Tánc

Josephine Baker érzéki tánca még Kosztolányit is zavarba hozta

2018.02.15. 16:11
Ajánlom
A „Bronz Vénusz” híresen pikáns fellépését 1928-ban majdnem megakadályozta a magyar konzervatív párt, de miután „levizsgázott” a rendőri bizottság előtt, óriási sikerrel szerepelt az Orfeumban. Kosztolányi glosszát, Zerkovitz Béla világslágerré vált dalt írt róla.
Josephin Baker a banántánc kosztümjében

Josephin Baker a banántánc kosztümjében (Fotó/Forrás: Walery / Getty Images Hungary)

Képzeljük el a 20-as évek Budapestjét: az első világháború után lassan stabilizálódik a gazdasági helyzet, lazul a városi lakosság hierarchikus összetétele, a kávéházakban élénk társadalmi élet folyik, és lassan a nők emancipációja is elindul. Ebben az ébredező állapotban a minden addigi konvenciót átlépő afroamerikai sztár, Josephine Baker híre óriási izgalmat vált ki a közönségből. Magyar ember akkoriban nem gyakran találkozhatott színesbőrű emberrel, pláne nem olyannal, aki ennyire gátlástalanul vállalta volna „egzotikus” külsejét.

Josephine Baker a 20-as évek jazzkorszakának, tánczenei forradalmának szimbóluma volt, aki a párizsi Art Deco kifinomultságát vad és érzéki felszabadultsággal, humorral ötvözte. Hogy mennyire „vérlázítónak” hatott ez a szabadság Közép-Európában abban az időben, azt jól mutatja, hogy Josephine Baker 1928-as bécsi látogatása során az érsek engesztelő misét rendelt el, Budapesten pedig élénk vita bontakozott ki egy parlamenti ülésen a konzervatív és liberális képviselők között, mivel a konzervatívak nem szerették volna Bakert beengedni az országba. A Pesti Hírlap 1928-as hasábjain olvasható a rendelet:

Avval a feltétellel és szigorítással adatott meg az engedély, hogy előbb a színésznő próbaelőadáson tartozik összes produkcióját bemutatni, és amennyiben ezek ellen erkölcsi vagy más szempontból kifogás emelhető, azokkal szemben a rendőrhatóság a megfelelő intézkedéseket meg fogja tenni”.

Soha azelőtt nem vizsgáztatta semmilyen hatóság hasonló módon Josephin Bakert, ő azonban ezt is vállalta: a belügyi helyettes államtitkár, a honvédelmi miniszter helyettese, a rendőrfőkapitány és helyettese előtt mutatta be korántsem feszélyezett műsorát. Hogy, hogy nem, az engedélyt megkapta, és egy hónapon keresztül szerepelt a mai Madách színház helyén álló Orfeumban, ahová Berlinből, Bécsből és Milánóból is tódult a közönség a hírére.

Az Orfeum akkori igazgatója, Zerkovitz Béla dalban is megörökítette azt az óriási felhajtást, ami a fekete csillag budapesti fellépését övezte. A Gyere Josephine óriási sláger lett: nem csoda, hiszen a szövege olyan szaftos sorokat tartalmazott, amit ma már nehezen tűrne a nyomdafesték.

Gyere Josephine, gyere Josephine, Eszem a zúzádat.

Gyere Josephine, gyere Josephine, Majszolom a szádat”.

Josephine Baker imádta a dalt, ezért amikor visszatért Párizsba, azonnal íratott hozzá francia szöveget is, aminek refrénjét ezrek énekelték vele minden este: "Dites-moi Josephine..." Érdekes módon ebben a dalban már nem vágytárgyként tűnik fel, hanem felelgetős formában beszélget a párizsi közönséggel, biztosítva őket arról, hogy bárhol járt, mindig a szívében őrizte Párizst.

