Tánc

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

2012.09.14. 10:36
Ajánlom
1927. szeptember 14-én szokatlan körülmények között hunyt el a világhírű amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak.

Isadora Duncan szakított a klasszikus balett hagyományaival, a szokásoktól eltérően klasszikus zenére táncolt, mozdulatait a „természetesség jegyében" ókori görög mintára alkotta meg. Mezítláb, görög tógára emlékeztető ruhában táncolt. Előadásait nem csak zenei darabok, de műalkotások (festmények, költemények) is ihlették. Szabad szellemű, emancipált nőnek tartották, akinek gondolkodásmódja és életvitele megelőzte korát.

Az általa képviselt individualista irányt az új színpadi táncművészet területén, szabad táncnak nevezzük. Meggyőződéses balett tagadó volt, a formai kötöttségeket a táncban nem viselte el. A mezítlábas táncos, az esztétikus, belülről jövő, egyéni táncolást hirdette tanításaiban és előadásaiban. Ő vezetett be a koncerttánc vagy tánckoncert, vag ahogy később nevezzük, pódium táncformát. Ez még a balettra is hatással volt. Tánca nem volt narratív jellegű, de szorosan kötődött a zenéhez, annyira, hogy a kritikusai kifogásolták is. Hangulatok, természetes mozgások jellemezték. Rendszerint koreográfiáit improvizációs módszerrel készítette.

Isadora ír bevándorlók családjában született San Franciscóban 1877-ben. Édesanyja zongoraleckéket adott, a művészetek iránti szeretetre ő nevelte Isadorát, aki már gyerekkorában pénzért táncolt, és más gyerekeket tanított táncolni. Sosem voltak gazdagok, így folyton költöztek a nyomor elől az Egyesült Államokon belül, majd Európában is. Európában Isadora először kerti partikon és kisebb összejöveteleken lépett fel, de híre gyorsan terjedt, szinte az egész kontinensen turnézott. Budapesten 1902-ben lépett fel az Uránia Színházban: „Egyik este jeleztem a zenekarnak, hogy ráadásul játsszák el Strauss Kék Duna keringőjét, amelyre aztán rögtönözve táncoltam. A siker frenetikus volt. A közönség felugrálva ünnepelt szinte szünet nélkül"

Ahogy ismertsége egyre nőtt, Isadora elkezdett tánciskolákat nyitni szerte Európában. Míg karrierje szárnyalt, magánélete többnyire szerencsétlen volt. Két gyermeke, a Gordon Craig díszlettervezőtől született Deirdre és a Paris Singer milliárdostól született Patrick, egy tragikus autóbaleset következtében a Szajnába fulladtak. 1917-ben ismerkedett meg Mercedes de Acosta költőnővel, akivel hosszan tartó, szenvedélyes szerelmi viszonyt kezdett. 1922-ben Isadora Oroszországba utazott, ahol a bolsevik forradalomtól elragadtatva azonnal iskolát nyitott. Itt ismerte meg Szergej Jeszenyin költőt, aki 18 évvel volt fiatalabb nála. A szőke, kék szemű, akkor már erősen italozó Jeszenyin költészete és kisugárzása rabul ejtette Isadorát, bár egy szót sem tudtak váltani egymással, mert a nő nem beszélt oroszul, a költő pedig sem angolul, sem franciául.

Isadorát vonzotta a költő kettős jelleme, amit Duncan így hívott: „angyal és ördög". Házasságuk nem tartott sokáig, Jeszenyin depresszív hajlama és Duncan hisztérikussága nem fért meg egymás mellett. Nem sokkal később Jeszenyin öngyilkos lett. Volt férje halálát követően Duncan a francia tengerparton telepedett le, Nizzában érte a halál 1927-ben. Egy sportkocsi kipróbálása közben sálja beleakadt a kerékbe és megfojtotta az asszonyt. Mielőtt beszállt volna az autóba, egy híressé vált mondattal köszönt el barátaitól: „Isten veletek, barátaim, megyek a dicsőségbe ( / dicsfénybe)".

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

Hogyan lesz valakiből Giselle?

Volf Katalint választották a Magyar Táncművészeti Egyetem művészeti vezetőjének, aki augusztus elsejétől fogja betölteni az új posztot. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes balettművészt a műfaj taníthatóságáról és jelenlegi trendekről is kérdeztük.
Tánc hír

Tim Burton világát is megidézi a Fővárosi Nagycirkusz új bemutatója

Az április 20-án bemutatott Repülőcirkusz című show-t a világhírű artista, Kristóf Krisztián rendezte, aki olyan jeleneteket is beemelt a cirkuszi előadásba, amiket Tim Burton kérésére álmodott meg a Dumbo című amerikai filmhez.
Tánc interjú

"A tánc segít eggyé olvadnunk a természettel" – Interjú a TAO Dance Theater vezetőjével

Igazi kuriózum lesz májusban a Nemzeti Táncszínházba látogató TAO Dance Theater, akik ezúttal a világhírű Numerical Series (Számsorok) című alkotásukból az 5 & 9 számú koreográfiákat mutatják be a magyar közönségnek. Az előadás kapcsán Tao Ye-t kérdeztük.
Tánc ajánló

Táncra fordítja le Bartók kórusműveit a Duna Művészegyüttes

Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadásban április 25-én a Szent Efrém férfikarral közösen mozdítják meg Bartók műveit.
Tánc ajánló

A láthatatlant teszi láthatóvá a Közép-Európa Táncszínház

Hámor József koreográfiájának címszereplője ezúttal az embereket összekötő, láthatatlan, finom és szakadékony szál, amit sejtelmes sziruppal, vagy félelmes szakralitással szokás szervírozni. Az április 30-án látható darab ezzel szemben könnyeden közelít a súlyossághoz.