Mészáros Máté a darab első változatában a mozgás nyelvére fordított le egyetemes, megválaszolhatatlan kérdéseket, ösztönöket és érzéseket: a rombolás igényét, az újrakezdés lehetőségeit, az elmúlást és a gyászt, a magányt és a kétségbeesést - olvasható a Trafó közleményében.

Az új verzióban - habár az eredeti cím, a hinoki maga egy speciális japán fafajtára utal - a téma megmaradt, a megformálás azonban még erőteljesebbé vált: eltűntek a színházi elemek, az előadás feszesebb lett. Az újjászületett Hinokiban a faforgácsot hamura emlékeztető fekete polifoamtörmelék váltotta fel, amely beborítja a színpadot, holdbéli tájat varázsolva az előadók köré.

A táncosok harcolnak az anyaggal, eltemetik benne egymást, vagy romantikus táncukkal varázsolják el a közönséget. A szereplőgárda összeállításakor a koreográfus olyan táncosokat keresett, akik külföldön is tanultak, dolgoztak, itthon kevéssé megszokott mozgásnyelvet is beszélnek. A színpadot Porteleki Áron virtuóz játéka is betölti: a jazz, az underground és a népzenei szférában egyaránt ismert művész élőben követi le a táncosok mozgását ütő- és zörgő hangszereivel.

Mészáros Máté külföldön is tanult táncot és több neves társulat tagjaként nyerhetett betekintést a nemzetközi kortárstánc-szcéna legújabb törekvéseibe. Több éve tagja az Ultima Vez társulatnak, ahol a műfaj egyik atyja, Wim Vandekeybus avatta be a fizikai tánc rejtelmeibe. Mészáros saját munkáira ugyan hatással van a belga társulatnál folyó alkotómunka, ám darabjaiban már elmozdul az Ultima Vez által képviselt formanyelvtől, és egészen új dolgokat kísérel megteremteni a színpadon.

A táncos-koreográfus a Magyar Táncművészeti Főiskola elvégzése után a Szegedi Kortárs Balett tagja lett, majd később külföldre ment, ahol olyan világhírű koreográfusokkal dolgozott együtt, mint Ohad Naharin, Wim Vandekeybus, Sharon Eyal, Amanda Miller, Roberto Galván, Myriam Naisy és Robyn Orlin. Az elmúlt évben a Duda Éva Társulat és a Közép-Európa Táncszínház felkérésére is készített koreográfiát.