Tánc

Hogyan lett terhestorna Isadora Duncan forradalmi művészetéből?

2018.07.29. 14:40
Ajánlom
Szécsi Noémi A modern budapesti úrinő című, Gera Eleonórával közös életmódtörténeti kötetében érdekes aspektusára mutatott rá a mozdulatművészet magyarországi hatásának.

GettyImages-2642539-161817.jpg

Isadora Duncan (Fotó/Forrás: Eadweard Muybridge/Getty Images)

A mai kor művészeti horizontjából azt is nehéz megérteni, hogy Isadora Duncan hogyan tudott ekkora hatást gyakorolni a táncművészetre és kora társadalmára pusztán azzal, hogy levetette (pontosabban fel sem vette) a spicc-cipőt és a fűzőt. Hiszen ma már a színpadi meztelenség is tud hatástalan maradni, ellenben ő csak könnyed, görögös leplekbe burkolta magát és mezítláb táncolt, amiben mai szemmel nézve semmi különös és megbotránkoztató nincsen.

Isadora Duncan valódi forradalmisága nem is ezekben a külsőségekben, és még csak nem is a balettellenességben ragadható meg, hanem abban a szemléletváltásban, ami egy korszak testideáljában hozott változást.

A külső elvárásoknak megfelelni akaró, túlfegyelmezett, túlszabályozott testkép helyett – ami a balettnek és a 20. század európai társadalmának éppúgy sajátja volt – egy, a test saját igényeire fókuszáló felfogást testesített meg, vagyis a színpadon élő testamentumként fogalmazta meg ennek lehetőségét és az ez iránti igényt.

A teljesítmény ezentúl már nem a fizikai teljesítőképességben, hanem a test és lélek, vagyis a fizikai és lelki energiák összhangjának mértékében volt mérhető. Ahogy Kaposi Viktória Isadora Duncan öröksége című tanulmányában a táncosnő My Life című önéletrajzából idéz: „Kutattam, és végül rá is jöttem minden mozgás fő eredetére, a motorikus erő fészkére, a központra, amelyből a különböző mozdulatok születnek… kerestem a kifejezés lelki forrását, ami a test csatornáiba kerülve vibráló fénnyel tölti meg azt” – írja a solar plexusról Duncan, egy másik helyen pedig Sztanyiszlavszkijjal való beszélgetéseiben hozzáteszi:

Mielőtt a színpadra lépek, egy motornak kell a lelkemben beindulnia. Amikor ez elkezd működni, a karom, a lábam, az egész testem akaratomtól függetlenül cselekszik. Ha nincs időm, hogy ezt a motort beindítsam, nem tudok táncolni”.

GettyImages-112067165-160958.jpg

Raymond Duncan feleségével és gyerekével, 1912 (Fotó/Forrás: Getty Images)

Szavai jól mutatják a művész belső és előadói perspektívaváltását. Miközben nála a görögös körítés csupán egy külső attribútum volt, addig excentrikus bátyja, Raymond Duncan egész imidzsét a grekomániára alapozta. Egy görögországi utazás után, „ 1904-től kezdve télvíz idején is kizárólag szandált és tunikát viselt, haját megnövesztette, ezzel a korabeli nyilvánosság egyik ismert alakja lett” - írja Szécsi Noémi. Ezzel ő is hozzájárult, hogy a görögös megjelenés az egész mozdulatművészetre rányomta a bélyegét, ami ezáltal sematizálódás irányába fejlődött.

A mozdulatművészet legnagyobb hazai apostola, Dienes Valéria, aki több alkalommal látta Isadora Duncan előadásait és Raymond görögtorna óráira is járt, a mozdulatokhoz kapcsolódó  filozófiai rendszerét már orkesztrika névvel illette és tanította. Vele párhuzamosan Madzsar József és felesége is elindították a maguk mozdulatművészeti iskolájukat, aminek hátterében részben szintén a görög ideálok álltak. Ezután pedig nem volt megállás: mivel Isadora Duncan maga is autodidakta táncos volt, ezért mindenki felhatalmazva érezte magát a mozdulatművészet oktatására: „általános gyakorlattá vált, hogy amint valaki elvégezte egy tánciskola tanfolyamát, maga is késedelem nélkül tánciskolát nyitott, tehát gombamód szaporodtak a lakások nagyobb szobáiban nyitott iskolák” - írja Szécsi Noémi.

