Tánc

Hogyan kapcsolódhat egy vak néző a táncelőadásokhoz?

2019.08.24. 12:35
Ajánlom
Hogyan lehet a táncot érthetővé és élvezhetővé tenni a vak vagy gyengénlátó emberek számára? Le lehet-e fordítani a mozdulatokat nyelvre, érintésre vagy hangra?

Egy kis amerikai színházban a 2018-2019-es szezonban elindult a koreográfus Naomi Brand, az inkluzív tánctársulat, az All Bodies Dance Project és az audionarrációra specializálódott VocalEyes közös programja, amely vakok számára igyekszik élménnyé tenni a táncelőadásokat. Ehhez először is meg kellett vizsgálniuk a tánc leírására használható verbális eszközöket, az érintés funkcióját és a hangot, mint a koreográfia kommunikációjának eszközét.

Abból indultak ki, hogy bár a tánchoz vizuális úton kapcsolódik a néző, a percepció, vagyis az észlelés szintjén sokkal komplexebb, testi élményt okoz egy táncelőadás

– akkor is, ha az nem interaktív, hanem csupán a „passzív” befogadó szerepét szánja a nézőnek. Szerintük ugyanis a mozgó test nézése közben az ember kinetikus empátiát érez, vagyis a szemtanúnak valósidejű testérzetei, testi élményei vannak. Végső soron ez teszi a művészetnek ezt a formáját hatásossá. De mi marad, ha elvesszük a tánctól a látványt? A VocalEye csapata már a színházi előcsarnokban elkezdi az előadást, ahol a közönség minden vak és gyengénlátó tagja mellé egy látó koordinátor, segítő szegődik. A közönség látó tagjait pedig megkérik, hogy csukják be a szemüket, és tartsák is zárva a műsor alatt, hogy ők is megtapasztalják, milyen az, amikor a mozgó testet más érzékszervek közvetítik.

Ezután a közönség minden tagját bevezetik az előadás helyszínéül szolgáló térbe, ahová körben leültetik őket. Az előadóművészek neonsárga kontúrú fekete ruhát viselnek, így láthatják egymást a gyengén megvilágított térben. A tánc a körön belül és kívül egyaránt zajlik, mind a közönség előtt, mind pedig mögötte. A darab folyamán különböző technikákat alkalmaznak a „színpadi” történések közvetítésére:

az előadás egyes szakaszaiban a közönséget megérintik, míg máskor a táncosok tartanak verbális jellemzést a mozgásukról és érzeteikről. A záró szakaszban pedig kizárólag a mozgó test által kiadott hangokból épül fel az élmény.

A felkészülés során váratlan kérdések is felmerültek: Szükséges-e leírni a táncos ruháját? A bőrszínét? A magasságát? Mi a helyzet identitásukkal, etnikai hátterükkel, történelmükkel vagy személyiségükkel? Normál esetben ezek mind alakítják a színpadi karaktert. Az alkotók végül úgy döntöttek, a táncosok maguk választhatják meg, hogyan jellemzik magukat. A leíró nyelv ugyanis a kulturális különbségekből fakadóan minden egyes emberben különböző jelentéseket idéz fel. Így aztán nem elég pontos jellemzés az például, hogy egy táncos fiatal, fehér, vékony vagy molett testalkatú nő. Ugyanez vonatkozik a mozdulatok leírására is, amelyek a táncszakírásban jellemzően az atletikus ugrások és a kecses fordulatok képeit tartalmazzák. Az All Bodies Dance Project azonban eleve olyan táncosokból áll, akik nagyon különböző testtel, mozgáskészséggel és térhasználati metódusokkal bírnak. Vannak köztük kerekes székes táncosok és „épek”, akik itt együtt táncolnak. Ezért aztán

a mozgásakciók leírására két különböző nyelvet alkalmaztak: egy metaforikusat és egy tárgyszerű, informatív jellemzést.

