Tánc

„Keresem azt, hogyan komponál az Isten”

2018.04.19. 10:50
Ajánlom
Grecsó Zoltán ezúttal a korábbi darabjaitól teljesen eltérő alkotási metódussal dolgozik, amikor egy „harmonikus” világvége víziót koreografál. Az Esterházy Péter Oratorium Balbulum című drámájából inspirálódott Dadogó szimfónia május 14-én látható először a Várkert Bazárban.
Grecsó Zoltán

Grecsó Zoltán (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel (deephoto.hu)

- Mi fogott meg Esterházy Péter eredetileg Eötvös Péter azonos című operájához írt szövegében?

- Leginkább a dadogó próféta szerepe. Az Orfeusz és Eurüdiké című előadásunkban van egy jelenet, amikor egy A és egy B pont, egy első és egy második pozíció között rezonálok. Amikor ezt a jelenetet táncolom, mindig azt érzem, hogy ez a helyzet nagyon jól jellemzi az én életemet. Amikor rátaláltam Esterházy szövegére, akkor feltűnt, hogy a dadogó próféta ugyanígy A és B pont között rezonál: mire kimondaná a jóslatát, addigra be is teljesedik a prófécia. Ez rettenetesen megtetszett nekem. Ráadásul ez a mű önmagában is egy prófécia, hiszen Esterházy már ebben a 2012-es szövegben azt írja, hogy 2016-ban kerítés lesz mindenhol, és lám, mindenhol kerítés van. Ami még hátborzongatóbb, hogy a saját halálát is megjósolja ebben a műben. Amikor ezt olvastam, egy felemelő érzés fogott el. Tehát én két dologgal szerettem volna foglalkozni ebben az előadásban: a transzcendens élménnyel, és a dadogás szinonimáival.

- A dadogás lehet az alkotás szinonimája is? Sokszor nyilatkozol úgy a régi munkáidról, mintha már nem tudnál azokkal azonosulni. Mintha újra és újra felülírnád az előző darabjaid „állításait”, vagy legalábbis újrafogalmaznád a kérdést.

- Igen, szólhat ez az alkotásról is. Nagyon elválnak egymástól a produkcióim, erősen változik az ízlésem.

Még az sem biztos, hogy arra vágytam az elmúlt években, amire akartam vágyni. Eddig nem azt kerestem, amit keresek.

Aki látott már jó táncelőadásokat, vagy táncolt sok rosszban, abban kialakul egy ilyen típusú önreflexió, és ez szükséges is. Most voltunk egy amerikai showcase-en, ahol a legtöbben ennek a szöges ellentétét képviselték; mindenki halál biztos abban, hogy ő a legjobb. Ez is egy hozzáállás, de én nem ezt vallom. Sosem éreztem azt, hogy végre rájöttem a megoldásra, zseni vagyok, mostantól nekem könnyű dolgom lesz. A Dadogó Szimfónia is merőben más lesz, mint az eddigi előadásaim.

Dadogó Szimfónia

Dadogó Szimfónia

- Miben lesz más?

- Most az érdekel, hogyan születik harmónia két olyan ember között, akinek fogalma sincs egymásról.

Az egyik kedvenc feladatom a tanítványaim és saját magam számára is az, amikor csukott szemmel improvizálunk: ilyenkor keresem azt, hogyan komponál az Isten.

A véletlenekből csodálatosan harmonikus pillanatok jönnek létre, és én ezt szeretném megmutatni. Az életben is mindig az izgat, hogyan rezonál egymásra két ember: például hogy a legjobb barátom miért jut eszembe egy órával azelőtt, hogy véletlenül találkoznánk. Ugyanezek a látszólag meg nem tervezett, apró kompozíciók izgatnak most a koreografálásban is. Ez egy sokkal finomabb nyelvezet, mint amikor egy kánon vagy egy tükörszimmetria kerül föl a színpadra, amelyek nekem már túl erős effektusok. Azt érzem, hogy új témát találtam, és ez az én témám.

- Ezekre az apró összerezdülésekre vonatkozik a címadás is, tehát hogy oratórium helyett szimfónia lett a műfajmegjelölés?

- Egyrészt ezzel a címmel szerettem volna utalni arra, hogy mivel én nem dolgozom az Eötvös Péter-oratóriummal, ezen a ponton különválok az eredeti műtől, és más megfogalmazást hozok létre. Másrészt a szimfónia jelentése harmonikus együttlét. A harmónia itt viszont egyfajta „messziről nézve szép” stílusú kompozíció lesz: mindenki döglődik párhuzamosan, de ha messziről nézzük, mégis gyönyörű, mert az Isten összekomponálja őket.

Dadogó szimfónia

Dadogó szimfónia (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

- Esterházy szövegének lehetne most egy nagyon erős aktuálpolitikai olvasatot is adni. Ezekkel az utalásokkal éltél a darabban?

- Beleborzong az ember, amikor olvassa a műben, hogy 2016-ban utálni fogunk mindenkit magunk körül, és folyamatosan azt táplálják majd belénk, hogy féljünk. Az alapkoncepcióm nagyon sokáig ezért egyértelműen az volt, hogy ez egy világvége parti lesz a szerb határnál.

Csodálatosan nézett volna ki a színpadon egy szögesdrótkerítés-templom, a gyűlölet temploma, ahogy azt az elején megálmodtam.

De azt éreztem, hogy egyszerűen túl vagyunk terhelve már ezzel a témával. Elengedtem ezt a koncepciót, és helyette a saját világvégénket fogalmaztuk meg a táncosokkal. Az a helyzet, hogy vagy halálra vannak dolgoztatva a táncosok, vagy otthon ülnek, és azon aggódnak, hogy éhen halnak-e holnap. Amikor ezeket mondom, semmi önsajnálat nincs bennem, én csak figyelek.

- A táncosoknak nem esett nehezére kitenni a színpadra a nehézségeiket?

- Ezzel is foglalkozunk most a hét táncossal. Az ember csak azután tud elkezdeni dolgozni saját magán, ha már túllendült az anyagi gondjain. Egyébként gyakorlati, financiális szempontból úgy látom, hogy az ilyen intim, kis létszámú darabokban van a jövő. Ebben az előadásban mindenkinek benne lesz a maga mikrodrámája is, ami a reményeim szerint a végén mégis egy árnyalt harmóniává áll össze.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

"Ami igazán gazdaggá tesz minket, az a sokféleség"

Az idei Budapest Táncfesztivál egyik külföldi fellépője a Company Wang Ramirez, amelynek két alapítója, Honji Wang és Sébastien Ramirez EVEREYNESS című produkciójukkal kapcsolatban árult el kulisszatitkokat.
Tánc magazin

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Tánc kritika

Aki vállalja a tehetetlenségét, az nevetségessé válik?

A minden előadásához új formanyelvet kereső Tünet Együttes ezúttal magáról beszélt A tünetegyüttes című performanszában, amihez csak egyetlen út kínálkozott: az őszinteség.
Tánc ajánló

A Tünet Együttes bemutatja, hogy működik ma egy független társulat

Február 18-án és 19-én a Trafóklubban szembesít a Tünet Együttes a következő kérdésekkel: Hová tart a független színház? Mi közünk van ehhez nekünk, nézőknek? Régen minden jobb volt?
Tánc

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.