Tánc

Karine Ponties: „A tánc inkább eszköz, mint cél”

2011.03.19. 11:00
Ajánlom
A Belgiumban alkotó francia táncos-koreográfus, Karine Ponties az európai kortárs tánc egyik legizgalmasabb jelensége. 1995-ben alakította meg Dame de pic elnevezésű társulatát, amellyel immár harmadszor vendégszerepel nálunk. A MU Színházban március 25-én és 26-án látható a Holeulone című 2006-os produkciójuk.

- Mit fed a Holeulone kifejezés?

- Egy szójátékot az angol all alone-ra és a hole alone-ra francia kiejtéssel: mindenki egyedül és egyedül a lyukban.

- Milyen indíttatásból született meg ez a férfi kettősre és grafikai animációra íródott mű?

- A 2002-es Brutalis előadást követően szerettem volna folytatni a művészi együttműködésemet Thierry Van Hasselt grafikussal. A rajz és a tánc, a toll és a test találkozása volt a kiindulópont, hiszen mindkét kifejezési mód testi állapotokat fogalmaz meg. Mindkettő az anyaggal, az idővel, a mozgással dolgozik, azokat fixálja egy adott térben. A rajz számomra a mozgásban lévő gondolatot idézi. Élő előadásban nem vagyok híve az animációnak, de a Holeulone esetében ez a technikai kifejezés adott értelmet a szereplő fantáziájában megjelenő képeknek.

- Hogyan kapcsolódik mindehhez az irodalmi alapanyag: úgy tudom, hogy Daniel Keyes világhírű regénye, a Virágot Algernonnak inspirálta.

 - Természetesen csak áttételesen. A regényből Charlie, a főhős érzékenysége volt rám a leginkább hatással. A fejlődési és a megértési vágy iránti törekvése olyan csodálatos, hogy testi kifejezésre inspirált. A könyvből áradó energia közel áll ahhoz, amit mi, koreográfusok, táncosok a mozdulatművészet alkotófolyamatába fektetünk. Másfelől bármelyikünket érinthet a Virágot Algernonnak története, amikor valaki élete egy adott pillanatában elveszíti a talajt a lába alól, hontalanná válik, megszűnik addigi státusza, nem találja a helyét. Mindezek ellenére mégis tudatosan, tiszta fejjel cselekszik, bármi is éri őt : emelkedés vagy bukás. Mélyen emberinek tartom azokat a reakciókat, amiket gondolatilag, érzelmileg, vívódások, zavarok, valós vagy képzelt emlékek formájában megél.

- Minden munkájában a különféle társművészetekkel ötvözi a mozdulatművészetet, különösen a grafikával, a festészettel. Ilyen értelemben nem táncközpontú koreográfusnak is nevezhető?

- A tánc inkább eszköz, mint cél. A test számomra kísérletezési forma, aminek megvannak a maga korlátai, törésvonalai. Alkotásról alkotásra egyre több társművésszel szeretem körülvenni magam, akik kérdeznek, konfrontálnak, sajátos látásmódot hoznak be magukkal, és nem utolsó sorban gazdagítják a darabjaim tartalmát, esztétikáját. Közös kutatómunkát folytatunk a táncosokkal, a látvány- és hangtervezőkkel. A lényeg mindig az, hogy egy autonóm alkotás jöjjön létre. Nálam nincs különbségtétel az irodalmi, költői, filmes, képzőművészeti, audiovizuális hatások beépítését illetően. Valójában minden művészeti ág élő, kísérleti anyag érzelmek, gondolatok, lelkiállapotok, benyomások rögzítésére.

- Számos koreográfiájában a mese és a valóság mezsgyéjén egyensúlyozik. Mennyiben törekszik univerzális vagy éppen egyéni   történetek  megalkotására?

- A kettő valahol egy. Alapvetően az egyén sérülései, hibái, sajátosságai érdekelnek. Mindezt belehelyezem egy adott történet szövetébe anélkül, hogy bármiféle naturalizmusa törekednék. Az absztrakt és a konkrét, a mítosz és a képzelet, a forma és a tartalom „szorításában" mindig valamiféle álomszerűség érdekel. A hangok, színek, képek, gesztusok, testi ütközések nyelvére lefordított varázslat, metamorfózis. Lényegében az ember a maga kis- és nagyszerűségében. A táncosok teste egyszersmind korlát és a korlátok átlépésének eszköze, mindenre reagál és mindent képes felülírni, más dimenzióba helyezni az őt ért külső és belső hatások által. Minden ember létező formáját tekintve egyszersmind primer anyag, az általa megélt események, a belőle fakadó érzések, gondolatok eszköztára, aki más testekkel való ütközésben éli meg a mindennapjait. Másfelől külön világ, teljes univerzum, minden idegszálával szerves kapcsolatban áll a világmindenséggel. Hogyan lehet ezt a kettőt, a pillanatok fizikai fogságában élő lényt és a teljességgel együtt lélegzőt szintézisbe hozni? Másképpen szólva, az anyagi és a szellemi világhoz való tartozásunkat megeleveníteni? Tulajdonképpen ennek a kettős kötődésnek az érzékeltetését tartom lényegesnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Plusz

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.
Zenés színház

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Tánc

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc gálaest

Csúcspontjához érkezik a győri táncfesztivál

Áramlás címmel tartanak európai gálaestet a XIV. Magyar Táncfesztiválon június 23-án, szombaton. Az est a táncszakma kiemelt szerepvállalását demonstrálja a város Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázatában.
Tánc beszámoló

Nők, férfiak és ezek különféle kombinációi

Ha összegezni kellene a győri táncfesztivál 5. napján látottakat, akkor az egyik fontos tapasztalat az lenne, mennyire különbözőképpen gondolkodnak a jelenkori alkotók a nemi szerepekről.
Tánc modern tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Tánc tudósítás

Tömegpszichózis és szerelmi vajúdás a győri Magyar Táncfesztiválon

Idén csupán két napra sikerült eljutnom a XIV. Magyar Táncfesztiválra, Győrbe, ahol a gyönyörködtető változatosság jegyében zajlanak az esti előadások. Beszámoló a 4. nap történéseiről.
Tánc magazin

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.