Tánc

Hogyan lett terhestorna Isadora Duncan forradalmi művészetéből?

2018.07.29. 14:40
Ajánlom
Szécsi Noémi A modern budapesti úrinő című, Gera Eleonórával közös életmódtörténeti kötetében érdekes aspektusára mutatott rá a mozdulatművészet magyarországi hatásának.

GettyImages-2642539-161817.jpg

Isadora Duncan (Fotó/Forrás: Eadweard Muybridge/Getty Images)

A mai kor művészeti horizontjából azt is nehéz megérteni, hogy Isadora Duncan hogyan tudott ekkora hatást gyakorolni a táncművészetre és kora társadalmára pusztán azzal, hogy levetette (pontosabban fel sem vette) a spicc-cipőt és a fűzőt. Hiszen ma már a színpadi meztelenség is tud hatástalan maradni, ellenben ő csak könnyed, görögös leplekbe burkolta magát és mezítláb táncolt, amiben mai szemmel nézve semmi különös és megbotránkoztató nincsen.

Isadora Duncan valódi forradalmisága nem is ezekben a külsőségekben, és még csak nem is a balettellenességben ragadható meg, hanem abban a szemléletváltásban, ami egy korszak testideáljában hozott változást.

A külső elvárásoknak megfelelni akaró, túlfegyelmezett, túlszabályozott testkép helyett – ami a balettnek és a 20. század európai társadalmának éppúgy sajátja volt – egy, a test saját igényeire fókuszáló felfogást testesített meg, vagyis a színpadon élő testamentumként fogalmazta meg ennek lehetőségét és az ez iránti igényt.

A teljesítmény ezentúl már nem a fizikai teljesítőképességben, hanem a test és lélek, vagyis a fizikai és lelki energiák összhangjának mértékében volt mérhető. Ahogy Kaposi Viktória Isadora Duncan öröksége című tanulmányában a táncosnő My Life című önéletrajzából idéz: „Kutattam, és végül rá is jöttem minden mozgás fő eredetére, a motorikus erő fészkére, a központra, amelyből a különböző mozdulatok születnek… kerestem a kifejezés lelki forrását, ami a test csatornáiba kerülve vibráló fénnyel tölti meg azt” – írja a solar plexusról Duncan, egy másik helyen pedig Sztanyiszlavszkijjal való beszélgetéseiben hozzáteszi:

Mielőtt a színpadra lépek, egy motornak kell a lelkemben beindulnia. Amikor ez elkezd működni, a karom, a lábam, az egész testem akaratomtól függetlenül cselekszik. Ha nincs időm, hogy ezt a motort beindítsam, nem tudok táncolni”.

GettyImages-112067165-160958.jpg

Raymond Duncan feleségével és gyerekével, 1912 (Fotó/Forrás: Getty Images)

Szavai jól mutatják a művész belső és előadói perspektívaváltását. Miközben nála a görögös körítés csupán egy külső attribútum volt, addig excentrikus bátyja, Raymond Duncan egész imidzsét a grekomániára alapozta. Egy görögországi utazás után, „ 1904-től kezdve télvíz idején is kizárólag szandált és tunikát viselt, haját megnövesztette, ezzel a korabeli nyilvánosság egyik ismert alakja lett” - írja Szécsi Noémi. Ezzel ő is hozzájárult, hogy a görögös megjelenés az egész mozdulatművészetre rányomta a bélyegét, ami ezáltal sematizálódás irányába fejlődött.

A mozdulatművészet legnagyobb hazai apostola, Dienes Valéria, aki több alkalommal látta Isadora Duncan előadásait és Raymond görögtorna óráira is járt, a mozdulatokhoz kapcsolódó  filozófiai rendszerét már orkesztrika névvel illette és tanította. Vele párhuzamosan Madzsar József és felesége is elindították a maguk mozdulatművészeti iskolájukat, aminek hátterében részben szintén a görög ideálok álltak. Ezután pedig nem volt megállás: mivel Isadora Duncan maga is autodidakta táncos volt, ezért mindenki felhatalmazva érezte magát a mozdulatművészet oktatására: „általános gyakorlattá vált, hogy amint valaki elvégezte egy tánciskola tanfolyamát, maga is késedelem nélkül tánciskolát nyitott, tehát gombamód szaporodtak a lakások nagyobb szobáiban nyitott iskolák” - írja Szécsi Noémi.

