Tánc

Josephine Baker érzéki tánca még Kosztolányit is zavarba hozta

2018.02.15. 16:11
Ajánlom
A „Bronz Vénusz” híresen pikáns fellépését 1928-ban majdnem megakadályozta a magyar konzervatív párt, de miután „levizsgázott” a rendőri bizottság előtt, óriási sikerrel szerepelt az Orfeumban. Kosztolányi glosszát, Zerkovitz Béla világslágerré vált dalt írt róla.
Josephin Baker a banántánc kosztümjében

Josephin Baker a banántánc kosztümjében (Fotó/Forrás: Walery / Getty Images Hungary)

Képzeljük el a 20-as évek Budapestjét: az első világháború után lassan stabilizálódik a gazdasági helyzet, lazul a városi lakosság hierarchikus összetétele, a kávéházakban élénk társadalmi élet folyik, és lassan a nők emancipációja is elindul. Ebben az ébredező állapotban a minden addigi konvenciót átlépő afroamerikai sztár, Josephine Baker híre óriási izgalmat vált ki a közönségből. Magyar ember akkoriban nem gyakran találkozhatott színesbőrű emberrel, pláne nem olyannal, aki ennyire gátlástalanul vállalta volna „egzotikus” külsejét.

Josephine Baker a 20-as évek jazzkorszakának, tánczenei forradalmának szimbóluma volt, aki a párizsi Art Deco kifinomultságát vad és érzéki felszabadultsággal, humorral ötvözte. Hogy mennyire „vérlázítónak” hatott ez a szabadság Közép-Európában abban az időben, azt jól mutatja, hogy Josephine Baker 1928-as bécsi látogatása során az érsek engesztelő misét rendelt el, Budapesten pedig élénk vita bontakozott ki egy parlamenti ülésen a konzervatív és liberális képviselők között, mivel a konzervatívak nem szerették volna Bakert beengedni az országba. A Pesti Hírlap 1928-as hasábjain olvasható a rendelet:

Avval a feltétellel és szigorítással adatott meg az engedély, hogy előbb a színésznő próbaelőadáson tartozik összes produkcióját bemutatni, és amennyiben ezek ellen erkölcsi vagy más szempontból kifogás emelhető, azokkal szemben a rendőrhatóság a megfelelő intézkedéseket meg fogja tenni”.

Soha azelőtt nem vizsgáztatta semmilyen hatóság hasonló módon Josephin Bakert, ő azonban ezt is vállalta: a belügyi helyettes államtitkár, a honvédelmi miniszter helyettese, a rendőrfőkapitány és helyettese előtt mutatta be korántsem feszélyezett műsorát. Hogy, hogy nem, az engedélyt megkapta, és egy hónapon keresztül szerepelt a mai Madách színház helyén álló Orfeumban, ahová Berlinből, Bécsből és Milánóból is tódult a közönség a hírére.

Az Orfeum akkori igazgatója, Zerkovitz Béla dalban is megörökítette azt az óriási felhajtást, ami a fekete csillag budapesti fellépését övezte. A Gyere Josephine óriási sláger lett: nem csoda, hiszen a szövege olyan szaftos sorokat tartalmazott, amit ma már nehezen tűrne a nyomdafesték.

Gyere Josephine, gyere Josephine, Eszem a zúzádat.

Gyere Josephine, gyere Josephine, Majszolom a szádat”.

Josephine Baker imádta a dalt, ezért amikor visszatért Párizsba, azonnal íratott hozzá francia szöveget is, aminek refrénjét ezrek énekelték vele minden este: "Dites-moi Josephine..." Érdekes módon ebben a dalban már nem vágytárgyként tűnik fel, hanem felelgetős formában beszélget a párizsi közönséggel, biztosítva őket arról, hogy bárhol járt, mindig a szívében őrizte Párizst.

De nem csak Zerkovitz Bélát ihlette meg Baker: Kosztolányi Dezső az 1928-as Pesti Hírlapban jelentetett meg egy glosszát róla. Ebben Zerkovitzhoz hasonlóan, helyenként szexuális izgalommal beszél a Fekete Vénuszról:

ezt a szerecsen kisasszonyt valaki fehérre mosta. Szinte a tejeskávéra emlékeztet, melyben a fekete és tej egyenlő arányban elegyül. (...) Félbarna, forrón. Habbal? Duplahabbal. (...) Micsoda majmos ügyesség”.

Amikor pedig arról elmélkedik, miért van ilyen óriási hatással a magyar közönségre Josephin Baker, arra jut, hogy a gyarmatosító fehérek az ő személye iránti rajongásban róják le bűntudatukat. „Európa fáradt, nem hisz magában. Gázzal, gépfegyverrel irtja a négereket, a gyarmatokon állati sorba taszítja őket. Közben szükségét érzi, hogy azokat, akiket levert, karddal, kicsit föl is emelje, szellemileg”. A teljes esszé itt olvasható.

