A görögökkel harcoló trójaiak csataterén a mitológia szerint ugyan felbukkantak harcos amazonok is - vagyis nők, akik úgy harcolnak, mint a férfiak -, az új bemutató címét azonban nem kell szigorúan, történetileg értelmeznünk. Ahogy a cím, úgy a szereplők nemét jelölő alcím is egy hangulatot, stílust, a tánc és a harcművészet egy szokatlan ötvözetét, annak korábban még nem látott formáját fejezi ki. S mindemellett a budapesti Operaház egy újabb, kísérletező lépését a klasszikus vonal felől a modern irányába. A Trójai játékok második, kifejezetten magyar színpadon megszülető verziója nem csupán egy új szín lesz az őszi bemutatók listáján, de szokatlanságával és humorával akár egy sokkal szélesebb közönségre is számot tarthat, mint a klasszikus balettek. Mert a Trójai játékok ezúttal a táncosok macsó attitűdjére és a darab ironikus gesztusaira vet még egy hurkot: Budapesten láthatjuk először balerinák előadásában az eredetileg „férfibalett"-nek koreografált harci táncművet.

A tavaszi bemutató női változatát Solymosi Tamás balettigazgató az eredeti mű amerikai koreográfusával, Robert North-szal engedélyeztette, aki támogatta és kifejezetten izgalmasnak találta saját, nagysikerű darabjának újragondolását. A Magyar Nemzeti Balett művészeivel előadott új produkció nem átdolgozás vagy adaptáció csak, hanem magasabb szintre emeli a darabot azzal, hogy nem hozzátesz, hanem átírja annak alapmotívumát. Mintegy a feketét fehérnek mondva, éppen azzal játszik el az új darab, hogy ezt az ízig-vérig maszkulin atletikusságot és dinamikát törékeny balerinákra alkalmazza. Ehhez a csavarhoz csupán egy rövidebb jelenetet kellett kihagyni az eredeti, férfi koreográfiából, minden további rész lehetőséget ad majd a társulat magasan képzett női tagjai számára, hogy szinte egy az egyben, tükörképként mutathassák meg technikai tudásukat és sokszínűségüket.

Az 1974-es balettkomédia - amiben az erőteljes férfitáncokat a humor oldja fel - Robert North koreográfus számára is meghozta az áttörést az akkori bemutatón a Londoni Kortárs Táncszínházban. A vicces és attraktív férfiszólók egy féktelen, vad játékot varázsoltak a színpadra, olyat, amire korábban még nem volt példa. Mintha csak a Pilobolus mutatványosai és a ma divatos utcai hip-hop táncok is inspirálták volna North-t azon a bizonyos dél-amerikai turnén kívül, ahonnan a brazil folklór elevensége, az akkor még Európában szinte ismeretlen capoeira elemei beépültek darabjába. A batucada, vagyis a brazil ütőhangszeres muzsikából írt balettzene Bob Dawnes munkáját dicséri. A divatos, minimalista látványú rituálétáncok azonban nemcsak a színpadon megjelenő erőteljes férfiasságra irányítják a néző figyelmét, hanem magára a tiszta táncra. Mert a Trójai játékok több mint nyolc esztétikus balett-táncos (a tavaszi bemutatón: Bajári Levente, Cserta József, Leblanc Gergely, Jellinek György, Darab Dénes, Molnár Dávid, Yuya Takahashi és Tabbouch Ali Viktor) élvezetes és lendületes díszgyakorlata, hiszen a szólisták személyisége és humorérzéke szervesen a darab részét képezik. Mert bár az előadás valóban úgy indul, mint egy atletikus tudásra felhúzott építmény, egészen addig, míg ez a felhúzott piramis össze nem omlik annak minden komolyságával együtt. A darab első sikere Angliában akkora volt, hogy 1976-ban Robert Cohan, a liverpooli társulat művészeti vezetője megszervezte, hogy táncosai sportcentrumokban tarthassák próbáikat és előadásaikat is, próbálva ezzel új közönséget is becsalni a produkcióra. Az új érdeklődők - köztük sok női néző - pedig nem maradtak el.

A dél-amerikai világot idéző akrobatikus harci technika, a gyakran földön vagy föld közelében, kézen állva végrehajtott mozgáskombinációk, a rúgások, cselek, az ellenféllel való játék mind beépültek egy európai, a görög harci játékokat (innen a cím) is felelevenítő koreográfiába. S ebből fakadhat az őszi bemutató kapcsán a magyar néző kíváncsisága is: vajon hogyan képzeljük majd el legkiválóbb balett-táncosnőinket kézenállások, fejen átfordulások, cigánykerekezés és különböző harci ugrások közben, melyek ezt a brazil, görög és távoli-keleti ihletésű darabot alkotják? A magyar amazonok által bemutatásra kerülő őszi Trójai játékok tehát szokatlanságában, váratlanságában és humorában is újat, az Operaházban még nem látott táncélményeket hoz majd a közönség számára.