Képzelhetjük, hogy ebben a gyors lefolyású tudásátadásban milyen hamar szétszóródott a szellemiség valódi magja. Minden bizonnyal részben ennek hozadéka volt, hogy a köztudatban lila köd övezte az egész mozdulatművészetet. Szécsi Noémi A Magyar Asszony című 1934-es magazinból egy tombolaesten résztvevő nő beszámolóját idézi a mozdulatművészeti előadás fogadtatásáról: „-Nézd, mit művel az ott a tribünön? - Ó, ez egy mozdulatművésznő, el fogja táncolni Ovidius egy ódáját. Hát ez mindennek a koronája volt! Egy térdig érő görög tunikás kövér nő szandállal hol ide ugrott, hol oda ugrott, megperdült, megmerevedett, a kezét ide-oda lóbálta. »Most a szél fúvását utánozza«, suttogták körülöttem. Egy vázát hol a fejére tett, hol kinyújtotta, miközben lábával erősen hátrarúgott. Végre lefeküdt. Nem csodálom. Szegény elfáradhatott. Míg ez itt mozdulatművészkedett, egy másik görög, de ez hosszú tunikában, a háttérben síri hangon olvasta a verset”. Az irányzat két irányban fejlődött tovább: születtek felületes utánzói Isadora Duncan koreográfiáinak, ami önmagában nem volt elég erős színpadi élmény, hiszen leválasztva azt az előadó személyiségéről és lelki energiáiról, elvesztette autenticitását.

Másrészt a test felszabadításának szellemiségét a hétköznapi nők is átvették - tartás- és kondíciójavító torna, terhestorna formájában.

A mozdulatművészeti iskolák a „menzedik«-kel, vagyis a Mensendieck-féle mozdulatművészeti módszer alapján létrehozott asszonytornával a fővárosi hétköznapok részévé váltak, munkát és megélhetést adtak a korabeli rendelet miatt állástalan nőknek.

GettyImages-506648141-161817.jpg

Isadora Duncan reggeli előadása a Bacchus Színházban, Athénban (Fotó/Forrás: Getty Images )

Persze akadnak olyanok is, akik az Isadora Duncan-reprízeken és a mozdulatművészetből kinőtt mozgásformákon túlmenően is képesek voltak ihletet meríteni az ő munkásságából. Magyarországon jelenleg Pálos István és Fenyves Márk nevével fémjelzett Orkesztrika Alapítvány kutatja és tanítja behatóan az Isadora Duncan által megalapozott testtudatot és a Dr. Dienes Valéria által alkotott orkesztika kereteit, és hoznak létre előadásokat. Rajtuk kívül pedig számos koreográfus, többek között Bozsik Yvette is hivatkozik rá saját testnyelvének alakulásáról beszélve.

(Felhasznált irodalom: Szécsi Noémi: A modern tánctól a terhestornáig, In: Szécsi Noémi-Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő, Európa Kiadó, 2017. Budapest; Kaposi Viktória: Isodora Duncan öröksége, In: Ellenfény 2003/2.)

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

Kapcsolódó

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

1927. szeptember 14-én szokatlan körülmények között hunyt el a világhírű amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Könyv

Krasznahorkai- és Nádas-mondatok Szvoren Edina tollából

A Libri Irodalmi Díjas Szvoren Edina legújabb, Kérődző Kronosz című kötetében kortárs szerzők stílusát imitálja, köztük saját magáét is. A májusban megjelenő könyvet négy különböző borítóval adja közre a Magvető Kiadó.
Vizuál

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A Duna Művészegyüttes Székelykapu című nagy sikerű premierjét májusban is láthatja a közönség a Müpában

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, a Müpa Fesztivál Színházában mutatta be legújabb előadását a Duna Művészegyüttes április 6-án. A Székelykapu című produkció inspirációs centrumában a szimbólumokban gazdag kapu áll.
Tánc ajánló

Koreográfiák Kubától Finnországig – idén is világsztárokat lát vendégül a Budapest Táncfesztivál.

A kéthetes mustrára a nemzetközi és hazai kortárs táncélet legjobbjai érkeznek a Nemzeti Táncszínházba április 27. és május 11. között. Kuba, Olaszország és Finnország legizgalmasabb produkciói és a legnagyobb magyar társulatok premierjei várhatók!
Tánc ajánló

Áprilisban Miskolc lesz a kortárstánc központja

Idén a hetedik Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivált rendezi meg a Miskolci Nemzeti Színház április 23. és 27. között. A Miskolci Balett ismét neves koreográfusok, együttesek előadásait hívta meg a miskolci közönség és a látogatók számára.
Tánc hír

Három első díjat nyertek a Táncművészeti Egyetem hallgatói Leccében

A közelmúltban ért véget a 10. IBCDC Domenico Modugno Nemzetközi Balett- és Kortárs Táncverseny, amelyen összesen öt dobogós helyezést értek el a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói. 
Tánc ajánló

Tánc világnapi románc a MOMkultban

Kodály Zoltán munkássága előtt tiszteleg a Győri Balett Romance című produkciója, az emberi lét egyik legmeghatározóbb viszonyrendszerét a középpontba állító előadás április 29-én látható a MOMkultban.