Tánc

Hogyan lett terhestorna Isadora Duncan forradalmi művészetéből?

2018.07.29. 14:40
Ajánlom
Szécsi Noémi A modern budapesti úrinő című, Gera Eleonórával közös életmódtörténeti kötetében érdekes aspektusára mutatott rá a mozdulatművészet magyarországi hatásának.

GettyImages-2642539-161817.jpg

Isadora Duncan (Fotó/Forrás: Eadweard Muybridge/Getty Images)

A mai kor művészeti horizontjából azt is nehéz megérteni, hogy Isadora Duncan hogyan tudott ekkora hatást gyakorolni a táncművészetre és kora társadalmára pusztán azzal, hogy levetette (pontosabban fel sem vette) a spicc-cipőt és a fűzőt. Hiszen ma már a színpadi meztelenség is tud hatástalan maradni, ellenben ő csak könnyed, görögös leplekbe burkolta magát és mezítláb táncolt, amiben mai szemmel nézve semmi különös és megbotránkoztató nincsen.

Isadora Duncan valódi forradalmisága nem is ezekben a külsőségekben, és még csak nem is a balettellenességben ragadható meg, hanem abban a szemléletváltásban, ami egy korszak testideáljában hozott változást.

A külső elvárásoknak megfelelni akaró, túlfegyelmezett, túlszabályozott testkép helyett – ami a balettnek és a 20. század európai társadalmának éppúgy sajátja volt – egy, a test saját igényeire fókuszáló felfogást testesített meg, vagyis a színpadon élő testamentumként fogalmazta meg ennek lehetőségét és az ez iránti igényt.

A teljesítmény ezentúl már nem a fizikai teljesítőképességben, hanem a test és lélek, vagyis a fizikai és lelki energiák összhangjának mértékében volt mérhető. Ahogy Kaposi Viktória Isadora Duncan öröksége című tanulmányában a táncosnő My Life című önéletrajzából idéz: „Kutattam, és végül rá is jöttem minden mozgás fő eredetére, a motorikus erő fészkére, a központra, amelyből a különböző mozdulatok születnek… kerestem a kifejezés lelki forrását, ami a test csatornáiba kerülve vibráló fénnyel tölti meg azt” – írja a solar plexusról Duncan, egy másik helyen pedig Sztanyiszlavszkijjal való beszélgetéseiben hozzáteszi:

Mielőtt a színpadra lépek, egy motornak kell a lelkemben beindulnia. Amikor ez elkezd működni, a karom, a lábam, az egész testem akaratomtól függetlenül cselekszik. Ha nincs időm, hogy ezt a motort beindítsam, nem tudok táncolni”.

GettyImages-112067165-160958.jpg

Raymond Duncan feleségével és gyerekével, 1912 (Fotó/Forrás: Getty Images)

Szavai jól mutatják a művész belső és előadói perspektívaváltását. Miközben nála a görögös körítés csupán egy külső attribútum volt, addig excentrikus bátyja, Raymond Duncan egész imidzsét a grekomániára alapozta. Egy görögországi utazás után, „ 1904-től kezdve télvíz idején is kizárólag szandált és tunikát viselt, haját megnövesztette, ezzel a korabeli nyilvánosság egyik ismert alakja lett” - írja Szécsi Noémi. Ezzel ő is hozzájárult, hogy a görögös megjelenés az egész mozdulatművészetre rányomta a bélyegét, ami ezáltal sematizálódás irányába fejlődött.

A mozdulatművészet legnagyobb hazai apostola, Dienes Valéria, aki több alkalommal látta Isadora Duncan előadásait és Raymond görögtorna óráira is járt, a mozdulatokhoz kapcsolódó  filozófiai rendszerét már orkesztrika névvel illette és tanította. Vele párhuzamosan Madzsar József és felesége is elindították a maguk mozdulatművészeti iskolájukat, aminek hátterében részben szintén a görög ideálok álltak. Ezután pedig nem volt megállás: mivel Isadora Duncan maga is autodidakta táncos volt, ezért mindenki felhatalmazva érezte magát a mozdulatművészet oktatására: „általános gyakorlattá vált, hogy amint valaki elvégezte egy tánciskola tanfolyamát, maga is késedelem nélkül tánciskolát nyitott, tehát gombamód szaporodtak a lakások nagyobb szobáiban nyitott iskolák” - írja Szécsi Noémi.