Képzelhetjük, hogy ebben a gyors lefolyású tudásátadásban milyen hamar szétszóródott a szellemiség valódi magja. Minden bizonnyal részben ennek hozadéka volt, hogy a köztudatban lila köd övezte az egész mozdulatművészetet. Szécsi Noémi A Magyar Asszony című 1934-es magazinból egy tombolaesten résztvevő nő beszámolóját idézi a mozdulatművészeti előadás fogadtatásáról: „-Nézd, mit művel az ott a tribünön? - Ó, ez egy mozdulatművésznő, el fogja táncolni Ovidius egy ódáját. Hát ez mindennek a koronája volt! Egy térdig érő görög tunikás kövér nő szandállal hol ide ugrott, hol oda ugrott, megperdült, megmerevedett, a kezét ide-oda lóbálta. »Most a szél fúvását utánozza«, suttogták körülöttem. Egy vázát hol a fejére tett, hol kinyújtotta, miközben lábával erősen hátrarúgott. Végre lefeküdt. Nem csodálom. Szegény elfáradhatott. Míg ez itt mozdulatművészkedett, egy másik görög, de ez hosszú tunikában, a háttérben síri hangon olvasta a verset”. Az irányzat két irányban fejlődött tovább: születtek felületes utánzói Isadora Duncan koreográfiáinak, ami önmagában nem volt elég erős színpadi élmény, hiszen leválasztva azt az előadó személyiségéről és lelki energiáiról, elvesztette autenticitását.

Másrészt a test felszabadításának szellemiségét a hétköznapi nők is átvették - tartás- és kondíciójavító torna, terhestorna formájában.

A mozdulatművészeti iskolák a „menzedik«-kel, vagyis a Mensendieck-féle mozdulatművészeti módszer alapján létrehozott asszonytornával a fővárosi hétköznapok részévé váltak, munkát és megélhetést adtak a korabeli rendelet miatt állástalan nőknek.

GettyImages-506648141-161817.jpg

Isadora Duncan reggeli előadása a Bacchus Színházban, Athénban (Fotó/Forrás: Getty Images )

Persze akadnak olyanok is, akik az Isadora Duncan-reprízeken és a mozdulatművészetből kinőtt mozgásformákon túlmenően is képesek voltak ihletet meríteni az ő munkásságából. Magyarországon jelenleg Pálos István és Fenyves Márk nevével fémjelzett Orkesztrika Alapítvány kutatja és tanítja behatóan az Isadora Duncan által megalapozott testtudatot és a Dr. Dienes Valéria által alkotott orkesztika kereteit, és hoznak létre előadásokat. Rajtuk kívül pedig számos koreográfus, többek között Bozsik Yvette is hivatkozik rá saját testnyelvének alakulásáról beszélve.

(Felhasznált irodalom: Szécsi Noémi: A modern tánctól a terhestornáig, In: Szécsi Noémi-Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő, Európa Kiadó, 2017. Budapest; Kaposi Viktória: Isodora Duncan öröksége, In: Ellenfény 2003/2.)

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

Kapcsolódó

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

1927. szeptember 14-én szokatlan körülmények között hunyt el a világhírű amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Mozdulatművészeti sorozat indult a Műcsarnokban

A Rejtett történetek című kiállításához kapcsolódóan a budapesti Műcsarnok átfogó mozdulatművészeti programsorozat indított keddenként.
Tánc magazin

Történelmi pillanat: piacra dobták az első pár barna spicc-cipőt

Szimbolikus jelentőségű, hogy a táncos test meghosszabbítását jelképező spicc cipők immár barna színben is kaphatók, vagyis az afroamerikai táncosoknak nem kell többé színezniük a fehér, rózsaszín, vagy „testszínű” lábbeliket.
Tánc ajánló

Spanyol vendégkoreogárfus darabja debütál a Győri Balettnél

Sötét, csönd címmel mutatja be a társulat november 10-én Győrben, november 21-én pedig a Müpában a spanyol Angel Rodrígez kétfelvonásos balettjét az első világháború végének 100. évfordulója alkalmából.
Tánc interjú

Földön és pokolban - Interjú Feledi Jánossal

Feledi János élőzenés Orfeusz balettje hangos sikert aratott a CAFé Budapest fesztiválon. Erről, valamint a Közép Európa Táncszínházról és készülő, Hullámok című előadásáról is beszélgettünk.
Tánc magazin

Falakon innen és túl – A Frenák Pál Társulat próbáján jártunk

Egy előadás próbáján kívülállóként jelen lenni majdnem olyan intim helyzet, mint egy szülőszobában figyelni, ahogy egy anya igyekszik életet adni gyermekének. A Frenák Pál Társulat W_all című új előadását ráadásul minden táncos a gyermekének tekinti.