Josephin Baker plakát Réz-Diamant Tibortól

Josephin Baker plakát Réz-Diamant Tibortól (Fotó/Forrás: OSZK PKT, PKG.1928/51)

21. századi szemszögből azonban már árnyaltabban láthatjuk a Josephin Baker-hatásmechanizmust. A nyomorból indult afroamerikai sztár, aki gyerekkorában szemtanúja volt a feketék elleni vérengzésnek, ironikus módon éppen a fehérek rasszizmusára alapozva lett sikeres, a saját hasznára fordította a feketékkel szembeni sztereotípiákat.

Azzal, hogy a párizsi színpadokra behozott olyan afroamerikai eredetű táncokat, mint a Charleston, a Black Bottom vagy a Shimmy, valójában a francia eroticizmust manipulálta, a feketékről alkotott primitív képet és a szexualizált afrikai törzsi asszony alakját romanticizálta. Híres banántánca, melyben fedetlen felsőtesttel, banánszoknyában táncolt, óriási izgalmat váltott ki a párizsi és budapesti közönségből, hiszen legitim körülmények között, elegáns színházépületben nézhették, amint egy fekete nő kielégíti az ő primitív fekete emberekről alkotott képét. Josephin Baker érdekes metagesztusa mögött valójában az az élvezet húzódhatott meg, amit akkor érezhetett, amikor

az ujja köré csavarta azokat, akik a feketéket addig lenézték.

Josephine Bakert semmiképp sem érheti az a vád, hogy erősítette a feketék elleni rasszizmust. Életének egyik leghangsúlyosabb része volt a polgárjogi küzdelemben való részvétel: cikkeket írt a szegregációról, és az egyetemen tartott előadásokat a témában. Még akkor is megtagadta, hogy szegregált közönség előtt lépjen fel, amikor 10.000 dollárt kíbnált neki egy szórakozóhely Miamiban.

(forrás: http://kosztolanyidezsoter.blog.hu, 24.hu, Josephine Baker, In Body And Dance)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Az együttjáték olyan, mint egy megújuló energiaforrás” – Beszélgetés Fejérvári Zoltánnal

Fejérvári Zoltánt az utóbbi években a legváltozatosabb koncerteken hallhatta a közönség, emellett rendszeresen tanít is, idén kezdte meg oktatói tevékenységét Bázelben. A zongoraművésszel az egyedüllét fontosságáról, a kortárs zenéről és a zenetanítás feladatairól is beszélgettünk.
Zenés színház

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.
Vizuál

Mikortól színész a színész? - Megjelent Trokán Nóra fotóalbuma

Trokán Nóra egész életét áthatja a színházi közeg varázslatos világa, amelyre gyermekkora óta második otthonként tekint. Színésztársairól készült portrésorozata, a színpadi fellépés előtti átváltozás varázslatos és a néző számára elképzelhetetlen pillanatait rögzíti.
Könyv

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.
Klasszikus

Adventi koncert a Belvárosi-templomban a Soproni Szimfonikusokkal

December 3-án ad adventi koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban Magyarország egyik legrégebbi szimfonikus zenekara, az 1829-ben alapított Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Több mint 40 francia városban mutatják be a Recirquel előadását

Történetének eddigi leghosszabb turnéjára indul 2021 novemberében a Recirquel: a számos nemzetközi díjjal jutalmazott My Landet összesen 47 alkalommal mutatják be Franciaország-szerte.
Tánc hír

Nívódíjat kapott Nemzeti Táncszínház

Az Építőipari Nívódíj után a FIABCI is díjazta a Nemzeti Táncszínházat: a legjobb magyar kulturális épületnek választották XXIII. FIABCI Hungary Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton.
Tánc ajánló

Gálaesttel és kötettel ünnepli az Operaház Dózsa Imrét

A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész 80. születésnapjára készített gála november 21-én látható az Erkel Színházban.
Tánc interjú

Duda Éva: „Muszáj cselekednünk”

Duda Éva több mint két évtizede a hazai kortárs táncélet meghatározó alakja, saját társulatával rendszeresen képviselteti magát rangos magyar és nemzetközi fesztiválokon. Legújabb darabjában, a RAMAZURI-ban a cirkusz és a tánc találkozik. A koreográfussal az új formákról, az előadásról és a független szféra helyzetéről beszélgettünk.
Tánc ajánló

A White Stripes zenéjére készült díjnyertes előadást mutat be a Magyar Nemzeti Balett

Először látható Magyarországon Wayne McGregor, napjaink vezető brit koreográfusának Chroma című munkája. A radikális és innovatív alkotó modern balettje két hasonlóan eredeti és izgalmas kortárs produkcióval – az izraeli Sharon Eyal és Gai Behar Bedroom Folk, valamint a svéd Alexander Ekman Episode 31 című darabjával – szerepel közös programban 2021. október 29-től a Magyar Nemzeti Balett Kon-takt(s) című modern balettestjén, a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában.