Tánc

Hogyan lett terhestorna Isadora Duncan forradalmi művészetéből?

2018.07.29. 14:40
Ajánlom
Szécsi Noémi A modern budapesti úrinő című, Gera Eleonórával közös életmódtörténeti kötetében érdekes aspektusára mutatott rá a mozdulatművészet magyarországi hatásának.

GettyImages-2642539-161817.jpg

Isadora Duncan (Fotó/Forrás: Eadweard Muybridge/Getty Images)

A mai kor művészeti horizontjából azt is nehéz megérteni, hogy Isadora Duncan hogyan tudott ekkora hatást gyakorolni a táncművészetre és kora társadalmára pusztán azzal, hogy levetette (pontosabban fel sem vette) a spicc-cipőt és a fűzőt. Hiszen ma már a színpadi meztelenség is tud hatástalan maradni, ellenben ő csak könnyed, görögös leplekbe burkolta magát és mezítláb táncolt, amiben mai szemmel nézve semmi különös és megbotránkoztató nincsen.

Isadora Duncan valódi forradalmisága nem is ezekben a külsőségekben, és még csak nem is a balettellenességben ragadható meg, hanem abban a szemléletváltásban, ami egy korszak testideáljában hozott változást.

A külső elvárásoknak megfelelni akaró, túlfegyelmezett, túlszabályozott testkép helyett – ami a balettnek és a 20. század európai társadalmának éppúgy sajátja volt – egy, a test saját igényeire fókuszáló felfogást testesített meg, vagyis a színpadon élő testamentumként fogalmazta meg ennek lehetőségét és az ez iránti igényt.

A teljesítmény ezentúl már nem a fizikai teljesítőképességben, hanem a test és lélek, vagyis a fizikai és lelki energiák összhangjának mértékében volt mérhető. Ahogy Kaposi Viktória Isadora Duncan öröksége című tanulmányában a táncosnő My Life című önéletrajzából idéz: „Kutattam, és végül rá is jöttem minden mozgás fő eredetére, a motorikus erő fészkére, a központra, amelyből a különböző mozdulatok születnek… kerestem a kifejezés lelki forrását, ami a test csatornáiba kerülve vibráló fénnyel tölti meg azt” – írja a solar plexusról Duncan, egy másik helyen pedig Sztanyiszlavszkijjal való beszélgetéseiben hozzáteszi:

Mielőtt a színpadra lépek, egy motornak kell a lelkemben beindulnia. Amikor ez elkezd működni, a karom, a lábam, az egész testem akaratomtól függetlenül cselekszik. Ha nincs időm, hogy ezt a motort beindítsam, nem tudok táncolni”.

GettyImages-112067165-160958.jpg

Raymond Duncan feleségével és gyerekével, 1912 (Fotó/Forrás: Getty Images)

Szavai jól mutatják a művész belső és előadói perspektívaváltását. Miközben nála a görögös körítés csupán egy külső attribútum volt, addig excentrikus bátyja, Raymond Duncan egész imidzsét a grekomániára alapozta. Egy görögországi utazás után, „ 1904-től kezdve télvíz idején is kizárólag szandált és tunikát viselt, haját megnövesztette, ezzel a korabeli nyilvánosság egyik ismert alakja lett” - írja Szécsi Noémi. Ezzel ő is hozzájárult, hogy a görögös megjelenés az egész mozdulatművészetre rányomta a bélyegét, ami ezáltal sematizálódás irányába fejlődött.

A mozdulatművészet legnagyobb hazai apostola, Dienes Valéria, aki több alkalommal látta Isadora Duncan előadásait és Raymond görögtorna óráira is járt, a mozdulatokhoz kapcsolódó  filozófiai rendszerét már orkesztrika névvel illette és tanította. Vele párhuzamosan Madzsar József és felesége is elindították a maguk mozdulatművészeti iskolájukat, aminek hátterében részben szintén a görög ideálok álltak. Ezután pedig nem volt megállás: mivel Isadora Duncan maga is autodidakta táncos volt, ezért mindenki felhatalmazva érezte magát a mozdulatművészet oktatására: „általános gyakorlattá vált, hogy amint valaki elvégezte egy tánciskola tanfolyamát, maga is késedelem nélkül tánciskolát nyitott, tehát gombamód szaporodtak a lakások nagyobb szobáiban nyitott iskolák” - írja Szécsi Noémi.

