Keveházi Gábor Kossuth-díjas balettművész-koreográfus, Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és az intézmény korábbi balettigazgatója augusztus 15-én nyílt levelet tett közzé a közösségi médiában, amelyet a kulturális kormányzatnak címzett. Ebben a hazai balettművészet,
elsősorban a Magyar Nemzeti Balett megújításával kapcsolatos felvetéseit és aggodalmait foglalta össze.
Először személyes kötődéseit és az intézményből történő, 2011-es eltávolítását említette, mint írja, munkaügyi bírósági végzése van arról, hogy elbocsátása jogszerűtlenül történt. Azóta jobbára külföldi munkái voltak. „Az Operaházba nézőként járok, 16 éve nincs szükség a tudásomra, pedig itthon a legtöbb hazai és nemzetközi elismeréssel rendelkezem” – teszi hozzá.
„Eközben a balett életben átvették a hatalmat a politikánál jól fekvők, nem feltétlen a szakértelemmel rendelkezők. Régóta Kiss János, Molnár Márta és Solymosi Tamás személyétől függ a magyar balett és táncélet. Kiss János a táncszakma Vidnyánszky Attilája” – áll a levélben. A táncművész hozzáteszi, az áprilisi választások után reménykedett benne, hogy minél előbb változás következik be a balettszakmában is, és történtek ezzel kapcsolatban egyeztetések is. „Részt vett ezen a találkozón az Operaház egykori zenekari igazgatója is, aki Ókovács vezetése alatt dolgozott a Házban. Pár nap múlva kinevezték a zeneművészetért felelős helyettes államtitkárnak, és olvasható volt, hogy a balett is hozzá tartozik. Zavar keletkezett a fejemben, kérdések tömkelege.
Megint le van sajnálva szeretett művészeti ágam, hiszen akihez tartozni fog ezután, nem ért hozzá.
Ugyan az említett úr szoros kapcsolatot ápolt a balettegyüttes egyik orosz balerinájával, és jó kapcsolata van a regnáló balettigazgatóval is, nem gondoljuk, hogy neki kellene dönteni a balettegyüttes sorsáról” – írja.
Keveházi Gábor a Magyar Nemzeti Balett leendő vezetésével kapcsolatban is kifejtette véleményét: „Mivel a jelenlegi Nemzeti Balett teljes átszervezése és megújítása elkerülhetetlen ahhoz, hogy ismét Magyar Nemzeti Balettról beszélhessünk, ezért a jelenleg vezetőként tapasztalatlan önjelöltek most még nem alkalmasak erre a feladatra. Többször is leírtam, lenyilatkoztam, hogy ez egy összetett kérdés. Nemcsak a Nemzeti Balettről, hanem a Táncművészeti Egyetemről is szó van, ezt az ügyet komplexen kell kezelni.
Ma itthon erre három ember képes, aki összetetten tud foglalkozni a problémával.
Bárki más csak karrierizmusból vágyik pozícióra.” Levelének zárásaként felhívta Tarr Zoltán miniszter figyelmét, hogy több mint egy hónappal ezelőtt tizenhárom vezető balettművész küldött levelet a kulturális kormányzatnak, ám erre nem kaptak választ.
„A korábbi kiváló táncos, Keveházi Gábor beszól az új miniszternek, inszinuálja az államtitkárt, azt a jelzőt pedig kifelejti, hogy az Opera vezetését dehonesztáló levél 13 aláírója (véletlenül) mind nyugállományú” – indítja posztját Ókovács Szilveszter. A főigazgató felidézi, hogy Keveházi Gábor hét évvel ezelőtt elérte a minisztériumnál, hogy bizottság jöjjön létre a Magyar Nemzeti Balett átalakítására, amelybe az intézmény vezetőit – őt és Solymosi Tamás balettigazgatót – nem hívták meg. Ezután a főigazgató azokra a vádakra reagált, amely szerint a balettegyüttesben túl sok a külföldi táncos, illetve nem veszik fel a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóit: „jelenleg 120 operaházi balettművészből 56 magyar állampolgár, 31 kollégát vettünk fel az elmúlt 15 esztendőben, aki a Magyar Táncművészeti Egyetemen végzett (nemcsak magyarok tanulnak ott). A külföldiek közül a legtöbb olasz (9) és japán (7). Az ukránok és oroszok aránya 3-3%.”
A főigazgató ezután a Magyar Nemzeti Balett eredményeit foglalta össze: „Keveházi Gábor balettigazgatása utolsó évében (2009/10) 76 előadást tartottak. Solymosi Tamás igazgatásával 2026/27-ben 143 alkalommal gördül fel a függöny balettek előtt (plusz Carmina burana és operák, egyebek).
Míg Keveházi alatt kedvezményes, ún. balettár működött, ma kiemelt áron, a régi sokszorosáért viszik a jegyeket, gyakran hónapokkal korábban.
11 országba vittünk balettprodukciót, 22 egész estés darab alkotja a repertoárt, amely bár a klasszikára helyezi a hangsúlyt, azért majdnem ennyi kortárs egyfelvonásost is műsoron tart.” Emellett Solymosi Tamás nemzetközi ismertségét méltatta.
