táncelőadás. Vági Bence művészeti vezetővel, a produkció rendező-koreográfusával beszélgettünk az előadásokról, sikerekről és a következő időszak lehetőségeiről.
Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.
Tánc hír

Philip Glass zenéjére táncolnak a Feledi Project táncosai

Feledi János Philip Glass Metamorfózis című, zongorára írt művére készített koreográfiát. A társadalmunk, létünk átváltozásáról szóló produkció november 3-tól látható a Nemzeti Táncszínházban.