- Kik és milyen céllal hozták létre az integrált kifejezés- és táncterápiás képzést? Milyen szakemberek tanítanak itt?

Pete Nóra: Az integrált kifejezés- és táncterápia módszerét az 1980-90-es évek folyamán dolgozta ki Wilfried Gürtler német pszichológus és pszichoterapeuta. A '90-es években többször is Magyarországra látogatott és különböző szakmai fórumokon, konferenciákon mutatta be módszerét, majd 1997-ben elindította a magyarországi képzést is, mely négyéves rendszerű:  két év önismereti munkára épül rá a két év módszertani képzés. Kezdetben itt Németországból és Ausztriából érkező terapeuták vezették a csoportokat, majd az első évfolyamok végzése után, ill. az alapító Wilfried Gürtler 2003-ban bekövetkezett halálával magyar szakemberek vették át az önismereti és képzőcsoportok vezetését. Terapeutáink pszichológusi, gyógypedagógusi vagy pedagógusi alapvégzettséggel és sokéves táncos, mozgásos tanulmányokkal, gyakorlattal rendelkeznek, de munkánk természetes része az állandó továbbképződés különböző művészeti és terápiás irányzatokból. 

- 2013-ban mennyire ismert a módszer hazánkban?

PN: A módszer képviselői rendszeresen szerepelnek a hazai pszichoterápiás szakmai élet legnagyobb fórumain, konferenciáin, csakúgy, mint a nagyobb közönségnek szánt rendezvényeken, mint például a Pszinapszis és egyéb egyetemi rendezvények, és az ELTE Pszichológiai Intézetében minden félévben szerepel választható kurzusként az IKT. Az április 7-i rendezvényünk célja módszerünknek a nagyközönséggel és a társszakmákban dolgozókkal való megismertetése.

- A művészetnek, alkotásnak mely aspektusai teszik gyógyítóvá a táncterápiát?

Páll Orsolya Emese: A „kifejezés" - történjen akármilyen csatornán keresztül - több szempontból gyógyító. Ha egy problémánkhoz megpróbálunk kreatívan hozzányúlni, valamilyen alkotásba - táncba, képbe, szoborba, versbe - önteni, ezáltal „kihelyezzük magunkból", nem azonosulunk már teljesen vele, kívülről rá tudunk nézni, s jobban megérthetjük a bennünk zajló folyamatokat. Megélhetjük, hogy egy eredendően rossz dolognak, problémának érzékelt dologból valami születik, magunkat alkotónak, bizonyos fokig „teremtőnek" érezve máris több erőforrásunkat tudjuk mozgósítani, s ez hozzásegít a gyógyulás folyamatához. Egy terápiás csoportban vagy éppen egyéni terápiában az alkotások befogadókra, tanúkra is találnak, s ez a másik fontos gyógyító tényező. Hiszen minden ember vágyik arra, hogy ha megmutatja magát, ha valamit közöl magáról, akkor egy másik embernél figyelmet, megértést találjon. S ha ez az értő figyelem, elfogadás megteremtődik, ez sokszor már magában elegendő ahhoz, hogy oldódjon a szorongás, relativizálódjon a probléma súlya.

Jarovinszkij Vera: Bármilyen életvezetéssel, párkapcsolati problémával, alacsony önértékeléssel, illetve negatív énképpel küzdő személyek életében jótékony, terápiás hatású ez a módszer. Jól alkalmazható szorongásokkal összefüggő problémákra, stresszre, hangulatzavarokra, szomatikus problémákra, testkép- és evészavarokra, kommunikációs-szociális gátlásokra vagy egyszerűen csak, ha mozgásában gátolt valaki. Segíthet korai, még csecsemő- vagy egészen kisgyermekkorban, sőt, akár magzati időszakban elszenvedett traumákból, hiányokból eredő állapotokban is, hiszen testünk mindent megőriz emlékezetében, azokat az eseményeket is, amelyekről verbálisan megosztható tudásunk nincsen. Bármilyen korosztályú célcsoportnak, illetve egyéni terápiás keretek között is jól alkalmazható.

- Hogyan alkalmazható pszichiátriai betegségeknél?

PN: Az adott pszichiátriai betegség fajtájától és súlyosságától függően különböző keretekkel, de elsősorban kiegészítő módszerként - gyógyszeres kezelés és/vagy egyéni verbális pszichoterápia mellett - alkalmazható, valamint nagyobb krízis vagy pszichiátriai kezelés utáni rehabilitáció részeként, egyfajta visszavezetésként a szociális érintkezések világába. Szintén használható új megküzdési stratégiák felfedezésére, kialakítására, s nem utolsó sorban a táncon és más kifejező eszközökön keresztül az életöröm, vitalitás felélesztésére.

POE: Nem siettetjük, nem erőltetjük a nagy, látványos mozgásokat, „táncnak tűnő" megnyilvánulásokat. S ugyanez igaz a többi általunk használt kifejezési formára is. Sokan jönnek például úgy, hogy „én nem tudok és nem szeretek rajzolni." Nem baj. Lehet, hogy ő maga is meglepődik, amikor például ujjal maszatolva, pár festékfolttal nagyon autentikusan ki tudja fejezni egy érzését, élményét - önmaga és a külvilág számára. A sikeres terápiás munka alapja az elvárásmentes, elfogadó légkör, amelyben minden résztvevő a saját tempójának, ritmusának, adott érzelmi vagy mentális állapotának megfelelően nyilvánulhat meg vagy éppen húzódhat háttérbe. A táncra pedig egyébként nem a szokásos értelemben gondolunk - nem zenére végzett megtanulható lépéseket, koreográfiákat értünk rajta -, hanem egészen tág értelemben, minden mozdulatot, testi megnyilvánulást: apró gesztust, légzésritmust, járást. Hiszen nem attól lesz valami tánc, hogy szép és megformált, hanem hogy élő, és életet fejez ki. Ebből következően a táncterápiák alapfeltevése, hogy táncolni mindenki tud.

- Milyen programokra számíthatunk a Jurányiban? Kik lesznek a résztvevő előadók?

PN: 10-18 óráig párhuzamosan több teremben zajlanak a programok. Idősávonként négy, különböző fókuszú (mozgás-tánc, rajz-festés, hang-zene, színház-dráma) másfél órás műhelyből, és egy témák szerint szekciókba osztott előadásblokkból választhatnak a résztvevők. Akik csak bekukkantanának, vagy épp úgy érkeznek, hogy már elkezdődött az adott idősáv programja, azok a nyitott „Játszótéren" tölthetnek egy kis időt, ahol rövidebb, könnyedebb gyakorlatok segítik a játékba feledkezést és egy kis ízelítőt adnak a módszerből. A workshopokat és előadásokat az IKT Egyesület tagjai, végzett csoportvezetők és terapeuták tartják. 18 óra után performance-est következik, ahol szintén a képzést már elvégzettek mutatkoznak be szólókkal és duókkal, majd ezután külsős meghívottként a Béla Műhely Sound Art vezeti népszerű kreatív zenés programját, a karmesterjátékot. A rendezvény egész ideje alatt kiállítást is megtekinthetnek a vendégek az IKT foglalkozásokon vagy azok hatására született alkotásokból.