„Nincs már meg a Hajós utcai Thália Bisztró, Keveházi korábbi harcálláspontja, ellenben a régi 3 helyett 9 (5+4)teremben gyakorol a Magyar Nemzeti Balett – ezeket építettük, nem a reggeli mannával találtuk a helyszínen. Az együttes egy-egy státuszára 5 (!) kontinens 1.000-1.200 táncosa pályázik” – sorolta tovább a változásokat Ókovács Szilveszter. A főigazgató arra is kitért, hogy a vonatkozó etikai kódex értelmében felfüggeszti az örökös tagsággal járó juttatás folyósítását Keveházi Gábor számára: „Amikor Keveházi Gábor aktívan táncolt, még Kádár Jánosnak hívták a pártfőtitkárt. Nem ma volt, de azóta tolja magát a zárt ajtók és levelek, zárt borítékok világában.
Örökös tagi címét nem alattunk kapta, nincs tehát vele teendőm. De a havi apanázst ezennel megint felfüggesztem a vonatkozó etikai kódex szerint
– ezúttal nyilvános bocsánatkérésig. Mégse az áldozat fizesse már a merénylőt.”
FRISSÍTVE 2026. 08. 17. 12:04
Keveházi Gábor újabb posztban reagált Ókovács Szilveszter levelére. Állítása szerint az említett, hét évvel ezelőtti minisztériumi találkozó nem úgy történt, ahogyan a főigazgató leírta, azt a miniszter kezdeményezte. A táncművész szerint a Magyar Nemzeti Balettben a magyar állampolgár tagok nagy része olyan külföldi, aki magyar nyelvtudás nélkül szerzett állampolgárságot. Emellett kitér az intézményben uralkodó légkörre:
A tagság meg van félemlítve, nem mernek beszélni, gyomorgörccsel járnak be az intézménybe, rettegve dolgoznak.
Ez sajnos meg is látszik az előadásokon. Lélektelen, színtelen, művészietlen. Egyéniségeket már alig látni a színpadon, csak robotokat, akik valóban jól táncolnak technikailag, de minek.” A táncművész kitért az intézmény és a Magyar Táncművészeti Egyetem közti feszültségekre is, amelyet állítása szerint az okoz, hogy nem Solymosi Tamást választották meg az egyetem rektorának.
Posztja további részében Keveházi Gábor kitért a hazai balettművészet korábbi eredményeire: „Ezzel ellentétben, a magyar balett világhírű volt, valóban nagy nemzetközi sikerekkel. Nagyon sok külföldi meghívással, bevételt termelő turnékkal. Különböztünk a külföldi együttesektől, keresettek voltunk, mert volt saját arculatunk. Ez mára teljesen elveszett. Harangozó, Seregi, Fodor, Pártay, előttük, Vashegyi, Lakatos, Fülöp, Róna, Orosz Adél, Kun Zsuzsa, Dózsa Imre, csak néhány nemzetközi hírű művész, akik az emlegetett Kádár-korszakban alkottak. Senki nem tehet a születési dátumáról.” Arra is kitért, hogy az Ókovács Szilveszter igazgatása alatt bemutatott A vágy villamosa-produkciót, Venekei Mariann koreográfiáját még az ő idejében rendelték meg, azóta pedig fiatal magyar koreográfus nem kapott felkérést új darab készítésére a Magyar Állami Operaházban.
A bocsánatkérésről annyit, hogy előbb megyek el a Tescóba árufeltöltőnek, minthogy Ókovács Szilvesztertől bocsánatot kérjek.
A főigazgató fordítva ül a lovon, ő a merénylő, és mi, a művészek az áldozatok. Addig, míg teheti” – zárul a poszt.
FRISSÍTVE 2026. 08. 18. 9:45
Ókovács Szilveszter újabb válaszában bejelentette, mégsem függeszti fel Keveházi Gábor örökös tagsági járandóságát.
Ne legyek én a földi bíró, égesse csak a zsebét, mint Júdásnak
– indokolta döntését a főigazgató. Emellett egyet nem értését fejezte ki az egykori balettigazgató azon állításával szemben, hogy az állampolgárságot kapott külföldi művészek nem tekinthetők magyarnak, illetve hogy kevesebb Diótörő-előadást kellene tartaniuk. Ehhez hozzáfűzte, hogy már évtizedekkel korábban is tartottak negyven feletti szériákat a népszerű Csajkovszkij-balettből. Keveházi Gábornak a Magyar Állami Operaház utánpótlásképző iskolájával, a Magyar Nemzeti Balettintézettel kapcsolatos kifogásaira így reagált: „Az Opera fizetős iskolája alapítványi formában működik, de nem az intézmény alapította. Természetesen fel lehet jelenteni, de egyik kuratóriumi tagja közben miniszterelnök lett…”
Fejléckép: Keveházi Gábor (fotó/forrás: Kummer János / Magyar Állami Operaház)
hírlevél
