A balett-tavasz április 17-én a Csipkerózsika című klasszikussal indul. A darabot az a Sir Peter Wright koreografálta a Petipa-féle ősváltozat nyomán, akit 1993-ban lovaggá ütöttek elévülhetetlen érdemeiért, a Birmingham Royal Ballet felvirágoztatásáért. Csipkerózsika-koreográfiáit nagy sikerrel játsszák Bécsben, Amszterdamban és Anglia-szerte. Mint azt a sajtótájékoztatón elmondta, Angliában a „balett bibliájaként” hivatkoznak a műre, így azt szinte kötelező repertoáron tartania minden nagy tradíciókkal rendelkező együttesnek.

Az Opera sajtótájékoztatójának megszólalói (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

A nyolcvanas éveiben járó világhírű koreográfus nagyszerűnek nevezte az együttessel együtt töltött próbafolyamatot és kiemelte Solymosi Tamás társulatigazgató munkáját, aki -szavai szerint- Európa legjobb balett-társulatai közé emelte a Magyar Nemzeti Balettet. Budapesten négy szereposztásban játsszák majd a Csipkerózsikát, a főszerepekben az együttes vezető szólistái lesznek láthatóak. A hagyománytisztelő, tradicionális előadás megidézi ugyan a balettmese első változatait, a koreográfia azonban már a mai igényekhez alkalmazkodik. A nyolc előadást Dénes István és Szennai Kálmán vezényli.

Az április 17-i operaházi bemutatót a Tavaszi Fesztivál keretében két egyfelvonásos koreográfia premierelőadása követi április 21-én az Erkel Színházban. Acímű esten Barta Dóra Megbolydult bolygó és Földi Béla Marsbéli krónikák című alkotása kerül színre.

Barta Dóra darabja Godfrey Reggio Kizökkent világ című kultuszfilmje alapján Philip Glass Koyaanisqatsi-zenéjére készült, és a mai hírekből áradó, ránk leselkedő apokaliptikus veszélyek: a globális terror, a klímaváltozás, a humanitárius katasztrófák ihlették. A biztonságra és nyugalomra vágyó emberek szürke hétköznapjaiba belopódzott az összeomlástól való fenyegetettség érzése. Az egyetlen zug, ahol talán még rálelhetünk a biztonságra, nem más, mint emberi kapcsolataink kusza és sérülékeny hálója. „A mű címe egy többféleképpen értelmezhető hopi indián kifejezés, ebből indultam ki” – mondja az alkotó. „Nem próbálok meg versenyre kelni a filmmel, ami lehetetlen is lenne, hiszen annak idején csak a forgatása hat évet vett igénybe. Inkább egy, a remekbeszabott zene által inspirált, egyedi képi világba helyeztem a darabomat és a tánc dimenziójában próbáltam megvalósítani az elképzeléseimet.” A Badora Társulat két táncosának csatlakozása a Magyar Nemzeti Balett művészeihez érdekes táncnyelvi fúziót hozott létre.

Barta Dóra beszél a sajtótájékoztatón (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

A Space Fantasy című est másik előadása Földi Béla Marsbéli krónikák című koreográfiája. Ray Bradbury azonos című novelláskötete az ember Marsra érkezésének és a „vörös bolygó” gyarmatosításának elképzelt történetét tárja az olvasó elé. Az előadás ötlete Ókovács Szilvesztertől származik, aki szerette volna, ha balett készül a kultuszfilmből a Solaris nevű progresszív rockbanda zenéjére, akik élőben fogják a zenét szolgáltatni a színpadon, ezzel egyidejűleg kihívás elé állítva a táncosokat is, akiknek szokatlanul hangos zenére kell dolgozniuk. Földi Béla tizenkét táncosra alkotta meg a koreográfiát, akik közül nyolc fő a Budapest Táncszínház, további négy pedig a Magyar Nemzeti Balett tagja.

A három bemutató után ismét megrendezik az Erkel modern táncprogramjait, melynek két előadásnapján a legnagyobb befogadóképességű hazai színház vendégül látja vidéki táncegyütteseinket, valamint nagyszínpadi lehetőséget kínál a kortárs táncművészetet képviselő társulatoknak is. Április 29-én a TáncTrend '16 esten ők nyitják az előadássorozatot.

Kozma Attila beszél a sajtótájékoztatón (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

A Badora Társulat művészeinek interpretációjában ismét megismerhet egy Barta Dóra-koreográfiáját a közönség. A címe Ördöghomok, alapgondolata pedig: Isten az embert abból a homokból teremtette, amit az Ördög hozott fel a tenger mélyéről. Kozma Attila Fellini Etüd című, Federico Fellininek emléket állító alkotásában az olasz filmrendező mágikus realista remekműve, a La Strada színpadi adaptációja látható a Miskolci Balett előadásában. A műsor második felében a Magyar Nemzeti Balett Kibillent harmóniák című darabja kerül színre hat olyan táncművésszel, akik alapvetően a klasszikus balettrepertoárt viszik, mégis időről időre megmutatják, hogyan képesek ezekkel az alapokkal más műfajban megmutatkozni. Koreográfia: Gould Danielle, Starostina Kristina, Kekalo Jurij.

Az előadássorozatot másnap az immár hagyományosan megrendezett Pas de Quatre '16 zárja a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett és a Magyar Nemzeti Balett egy-egy előadásával. A győri művészek Cayetano Soto: Uneven, a pécsiek MacMillan: Orfeusz pillantása, a szegedi táncosok a Juronics Tamás és társulata alkotta Mimikri, a magyar Nemzeti Balett a Walking Mad című egyfelvonásossal készül.

Pataki András, a szegedi Kortárs Balett igazgatója beszél a sajtótájékoztatón (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

Az összesen kilenc kortárs darabot felvonultató, kiemelkedően gazdag modern sorozat után az Operában elindul a májusi Anyegin-széria. Elsejétől hat alkalommal kerül színre a 2012-ben bemutatott, nagy sikerű Puskin-adaptáció, amelyet John Cranko állított színpadra. A Magyar Nemzeti Balett ismét az Opera zenekarának élő kíséretére táncol, Csajkovszkij megindító szépségű balettzenéjét Silló István és Szennai Kálmán dirigálja.