Tánc

Jelmezraktéri séta a Hagyományok Házában

2011.09.22. 18:13
Ajánlom
A Hagyományok Háza nyílt hetet tartott szeptember 12. és 18. között, mi pedig kihasználtuk az alkalmat és elmentünk megnézni, mit is rejt a Magyar Állami Népi Együttes jelmeztára.

Szalagokat, csizmákat, fejek felett hatalmas karnisokon lógó ingeket, kalapokat és alsószoknyák tucatjait. Többek között. Jelmezraktéri sétára három alkalommal is el lehetett menni: Palik Krisztina, a népi együttes jelmeztárosa vezette körbe a Hagyományok Háza ruhákkal teli helységében a látogatókat.  A séta kezdetére várva ideálisan el lehetett tölteni az időt a jubileumi kiállításon, mely az intézmény tízéves működését járja körül színes és nagy tablókkal: a költségvetéstől a külföldi fellépések felsorolásán át a különböző gyermek- és felnőttképzések bemutatásáig meg lehetett tudni mindent, amit érdemes.

Összejött egy körülbelül tízfős, száz százalékig női társaság (a fotós kollegát leszámítva persze). A programkeresőkből, érdeklődőkből és népművészetet kedvelőkből álló csapatnak először a futó kiállítás bábuinak ruháit mutatta be Kriszta, melyek fotók alapján készültek egy-egy táncos mozdulatait tökéletesen megörökítve. Rögtön kiderült, hogy egy ilyen ruha elkészítése - ahogyan az sejthető - nem két perc.

A Hagyományok Házában teljesen adekvát gondolat aztán végig velünk maradt: hogyan lehet ma létrehozni valamit régi eszközökkel és hogy hogyan érdemes változtatni, újítani, igazodni a körülményekhez. Ha egyszer már nem él az az állat, amelynek a szőréből készült például egy mellény, hát mit lehet tenni. Kriszta leginkább praktikumpártiként dolgozik egy, a régi idők emlékeit felelevenítő szakmában, természetesen mindenekelőtt a táncosok kéréseire figyelve. Ők ugyanis - ahogyan meséli - nagyon igényesek az öltözködésükre. A tánckarral, énekkarral és zenekarral rendelkező Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) 1951-ben alakult meg, 1997-ben Prima Primissima díjat is nyertek két kategóriában. A táncosok jelmezraktárosuk elmondása szerint egyszerűen másként, máshogyan táncolnak egy olyan ruhában, amin érzik, hogy nem egyszerű utánzata vagy másolata az eredeti öltözékeknek. Hogy mi lehet a valódi, fizikai a különbség, az olyan egyszerű jellemzőkből kiderül, mint például a ruha súlya. Egy valódi, napokon át keményedő szoknya egészen másként viselkedik, mint az egyszerű nejlon.

Nincs ebben melegük, nem nehéz így táncolni? - merül fel a logikus kérdés a szűröket, kabátokat nézve. Persze a gyakorlatias megoldás fontos, de a válasz inkább az, hogy ők úgy szeretnek táncolni, hogy a színpadi látvány ugyanazt a minőséget produkálja, mint amilyen az eredeti ruháé. Ahogyan a ruhákról mesélt, Kriszta azt is kiemelte, hogy a népművészet tárgyait nem kell félteni: használni kell az eredeti funkciója szerint, és ha elromlik idővel, hát lehet készíteni a másikat. Erre persze régen is akkor volt lehetőség a falvakban, ha éppen nem volt rengeteg munka. A funkció fontossága mellett a kézművesség, az alkotófolyamat örömeit is kiemelte a népművészettel egész életében foglalkozó, amúgy pesti születésű és védőnő végzettséggel rendelkező jelmeztáros. Általános egyetértés övezte a felmerült gondolatot, miszerint azoknak, akik egy 20 méter hosszú szalagot hímeztek, valószínűleg nem voltak problémáik az őket körülvevő világgal. Ilyen munkákat Kriszta szerint egyre kevesebben ugyan, de csinálnak - nem szomorkodni kell tehát a nehezebb körülmények miatt, hanem élni kell. Akkor is, ha már alig akad csizmadia az országban és sokan pvc-csövekkel erősítik a szárat.