Képzelhetjük, hogy ebben a gyors lefolyású tudásátadásban milyen hamar szétszóródott a szellemiség valódi magja. Minden bizonnyal részben ennek hozadéka volt, hogy a köztudatban lila köd övezte az egész mozdulatművészetet. Szécsi Noémi A Magyar Asszony című 1934-es magazinból egy tombolaesten résztvevő nő beszámolóját idézi a mozdulatművészeti előadás fogadtatásáról: „-Nézd, mit művel az ott a tribünön? - Ó, ez egy mozdulatművésznő, el fogja táncolni Ovidius egy ódáját. Hát ez mindennek a koronája volt! Egy térdig érő görög tunikás kövér nő szandállal hol ide ugrott, hol oda ugrott, megperdült, megmerevedett, a kezét ide-oda lóbálta. »Most a szél fúvását utánozza«, suttogták körülöttem. Egy vázát hol a fejére tett, hol kinyújtotta, miközben lábával erősen hátrarúgott. Végre lefeküdt. Nem csodálom. Szegény elfáradhatott. Míg ez itt mozdulatművészkedett, egy másik görög, de ez hosszú tunikában, a háttérben síri hangon olvasta a verset”. Az irányzat két irányban fejlődött tovább: születtek felületes utánzói Isadora Duncan koreográfiáinak, ami önmagában nem volt elég erős színpadi élmény, hiszen leválasztva azt az előadó személyiségéről és lelki energiáiról, elvesztette autenticitását.

Másrészt a test felszabadításának szellemiségét a hétköznapi nők is átvették - tartás- és kondíciójavító torna, terhestorna formájában.

A mozdulatművészeti iskolák a „menzedik«-kel, vagyis a Mensendieck-féle mozdulatművészeti módszer alapján létrehozott asszonytornával a fővárosi hétköznapok részévé váltak, munkát és megélhetést adtak a korabeli rendelet miatt állástalan nőknek.

GettyImages-506648141-161817.jpg

Isadora Duncan reggeli előadása a Bacchus Színházban, Athénban (Fotó/Forrás: Getty Images )

Persze akadnak olyanok is, akik az Isadora Duncan-reprízeken és a mozdulatművészetből kinőtt mozgásformákon túlmenően is képesek voltak ihletet meríteni az ő munkásságából. Magyarországon jelenleg Pálos István és Fenyves Márk nevével fémjelzett Orkesztrika Alapítvány kutatja és tanítja behatóan az Isadora Duncan által megalapozott testtudatot és a Dr. Dienes Valéria által alkotott orkesztika kereteit, és hoznak létre előadásokat. Rajtuk kívül pedig számos koreográfus, többek között Bozsik Yvette is hivatkozik rá saját testnyelvének alakulásáról beszélve.

(Felhasznált irodalom: Szécsi Noémi: A modern tánctól a terhestornáig, In: Szécsi Noémi-Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő, Európa Kiadó, 2017. Budapest; Kaposi Viktória: Isodora Duncan öröksége, In: Ellenfény 2003/2.)

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

Kapcsolódó

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

1927. szeptember 14-én szokatlan körülmények között hunyt el a világhírű amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Vizuál

Mégsem Klimt-domborművet találtak Budapesten?

Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta a The Art Newspaper.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A világ táncai 1 előadásban

Japán taiko ritmusok, vad afro táncok, a velencei karnevál hangulata, egy tradicionális zsidó esküvői ceremónia, spanyol flamenco, ír sztepptánc, görög szirtaki és mulatós cigánytánc - mindez egyetlen előadásban a magyar táncélet egyik legkarakteresebb együttesétől, a Varidance-től.
Tánc hír

Carlos Acosta balettigazgató lett

A kubai utcagyerekből generációja egyik legkiemelkedőbb művészévé avanzsált táncost választották a Birmingam Royal Ballet új balettigazgatójának.
Tánc tranzdanz

Krasznahorkai inspirálta fekete-fehér táncképeket fest a TranzDanz

Kovács Gerzson Péter a TranzDanz társulattal január 17-én mutatja be Noir című, legújabb előadását a MU Színházban. A Krasznahorkai világát idéző előadás kapcsán Gyepesi Flóra beszélgetett a társulatvezetővel.
Tánc hír

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Tánc róna viktor

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.