Képzelhetjük, hogy ebben a gyors lefolyású tudásátadásban milyen hamar szétszóródott a szellemiség valódi magja. Minden bizonnyal részben ennek hozadéka volt, hogy a köztudatban lila köd övezte az egész mozdulatművészetet. Szécsi Noémi A Magyar Asszony című 1934-es magazinból egy tombolaesten résztvevő nő beszámolóját idézi a mozdulatművészeti előadás fogadtatásáról: „-Nézd, mit művel az ott a tribünön? - Ó, ez egy mozdulatművésznő, el fogja táncolni Ovidius egy ódáját. Hát ez mindennek a koronája volt! Egy térdig érő görög tunikás kövér nő szandállal hol ide ugrott, hol oda ugrott, megperdült, megmerevedett, a kezét ide-oda lóbálta. »Most a szél fúvását utánozza«, suttogták körülöttem. Egy vázát hol a fejére tett, hol kinyújtotta, miközben lábával erősen hátrarúgott. Végre lefeküdt. Nem csodálom. Szegény elfáradhatott. Míg ez itt mozdulatművészkedett, egy másik görög, de ez hosszú tunikában, a háttérben síri hangon olvasta a verset”. Az irányzat két irányban fejlődött tovább: születtek felületes utánzói Isadora Duncan koreográfiáinak, ami önmagában nem volt elég erős színpadi élmény, hiszen leválasztva azt az előadó személyiségéről és lelki energiáiról, elvesztette autenticitását.

Másrészt a test felszabadításának szellemiségét a hétköznapi nők is átvették - tartás- és kondíciójavító torna, terhestorna formájában.

A mozdulatművészeti iskolák a „menzedik«-kel, vagyis a Mensendieck-féle mozdulatművészeti módszer alapján létrehozott asszonytornával a fővárosi hétköznapok részévé váltak, munkát és megélhetést adtak a korabeli rendelet miatt állástalan nőknek.

GettyImages-506648141-161817.jpg

Isadora Duncan reggeli előadása a Bacchus Színházban, Athénban (Fotó/Forrás: Getty Images )

Persze akadnak olyanok is, akik az Isadora Duncan-reprízeken és a mozdulatművészetből kinőtt mozgásformákon túlmenően is képesek voltak ihletet meríteni az ő munkásságából. Magyarországon jelenleg Pálos István és Fenyves Márk nevével fémjelzett Orkesztrika Alapítvány kutatja és tanítja behatóan az Isadora Duncan által megalapozott testtudatot és a Dr. Dienes Valéria által alkotott orkesztika kereteit, és hoznak létre előadásokat. Rajtuk kívül pedig számos koreográfus, többek között Bozsik Yvette is hivatkozik rá saját testnyelvének alakulásáról beszélve.

(Felhasznált irodalom: Szécsi Noémi: A modern tánctól a terhestornáig, In: Szécsi Noémi-Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő, Európa Kiadó, 2017. Budapest; Kaposi Viktória: Isodora Duncan öröksége, In: Ellenfény 2003/2.)

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

Kapcsolódó

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

1927. szeptember 14-én szokatlan körülmények között hunyt el a világhírű amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Színház

Kováts Adél egy mázsás jégtömböt tolt keresztül Budapesten

A Radnóti Színház igazgatója a nyár legforróbb hetére időzítette performanszát, a Margit hídtól a Radnóti Tesla Laborig tolta jeget, míg a melegben az teljesen semmivé nem vált.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc gyász

Elhunyt Loósz Krisztina táncművész

A Győri Balett egykori magántáncosát tragikusan fiatalon, 57 évesen érte a halál – tudatta az intézmény a Facebook-oldalán.
Tánc ajánló

Szinergiák – Különleges találkozásoknak ad otthont a Fővárosi Nagycirkusz

A társművészeteké a főszerep idén ősszel a Fővárosi Nagycirkuszban. A Carmina Burana mágikus világa, az Urban Verbunk egyszerre újító és hagyományőrző táncművészete, a Duda Éva Társulat újraértelmezett táncszínháza és a Monte Christo grófja című musical, valamint a Kijevi Cirkuszakadémia művészeti projektje várja a közönséget.
Tánc hír

„Premier” fesztivál a Nemzeti Táncszínházban

Három nemzetközi társulat részvételével és hazai bemutatókkal veszi kezdetét a tánc legrangosabb hazai ünnepe, a Budapest Táncfesztivál, melyet szeptember 18. és október 9. között rendeznek meg a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc hír

Rendhagyó fesztivállal búcsúzik a jubiláló L1danceFest

Huszadik, és egyben utolsó alkalommal rendezik meg szeptember 1. és 5. között az L1 Egyesület a kortárs előadóművészetek egyik legrangosabb szemléjét, amely a jubileum alkalmából a budapesti bázis mellett számos vidéki helyszínen képviselteti magát.
Tánc ajánló

Külföldi és hazai táncművészek a tánc legrangosabb ünnepén a Nemzeti Táncszínházban

Nem könnyű, sőt majdnem lehetetlen csak egy előadást választani az idei Budapest Táncfesztivál programkínálatából. Ha lehetne, azt ajánlanánk a közönségnek, hogy minden estét töltsenek a Millenárison, ünnepeljék a táncművészetet a Nemzeti Táncszínház programjaival. Neves külföldi táncegyüttesek, jubiláló magyar művészek és természetesen a hazai közönség kedvencei is ott vannak az előadók sorában a 2021-es Budapest Táncfesztiválon.