Kriszta mellett két öltöztető dolgozik a társulattal, egyikük a férfi, másikük a női táncosok ruháival foglalkozik. Ők azok, akik a ruhákat pontos, az előadás során használt sorrendben helyezik el egymás mellett. Minden táncos saját számmal rendelkezik, így kerülik el az összekeveredéseket - a magas polcok és a rekeszek mind számfeliratokkal vannak ellátva. Az öltöztetők segítenek becsatolni a becsatolni valót és bekötni a sokadik kendőt, ráadni, megtalálni, elsimítani. A viselet akkor nevezhető autentikusnak ha az egy, kettő, három, esetleg még több alsószoknyára kerül a felső szoknya. Ha modern a jelmez, mint például a Pannon Freskó című előadásban, akkor egy alsószoknyára egy egyszerű szabású ruha jön, amelyre még egy elütő színű, lapszoknya szabású felsőszoknya is kerülhet. Hogy mennyire bánnak jól a ruhákkal a táncosok, mikor alig van néhány percük átöltözni, Kriszta mosolyogva válaszol: „mindig van, aki jobban röpteti a dolgait, de arra vagyunk mi." A rengeteg figyelem mellett persze, ami ezeknek a ruháknak jár.

A Hagyományok Háza a néphagyományt igyekszik életre hívni a 21. században is, annak mai hasznosítására és megélésének különböző módjaira igyekszik felhívni a figyelmet. A nyílt hét alatt lehetőség volt többek között a MÁNE működésébe betekinteni egy nyílt próbán, kézműveskedni, táncolni, beszélgetni, tapasztalatot cserélni, kiállítást nézni, táncelőadást nézni és mesét hallgatni. A színpadi műsorok mellett a Hagyományok Házában állandó gyerekprogramokkal, illetve népzene-, néptánc, népmeseoktatással és kézműves foglalkozással is várják a látogatókat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.
Vizuál

Elzavarták a Szent Márk térről a festményeit áruló Banksy-t

A Biennále miatt május eleje óta az egész művészvilág Velencére figyel, mégis mindenki elsiklott az ismert street artist felbukkanása felett. Pontosabban elsétált mellette, ahogy ez a most posztolt videójából kiderül.
Tánc

A videó, ami után soha többé nem mondod azt, hogy a balett unalmas

A Hongkong Balett alapításának 40. évfordulójára készült videó minden balettal kapcsolatos negatív sztereotípiával leszámol.
Vizuál

13 éves magyar fiú nyert díjat Cannes-ban

Százados Ábel mobiltelefonnal forgatott kisfilmjéért nyerte el a Legígéretesebb Fiatal Filmes díját a rangos francia filmfesztiválon.
Színház

Tiltakozik a Kritikus Céh az állami támogatások elosztása miatt, veszélyben az Átrium

A Katona és az Örkény Színház nem ad be pályázatot idén az NKA-hoz új produkció létrehozására, hogy ezzel segítse a független és befogadó színházak pénzhez jutását. Közben a Színházi Kritikusok Céhe arról ír, mind a szakma, mind a közönség lehetőségei kárt szenved a pénzosztók döntése nyomán. - CIKKÜNK FRISSÜLT!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A tánc majd’ összes alműfaját felsorakoztatja a Magyar Táncfesztivál

Balett, néptánc, kortárs tánc, sőt tánc-cirkusz is lesz június 17. és 22. között Győrben, a Magyar Táncfesztiválon, amihez idén is hozzákapcsolódik a Gyermek Táncfesztivál.
Tánc interjú

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Tánc videó

A videó, ami után soha többé nem mondod azt, hogy a balett unalmas

A Hongkong Balett alapításának 40. évfordulójára készült videó minden balettal kapcsolatos negatív sztereotípiával leszámol.
Tánc ajánló

A kiégett szerelemmel szembesít az izraeliek könyörtelen táncelőadása

Sharon Eyal legújabb koreográfiájában, a Love Chapter 2-ban azt az élményt foglalja táncba, amikor a szerelem már csak egy „utóbetegség, miután már minden elveszett”. Az előadás három alkalommal látható a Trafóban május 24. és 26. között.
Tánc magazin

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.