Tánc

Josephine Baker érzéki tánca még Kosztolányit is zavarba hozta

2018.02.15. 16:11
Ajánlom
A „Bronz Vénusz” híresen pikáns fellépését 1928-ban majdnem megakadályozta a magyar konzervatív párt, de miután „levizsgázott” a rendőri bizottság előtt, óriási sikerrel szerepelt az Orfeumban. Kosztolányi glosszát, Zerkovitz Béla világslágerré vált dalt írt róla.
Josephin Baker a banántánc kosztümjében

Josephin Baker a banántánc kosztümjében (Fotó/Forrás: Walery / Getty Images Hungary)

Képzeljük el a 20-as évek Budapestjét: az első világháború után lassan stabilizálódik a gazdasági helyzet, lazul a városi lakosság hierarchikus összetétele, a kávéházakban élénk társadalmi élet folyik, és lassan a nők emancipációja is elindul. Ebben az ébredező állapotban a minden addigi konvenciót átlépő afroamerikai sztár, Josephine Baker híre óriási izgalmat vált ki a közönségből. Magyar ember akkoriban nem gyakran találkozhatott színesbőrű emberrel, pláne nem olyannal, aki ennyire gátlástalanul vállalta volna „egzotikus” külsejét.

Josephine Baker a 20-as évek jazzkorszakának, tánczenei forradalmának szimbóluma volt, aki a párizsi Art Deco kifinomultságát vad és érzéki felszabadultsággal, humorral ötvözte. Hogy mennyire „vérlázítónak” hatott ez a szabadság Közép-Európában abban az időben, azt jól mutatja, hogy Josephine Baker 1928-as bécsi látogatása során az érsek engesztelő misét rendelt el, Budapesten pedig élénk vita bontakozott ki egy parlamenti ülésen a konzervatív és liberális képviselők között, mivel a konzervatívak nem szerették volna Bakert beengedni az országba. A Pesti Hírlap 1928-as hasábjain olvasható a rendelet:

Avval a feltétellel és szigorítással adatott meg az engedély, hogy előbb a színésznő próbaelőadáson tartozik összes produkcióját bemutatni, és amennyiben ezek ellen erkölcsi vagy más szempontból kifogás emelhető, azokkal szemben a rendőrhatóság a megfelelő intézkedéseket meg fogja tenni”.

Soha azelőtt nem vizsgáztatta semmilyen hatóság hasonló módon Josephin Bakert, ő azonban ezt is vállalta: a belügyi helyettes államtitkár, a honvédelmi miniszter helyettese, a rendőrfőkapitány és helyettese előtt mutatta be korántsem feszélyezett műsorát. Hogy, hogy nem, az engedélyt megkapta, és egy hónapon keresztül szerepelt a mai Madách színház helyén álló Orfeumban, ahová Berlinből, Bécsből és Milánóból is tódult a közönség a hírére.

Az Orfeum akkori igazgatója, Zerkovitz Béla dalban is megörökítette azt az óriási felhajtást, ami a fekete csillag budapesti fellépését övezte. A Gyere Josephine óriási sláger lett: nem csoda, hiszen a szövege olyan szaftos sorokat tartalmazott, amit ma már nehezen tűrne a nyomdafesték.

Gyere Josephine, gyere Josephine, Eszem a zúzádat.

Gyere Josephine, gyere Josephine, Majszolom a szádat”.

Josephine Baker imádta a dalt, ezért amikor visszatért Párizsba, azonnal íratott hozzá francia szöveget is, aminek refrénjét ezrek énekelték vele minden este: "Dites-moi Josephine..." Érdekes módon ebben a dalban már nem vágytárgyként tűnik fel, hanem felelgetős formában beszélget a párizsi közönséggel, biztosítva őket arról, hogy bárhol járt, mindig a szívében őrizte Párizst.

De nem csak Zerkovitz Bélát ihlette meg Baker: Kosztolányi Dezső az 1928-as Pesti Hírlapban jelentetett meg egy glosszát róla. Ebben Zerkovitzhoz hasonlóan, helyenként szexuális izgalommal beszél a Fekete Vénuszról:

ezt a szerecsen kisasszonyt valaki fehérre mosta. Szinte a tejeskávéra emlékeztet, melyben a fekete és tej egyenlő arányban elegyül. (...) Félbarna, forrón. Habbal? Duplahabbal. (...) Micsoda majmos ügyesség”.

