Tánc

Hús-vér szobrok bálja a Trafóban

2016.01.14. 17:48
Ajánlom
Van egy fiatal zöld-foki szigeteki koreográfus, aki teljesen felforgatta a nemzetközi táncszakmát: ő Marlene Monteiro Freitas. Ámulatba ejtő Síró szobrok - elefántcsontból húsból és vérből című előadása január 22-én és 23-án a Trafóban is felborzolja a kedélyeket.

Bizarr figurák, kimerevedett, szoborszerű alakok táncolnak és énekelnek szívszaggató Arcade Fire-t és Nina Simone-t egy extravagáns karneválon. Az előadást többek közt az Orpheusz és a Pygmalion mítosz, és Alain Resnais és Chris Marker A szobrok is meghalnak című 1953-as filmje inspirálta. Az eredmény egy velejéig ható, az első percétől az utolsóig transzba ejtő produkció. Szerencsés helyzetben van a magyar közönség, hiszen előbb érkezik az előadás a Trafóba, mint a rangos Wiener Festwochen vagy a berlini HAU-ba.

Marlene Monteiro Freitas: Síró szobrok - elefántcsontból, húsból és vérből

Marlene Monteiro Freitas: Síró szobrok - elefántcsontból, húsból és vérből (Fotó/Forrás: Pierre Planchenault)

Szürreális és erőteljes – ezekkel a szavakkal lehet a legpontosabban jellemezi a zöld-foki szigeteki koreográfus munkáját. Képzeletünk korlátai felszívódnak előadása hatására, ami egyazon világba rántja össze a grimaszoló freakeket és a barokkos extravaganciát.

Pygmalion minden élő asszonynál szebb szobrot faragott elefántcsontból, akibe aztán bele is szeretett, Orpheus pedig kővé dermedt, amikor a pokolból távozva visszanézett szerelme után. Élet és halál, elő és élettelen, vágy és átváltozás – ezek a témái az előadásnak, ahogyan a két ismert történetnek is.

Előadását így jellemzi a koreográfus:

élettelen anyaggal és szobrokkal akartam foglalkozni. Így jött a képbe a két mítosz: az egyik a kővé dermedéssel, a másik az élettelen élővé változtatásával foglalkozik. Mindkettő kötődik a vágyakhoz is, különösen az átváltozás vágyához – az idegen iránti vágyhoz”.

Az előadást inspiráló Alain Resnais/Chris Marker filmben afrikai szobrokat és maszkokat látunk, miközben a narrátor ezeknek a tárgyaknak az érzelmi hatásairól beszél. A táncosok A szobrok is meghalnak c. film műtárgyai által hordozott érzéseket sugározzák magukból. Szoborrá merevednek, aztán úgy grimaszolnak, mintha maszkot viselnének, és úgy árad belőlük az érzelem, hogy a közönség is megsiratja őket. Hiszen ki énekelhetné egy szobornál hitelesebben a My body is a cage-et?

Freitas legfontosabb célja a konvencióktól és a kötöttségektől való teljes megtisztulás, ami maradéktalanul megtalálható ebben az előadásában is. Már gyerekkorában lenyűgözték a karneválok, melyek azóta is nyomot hagynak munkásságán: „Elbűvöltek a groteszk alakok, az ötlet, hogy újrarajzolhatjuk a szép és a csúnya határait. A karneválszerű dimenzió mögött munkámban az esztétikailag elfogadott átalakításának vágya munkál.”

Január 22-én, az előadás után Bakó Tamás és Rózsavölgyi Zsuzsa táncos-koreográfusok beszélgetnek Marlene Monteiro Freitas koreográfussal. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Lábujjhegyen – az ország három pontján is látható lesz Megyeri Léna és Bősze Ádám zene- és tánctörténeti sorozata

Az idei évadban a Nemzeti Táncszínház ad otthont Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető közös előadás-sorozatának, amely most vidékre is ellátogat.
Tánc ajánló

Eltáncolt fájdalom – Frida Kahlóról készít előadást Duda Éva

Eleonora Accalai főszereplésével mutat be Frida Kahlo életéről és művészetéről szóló előadást a Duda Éva Társulat. A FRIDA, az élet múzsája című, látványszínházi produkció bemutatóját december 7-én tartják a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc ajánló

Ritkán játszott és koreografált darab Feledi János új alkotása

Magyarországon ritka eseménynek számít, hogy Sztravinszkij Pulcinella-története kerül színpadra, így annál rendkívülibb, hogy ennek a szórakoztató műnek a zenéjére készít koreográfiát Feledi János, a Feledi Project művészeti vezetője.
Tánc interjú

„A tiszta tánc már kevés” – Beszélgetés Feledi Jánossal

A Feledi Project alapítója és egyszemélyes motorja a folyamatos kihívásokat keresi, amelyek első pillanatban akár lehetetlennek is tűnnek. Feledi Jánost arról is kérdeztük, hol áll most és merre tart az idén tízesztendős Project.
Tánc hír

Budapest Ballet Grand Prix néven rendez balettversenyt a Magyar Táncművészeti Egyetem

Új nemzetközi balettversenyt hív életre Budapest Ballet Grand Prix néven a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE). A hazai balett- és táncművészet népszerűsítésére létrehozott eseményt 2023. november 20. és 24. között rendezik meg először.