A kétféle leírás a darab egyik pontján például így nézett ki: „Széttártam a karjaimat és lábaimat a földön fekve” (tárgyszerű). „Elolvadtam, mint mogyorókrém a pirítós kenyéren”(metaforikus).

Az élmény intenzitását fokozza, hogy a csukott szemek és a sötét tér, valamint a táncosok érintése miatt nagy bizalomra van szükség a befogadók részéről. Ugyanakkor a táncosoknak is kitárulkozónak kell lenniük, hiszen minden egyes kiadott hangjukra és lélegzetvételükre figyel a közönség – enélkül ugyanis eltűnnének a sötétben.

Hasonló kezdeményezésre itthon is van példa, bár egyelőre csak prózai színházi keretek között. Mi is ellátogattunk 2016-ban a Katona József akadálymentesített beavatószínházi programjára, amely során nemcsak audionarrációval, de előkészítő foglalkozással és színpadbejárással is hozzásegítették a vak és gyengénlátó fiatalokat a minél teljesebb színházi élményhez.

(forrás: danceinternational.org, fejléckép: Getty Images)

Vakok és gyengénlátók is élvezhetik az előadásokat

Kapcsolódó

Vakok és gyengénlátók is élvezhetik az előadásokat

Élő audionarrációt vezet be előadásain a Pesti Magyar Színház.

„A siketek a világ valódi ritmusát figyelik” – Így táncolnak azok, akik nem hallanak

„A siketek a világ valódi ritmusát figyelik” – Így táncolnak azok, akik nem hallanak

Talán azt gondolhatjuk, hogy a tánchoz zene kell, ahhoz pedig hallás, de rengeteg profi táncos és tánctársulat van, aki rácáfol erre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.
Könyv

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

A múlt héten jelent meg az itthon közkedvelt regény angol fordítása, melyet a kiadó Jane Austen és J.K.Rowling műveihez hasonlít.
Klasszikus

A karmester, aki zenekari állással mentett meg zsidókat a lengyel holokauszt idején

A rettegett Hans Frank, a lengyelek hentese rajongott a zenéért. Hans Swarowsky karmester pedig a tűzzel játszott, amikor kihasználta ezt a rajongást, hogy zsidó és lengyel életeket mentsen meg a világháború alatt.
Jazz/World

Ilyen volt Chick Corea fellépése a Grammy-díjátadón (és itt a nyertesek listája)

Grammy-díjat nyert Caroline Shaw és Jennifer Higdon szerzői albuma, de Chick Corea és Esperanza Spalding is. A gála legnagyobb nyertese viszont a 18 éves Billie Eilish.
Klasszikus

Pénzt gyűjt a Fesztiválzenekar, akár sakkpartira is licitálhat Fischer Ivánnal

Adománygyűjtő bált rendez a Budapesti Fesztiválzenekar, ahol az aukción olyan élményekre lehet licitálni, mint egy turné a zenekarral vagy sakkparti a karmesterével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Milyen hatással van az alkotói munkára a klímavészhelyzet? – Beszélgetés a Trafóklubban

A klímavédelem témakörét járja körbe február 13-án Duda Éva (Duda Éva Társulat), Hevesi Flóra (Greenpeace) és Macskásy Éva (Fridays For Future) a Trafóban.
Tánc ajánló

Vizuális színpadi varázslat – Kiállítás a Magyar Állami Népi Együttes jelmezeiből

A Magyar Állami Népi Együttes mindennapjait is bemutató tárlatot Bodor Johanna táncművész, koreográfus nyitja meg január 25-én.
Tánc hír

Cirkusztörténelmet írt ifj. Richter József és Merrylu Richter

Pas de deux – balett lóháton című produkciójukkal elnyerték mindkét fődíjat, a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját és fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat is.
Tánc hír

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.
Tánc interjú

„Sok kihívás elé állítjuk a szereplőket” – Interjú a Szent Boszorkány alkotóival

A 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosával, Pál Dániel Leventével és Kalmár Ákossal a Szent Boszorkány című újcirkuszi est január 7-ei bemutatója kapcsán beszélgettünk.