De nem csak Zerkovitz Bélát ihlette meg Baker: Kosztolányi Dezső az 1928-as Pesti Hírlapban jelentetett meg egy glosszát róla. Ebben Zerkovitzhoz hasonlóan, helyenként szexuális izgalommal beszél a Fekete Vénuszról:

ezt a szerecsen kisasszonyt valaki fehérre mosta. Szinte a tejeskávéra emlékeztet, melyben a fekete és tej egyenlő arányban elegyül. (...) Félbarna, forrón. Habbal? Duplahabbal. (...) Micsoda majmos ügyesség”.

Amikor pedig arról elmélkedik, miért van ilyen óriási hatással a magyar közönségre Josephin Baker, arra jut, hogy a gyarmatosító fehérek az ő személye iránti rajongásban róják le bűntudatukat. „Európa fáradt, nem hisz magában. Gázzal, gépfegyverrel irtja a négereket, a gyarmatokon állati sorba taszítja őket. Közben szükségét érzi, hogy azokat, akiket levert, karddal, kicsit föl is emelje, szellemileg”. A teljes esszé itt olvasható.

Josephin Baker plakát Réz-Diamant Tibortól

Josephin Baker plakát Réz-Diamant Tibortól (Fotó/Forrás: OSZK PKT, PKG.1928/51)

21. századi szemszögből azonban már árnyaltabban láthatjuk a Josephin Baker-hatásmechanizmust. A nyomorból indult afroamerikai sztár, aki gyerekkorában szemtanúja volt a feketék elleni vérengzésnek, ironikus módon éppen a fehérek rasszizmusára alapozva lett sikeres, a saját hasznára fordította a feketékkel szembeni sztereotípiákat.

Azzal, hogy a párizsi színpadokra behozott olyan afroamerikai eredetű táncokat, mint a Charleston, a Black Bottom vagy a Shimmy, valójában a francia eroticizmust manipulálta, a feketékről alkotott primitív képet és a szexualizált afrikai törzsi asszony alakját romanticizálta. Híres banántánca, melyben fedetlen felsőtesttel, banánszoknyában táncolt, óriási izgalmat váltott ki a párizsi és budapesti közönségből, hiszen legitim körülmények között, elegáns színházépületben nézhették, amint egy fekete nő kielégíti az ő primitív fekete emberekről alkotott képét. Josephin Baker érdekes metagesztusa mögött valójában az az élvezet húzódhatott meg, amit akkor érezhetett, amikor

az ujja köré csavarta azokat, akik a feketéket addig lenézték.

Josephine Bakert semmiképp sem érheti az a vád, hogy erősítette a feketék elleni rasszizmust. Életének egyik leghangsúlyosabb része volt a polgárjogi küzdelemben való részvétel: cikkeket írt a szegregációról, és az egyetemen tartott előadásokat a témában. Még akkor is megtagadta, hogy szegregált közönség előtt lépjen fel, amikor 10.000 dollárt kíbnált neki egy szórakozóhely Miamiban.

(forrás: http://kosztolanyidezsoter.blog.hu, 24.hu, Josephine Baker, In Body And Dance)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc győri balett

Győrben bepótolhatja az elszalasztott tánceseményeket

14. alkalommal rendezik meg a Magyar Táncfesztivált és negyedszer a gyermek táncfesztivált Győrben mától egészen vasárnapig.
Tánc balett

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Tánc videó

Szergej Polunyinnak az őrület is jól áll, de még mennyire

A szupersztár balett-táncost ezúttal egy ikonikus brit divatfotós, filmkészítő Rankin kérte fel közös munkára, amiből egy igen erős anyag született.
Tánc simkó beatrix

A Simkó-Grecsó páros hozta el a Tánc Fesztiválja fődíját

A Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is két-két díjat kapott a veszprémi tánctalálkozó után – írta meg a szinhaz.hu.
Tánc balett

Miért ábrázolják ügyefogyottaknak az ázsiaiakat a balettben?

Egy Amerikában élő filipino táncos éles hangú véleménycikket jelentetett meg, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a klasszikus és modern balettdarabokban az ázsiai figurák rendre sematikus, sokszor nevetséges karakterekként tűnnek fel.