Amikor pedig arról elmélkedik, miért van ilyen óriási hatással a magyar közönségre Josephin Baker, arra jut, hogy a gyarmatosító fehérek az ő személye iránti rajongásban róják le bűntudatukat. „Európa fáradt, nem hisz magában. Gázzal, gépfegyverrel irtja a négereket, a gyarmatokon állati sorba taszítja őket. Közben szükségét érzi, hogy azokat, akiket levert, karddal, kicsit föl is emelje, szellemileg”. A teljes esszé itt olvasható.

Josephin Baker plakát Réz-Diamant Tibortól

Josephin Baker plakát Réz-Diamant Tibortól (Fotó/Forrás: OSZK PKT, PKG.1928/51)

21. századi szemszögből azonban már árnyaltabban láthatjuk a Josephin Baker-hatásmechanizmust. A nyomorból indult afroamerikai sztár, aki gyerekkorában szemtanúja volt a feketék elleni vérengzésnek, ironikus módon éppen a fehérek rasszizmusára alapozva lett sikeres, a saját hasznára fordította a feketékkel szembeni sztereotípiákat.

Azzal, hogy a párizsi színpadokra behozott olyan afroamerikai eredetű táncokat, mint a Charleston, a Black Bottom vagy a Shimmy, valójában a francia eroticizmust manipulálta, a feketékről alkotott primitív képet és a szexualizált afrikai törzsi asszony alakját romanticizálta. Híres banántánca, melyben fedetlen felsőtesttel, banánszoknyában táncolt, óriási izgalmat váltott ki a párizsi és budapesti közönségből, hiszen legitim körülmények között, elegáns színházépületben nézhették, amint egy fekete nő kielégíti az ő primitív fekete emberekről alkotott képét. Josephin Baker érdekes metagesztusa mögött valójában az az élvezet húzódhatott meg, amit akkor érezhetett, amikor

az ujja köré csavarta azokat, akik a feketéket addig lenézték.

Josephine Bakert semmiképp sem érheti az a vád, hogy erősítette a feketék elleni rasszizmust. Életének egyik leghangsúlyosabb része volt a polgárjogi küzdelemben való részvétel: cikkeket írt a szegregációról, és az egyetemen tartott előadásokat a témában. Még akkor is megtagadta, hogy szegregált közönség előtt lépjen fel, amikor 10.000 dollárt kíbnált neki egy szórakozóhely Miamiban.

(forrás: http://kosztolanyidezsoter.blog.hu, 24.hu, Josephine Baker, In Body And Dance)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Online felvételekkel ünnepli Novák Ferenc Tatát a Nemzeti Táncszínház

A Kossuth-díjas koreográfus, rendező március 27-én ünnepelte 89. születésnapját. Ez alaklomból két különleges felvételt tesz közzé a Nemzeti Táncszínház most induló online sorozatában.
Tánc koronavírus

Menedékké alakították át a riói karnevál szambaversenyeinek arénáját

A világhírű helyszínen, a Sambadrome-on a koronavírus-járvány terjedésével szemben legvédtelenebbeket helyezik el.
Tánc koronavírus

Magyar balett-táncos szórakoztatta a reptéren várakozókat

A szintén hazafelé tartó művész így próbálta oldani a stresszt azokban, akik még csak most indultak el hazájukba a koronavírus terjedése miatt. Kovács Zsolt Vencel az útközben tapasztaltakról is beszámolt.
Tánc interjú

„A humor minden karanténból kiszabadul” – Novák Ferenccel beszélgettünk születésnapján

A Kossuth-díjas koreográfus, rendező – a szakmában csak ’Tatának’ hívják – ma 89 éves. Születésnapján hívtuk föl, és most tudtuk meg tőle: 1 millió forintot ajánlott föl – a Magyar Táncművészek Szövetségén keresztül – tíz, a karantén miatt állás nélkül maradt táncosnak. Úgy gondolja: a Nemzet Művésze cím arra kötelezi őt, hogy visszaadjon a közösségének. Boldog születésnapot, Novák Ferenc!
Tánc néptánc

Otthon legényesezik a magyar táncélet legjava - videó!

A táncok királyát Sánta Gergő kihívása nyomán már több ezren táncolják, többek közt Juronics Tamás és Ertl Péter is járta. A kihívással biztatnak az otthonmaradásra és demonstrálják, hogy ott is van lehetőség a gyakorlásra.