Tánc

"Képes vagyok a falat ledönteni"

2015.05.22. 13:31
Ajánlom
A kubai néptánc mellett a klasszikus és kortárs balett, a cirkusz, a film és a videóművészet műfajaiba is belekóstolt már Yosmell Calderón Mejias, a Danza Contemporánea de Cuba első táncosa és koreográfusa. A szuggesztív, határozott személyiségű, markáns színpadi jelenléttel rendelkező huszonnyolc éves művész maga mögött hagyta kubai életét, és 2015 februárjában a Frenák Pál Társulathoz szerződött. Május 22-én a Tricks &Tracks 2-ben, június 2-án ismét a Birdie-ben láthatja a közönség. INTERJÚ

- Te a hazádban a táncosok közt igazi sztárnak számítasz, amellett, hogy koreográfusként és tanárként is dolgoztál. Mi vonzott mégis Európába?

- A karrierem szempontjából mindig az a fő célom, hogy a lehető legtöbb szakmai impulzus érjen. Mivel Kuba egy sziget, ami elzár minket a szomszédos országoktól, ezért ilyen külső hatások, élmények megtapasztalására sokkal kevesebb lehetőségünk van. Hiába lettem Kuba egyik vezető táncosa, mégsem tudtam olyan könnyen részt venni a táncvilág körforgásában, mert elszigetelve élünk. Európától ezeknek a lehetőségeknek a megtalálását is remélem.

- A kortárs tánc mellett a klasszikus balett is meghatározó jelentőségű volt az életedben.

- Amikor kicsi voltam, elsősorban a kubai néptánc érdekelt, akkor még a balett sem nem vonzott igazán. Hét év néptánc-tanulás után kezdett foglalkoztatni a balett műfaja, de a családom gondolkodásmódjával nagyon nehéz volt megbirkóznom. Ugyanis szigorú katonacsaládból származom, akiknek először elképzelhetetlen volt, hogy az ő fiúk balett-táncosnak álljon. A nagyapám nagyon sokáig nem állt szóba velem emiatt. Végül három évet töltöttem a balettintézetben, ahol egy fantasztikus tanártól tanulhattam, és ott jöttem rá, hogy a klasszikus balett nagyon fontos mindenkinek, aki a tánccal később professzionálisan szeretne foglalkozni, függetlenül attól, hogy néptáncról, kortárs táncról vagy balettről van szó.

- Mit szólt végül a család, hogy a balett mellett tetted le a voksodat?

- Nagyapám nagyon erős egyéniség volt. Először esze ágában sem volt megnézni engem a színpadon, én időközben diplomát szereztem néptáncból és kortárs balettből is, a nevemet pedig kezdték egyre jobban megismerni a kortárs táncszcénában. Négy év hallgatás után nagypapa kezdte megérteni, hogy a tánc az életem meghatározó részévé vált, és akkor leültünk megbeszélni a dolgokat. Ezután elfogadta, hogy az unokája táncos lett, és ezzel együtt a családi béke is helyreállt.

- Kubában egy táncos előtt milyen lehetőségek állnak egzisztenciális értelemben? Ma is rendszeresen olvashatjuk a hírekben, hogy kubai táncosok külföldi útjukon disszidálnak, mert otthon egyáltalán nincsenek megfizetve.

- Ilyenkor általában klasszikus táncosokról szólnak a hírek, a kortárs tánc területére ez nem jellemző. Ennek az a magyarázata, hogy a kortárs táncnak sokkal nagyobb presztízse van Kubában, mint a klasszikus balettnek. Tulajdonképpen mi voltunk a legjobban fizetett táncosok Kubában, sokkal jobban kerestünk, mint például a Kubai Nemzeti Balett tagjai, amiben a társulatunk erőskezű menedzserének volt nagy szerepe.

- A sokoldalúságodat és a nyitottságodat mutatja az is, hogy nemcsak néptáncban, kortárs táncban, balettban próbáltad ki magad, hanem részt vettél már videóművészeti projektben és készítettél cirkuszkoreográfiát is. Hogyan kerültél ezekre a területekre?

- Ez ugyanabban a látásmódban gyökerezik, hogy szeretek minél több dolgot kipróbálni. Sokat segített ebben az is, hogy amikor bekerültem a táncakadémiára, ott olyan mestereim voltak, akik egyszerre tanítottak a táncakadémián és a cirkusziskolában is. Illetve egyikük foglalkozott videóművészettel, ami az elmúlt tíz évben sokat fejlődött Kubában. Nekem ezért minden egy helyen volt, a tanáraim pedig, akik látták, hogy milyen színpadi tapasztalattal rendelkezem, idővel cirkuszi produkciókba és videóművészeti projektekbe is hívni kezdtek. Ezekkel az előadásokkal én is sokat jártam a világot, eljutottam többek közt Franciaországba, Svájcba, Svédországba és Kolumbiába is.

- Hogyan ismerkedtetek meg Frenák Pállal?

- 2013-ban ismerkedtünk meg, amikor a Frenák Pál Társulat vendégszerepelt nálunk Kubában. Pál első nap megnézte a külföldieknek tartott bemutató órámat az iskolában, és azonnal tudtuk, hogy egyszer majd együtt szeretnénk dolgozni. Ez persze nem volt olyan könnyű lépés, mert épp akkor írtam alá egy egyéves szerződést a tánciskolában. Az évad végén aztán már biztos voltam benne, hogy az ő társulatával akarom folytatni, ekkor megszületett a nagy döntés, hogy csatlakozom a csapathoz, és Magyarországra költözöm.  

- Mi volt az első benyomásod a társulatról, amikor láttad az előadást?

- Engem az fogott meg a legerősebben, hogy Frenák Pál teljesen az ellenkezőjét csinálta annak, ami a kubai gyakorlat. A kubai táncosok mind nagyon virtuózok, és nagy hangsúlyt fektetnek a technikára. Tánctechnikai szempontból megpróbálják kihozni a maximumot a mozdulatokból, Frenák Pál viszont a táncosaival sokszor minimalista megoldásokat alkalmaz. Engem az nyűgözött le teljesen, hogy egy olyan egészen egyszerű helyzetből - mint mikor például két táncos fekszik egy kanapén - milyen erős pillanatokat, egyedi világot képes teremteni, és ezen keresztül milyen mély, művészi hatást képes elérni. Ez az eszközmentes, letisztult szemlélet nagyon eltér a kubai táncművészet karakterétől. Frenák Pálnak született képessége van arra, hogy a kortárs táncban a legkevesebb eszközzel alkosson újszerű és rendkívüli képeket.

- Első magyar előadásod, az áprilisban bemutatott Birdie próbáin azt lehetett látni, hogy te a próbák szüneteiben sem pihensz. A többieket is hatalmas lendülettel vitted bele az edzésbe, és közösen nyomtátok a fekvőtámaszokat. Nálad sosincs lendületvesztés?

- Ha egyszer feljutok a színpadra, akkor valóban nem tudok megállni. Nálam ilyenkor nincs szünet. Szeretem fáradtnak érezni magam, szeretem elvinni a legszélső határhelyzetig a testemet, és megnézni, hogy ott mi van. Izgalmas azt az ellentétet is megtapasztalni, amikor a testem fáradtságát a szellemi erőm képes továbblendíteni. Biztos szerepe van ebben annak, hogy korábban küzdősportokkal is foglalkoztam.

- A Birdie című előadás a szellemi és fizikai falakról szól, ez pedig nagyon rímel arra, amit épp mesélsz magadról. Neked vannak most olyan falaid, amit éppen próbálsz leküzdeni?

- Nekem egy ilyen mentális fal például az, hogy még sosem táncoltam meztelenül. A meztelenség viszont gyakran jelenik meg Frenák előadásaiban, így erre biztosan sor kerül majd idővel. Érzem, hogy ez egyelőre nagy kihívás nekem, de tudom, hogy képes leszek ezt a falat is ledönteni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Klasszikus

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Amikor a tánc találkozik a jelnyelvvel

Frenák Pál már rég kitalálta a kettő házasítását, sőt saját formanyelve egyik alapkövévé avatta, de itt egészen más, sokkal konkrétabb formában láthatjuk a találkozásukat.
Tánc ajánló

Csipkerózsika nővé válik

A Coincidance Társulat legújabb előadása, az Aurora egy olyan Csipkerózsika történet, amely Gyulai Júlia koreográfiájával a nővé válás univerzális történetét meséli el egy korántsem mindennapi táncelőadás formájában.
Tánc cirkusz

Elefántfürdetéssel indul a Cirkuszok Éjszakája

Idén is elefántfürdetéssel indul szombaton Balatonlellén a Cirkuszok Éjszakája. Az országos sorozat keretében a Magyar Nemzeti Cirkusz, a Richter Flórián Cirkusz, a Fővárosi Nagycirkusz, az Exit Cirkusz és az Eötvös Cirkusz várja különleges programokkal a közönséget.
Tánc recirquel társulat

Ukrán artisták, anyaföld és elemelkedés a Recirquel új előadásában

Idén is meghívást kapott a világ legnagyobb előadó-művészeti fesztiváljára a Recirquel. Ezúttal a Vági Bence által rendezett, hét világklasszis ukrán artistát felvonultató My Land című előadást viszi a társulat.
Tánc gyász

Elhunyt a Macskák koreográfusa

Gillian Lynne, 92 éves brit művész vasárnap este halt meg a londoni Princess Grace kórházban - közölte Twitter-üzenetben férje, Peter Land színész.