Tánc

Kipakolni a bőröndből

2014.02.06. 07:04
Ajánlom
A Lábán-, Harangozó- és 2013-tól Imre Zolán-díjas Kun Attila szeptember óta a Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetője. A társulattal januárban már az évad harmadik premierjét mutatták be. INTERJÚ

- Szögi Csaba hogyan keresett meg téged, hogy vezesd a társulatot?

- Éppen Spanyolországban koreografáltam, amikor Csabi - aki korábban már figyelte a munkáimat - felhívott, és felkért, készítsek egy darabot a Közép-Európa Táncszínház számára. Nagyon örültem a felkérésnek, mert a KET-tel korábban még nem dolgoztam, és ennek a közös munkának lett a gyümölcse a Lajkó Félix zenéjére tavaly áprilisban bemutatott Horda. A munkafolyamat alatt egyre jobban megismertem őket, bekerültem a hétköznapi körforgásukba, egyre több dologra láttam rá. Ezután Csabi egy beszélgetésünk közben azt mondta, gondolkodjak el rajta, elvállalnám-e az együttes művészeti vezetését.

- A PR-Evolutionnek 2003-ban alapítója és sokáig vezetője is voltál. Dilemmát jelentett, hogy újra elvállald egy társulat vezetését?

- Igen, ez nem kis dilemma volt, sokáig kellett gondolkodnom ezen. Ilyenkor számvetést kell tartani és felmérni a körülményeket, alkalmasnak tűnnek-e arra, hogy az ember a csomagját kibontsa és elkezdje kipakolni a tapasztalatait a bőröndjéből, amit összegyűjtött eddigi élete során. Egy pár hétig hezitáltam fejben és szívben, de a csapat egyértelműen meggyőzött. Az itt dolgozó, alkotó emberekben olyan munkabírást és rezonanciákat ismertem meg, ami nagyon szimpatikus volt, és arra sarkallt, hogy hosszú távra is elköteleződjek mellettük.

- Vezetőként milyen segítséget kapsz a színháztól? Milyen változást jelentett a megérkezésed?

- Egy huszonöt évet megélt független társulatról van szó, és sok ilyet nem tudunk még mondani, ez pedig Szögi Csaba és a mögötte álló stáb makacs kitartását és szívós munkáját dicséri. Szerencsére nekem nem kell például pályázati anyagokkal foglalkoznom, többek közt ez is a vezetői feladat elvállalásának irányába lendített engem. Van infrastruktúra és egy kis csapat a hátam mögött, akik a KET és a Bethlen Színház számára is kitartóan és tiszta szívvel dolgoznak. Plusz terhelés van az irodán természetesen, mert én is hoztam egy új tempót és új időszámítást. Azt gondolom azonban, hogy ha okosan és jól irányzottan végzi az ember a szakmai munkát, akkor meg tudja keresni a hozzá szükséges pénzt is, ami a megvalósításhoz kell. Az első félév sikere már ennek a bizonyítéka is.

- Mik voltak ezek a sikerek?

- Fontos és szép eredménynek tekintem azt, hogy az idei évad második bemutatója, a Diótörő négy előadásával ezer nézőt, zömében gyereket tudtunk leültetni az év végén. December 21-én volt egy miskolci előpremierünk, december 28-án a budapesti premier az Átrium Film-Színházban. Nem mellékesen piaci környezetben vették meg a jegyeket, vagyis nem szerveztük rá célzottan az iskolákat. Ez egy csendes, de markáns sikertörténet számomra. Bár a téma viszonylag kötött, de február 15-én lesz még egy előadásunk, mert a decemberire sokan nem fértek be.

- Januárban egy különleges, alapvetően táncos koprodukciót mutattatok be a Nemzeti Táncszínházban a Káva Kulturális Műhellyel közösen, akik profi színházi neveléssel foglalkoznak, viszont ha jól tudom, a színpadon sosem táncoltak még.

- A tavalyi Hordacímű darabom szolgált alapjául a közös munkának, amiből Horda2 címmel mutatunk be egy színházi nevelési foglalkozást középiskolásoknak. Ebben a színházi nevelés hagyományos szóközpontúsága találkozik a táncszínházi formanyelvvel. Egészen unikális az, amit a Káva már tizenhét éve képvisel: olyan intenzitással foglalkoznak a fiatalok körében a társadalommal, azok problémáival, a következő nemzedékkel, ami teljesen lenyűgöz. Megnéztük a Bábok című előadásukat, amiben egészen empatikus, finom módszerrel bontják le az emberről a gátlásokat, hogy meg merjen szólalni, és be merjen lépni egy történetbe.

- Melyik oldalról érkezett ez az izgalmas kezdeményezés?

- Egyértelműen a tánc felől jött. A Nemzeti Táncszínház színházi nevelési programjának keretében valósul meg a produkció, és a két társulat is az ő kezdeményezésükre találkozott. Ertl Péter és csapata részéről ez egy valóban jövőbe mutató felkérés volt, és bár nincs garancia a sikerre, de érzésem szerint ez az előadás egy komoly fegyvertény lesz.

- Egy táncegyüttes és egy színházi nevelési társulat, mindkettő profi a maga műfajában, de kevéssé ismeri a másik területét. Hogyan fogtatok neki a munkának?

- Először mind a kettő átment a másik territóriumára egy kicsit tájékozódni. A Káva is eljött megnézni a mi előadásainkat, mi is elmentünk hozzájuk, és utána nagyon sokat beszélgettünk, hogy a másik csoport miként épül fel és hogyan dolgozik. Így nem csak vizuálisan ismertük meg egymást, hanem az értelem szintjén is megpróbáltunk behatolni a másik műfajába. Takács Gáborék(Takács Gábor, a Káva Kulturális Műhely szakmai vezetője - a szerk.) előadást tartottak nekünk a magyarországi és európai színházi nevelésről, hogy miként indult, ők miken vannak túl, és hol tartanak most a folyamatban. Utána megpróbáltuk a közös munka identitását megkeresni. Ez egy elég komoly kutatás volt.

- Miért éppen a Horda került kiválasztásra?

- A Nemzeti Táncszínház kérte fel a Kávát egy táncos koprodukcióra, és ők a Nemzeti Táncszínház videótárából a mi darabunkat választották a közös munkához. Úgy érezték, hogy ebben van olyan kommunikációs erő, amivel dolgozni lehet. Nagyot birkóztunk, mire összegyúrtuk egymás világát. Azt a halvány határmezsgyét nem volt könnyűkitapogatni, hogy a verbalitásból hogyan lehet átcsúszni a mozgásba anélkül, hogy éles választóvonalat húznánk. Nem volt egyszerű a gyerekek számára kikísérletezni azt, hogy a kommunikációs frekvencia természetes módon csússzon át táncba. A programnak tehát az a lényege, hogy a táncot kommunikálja, a táncot ismertesse meg a fiatalokkal egy két-háromórás interaktív program úgy, hogy azt közben hétköznapinak és hozzájuk is közelállónak érezzék.

- A KET-tel mire készültök még az évadban?

- Sok munkára készülünk tavasszal, de a közeljövő a Káva-programról szól majd, havi rendszerességgel fog működni, amikor két napon két különböző osztályt fogadunk. Év végéig összesen tíz osztállyal látogat el hozzánk, érezhetően komoly az érdeklődés. Az előadás címadása is a folytonosság jegyében történik, minden osztálynak lesz egy saját tizedes száma: Horda 2.0, Horda 2.1...

A Káva mellett április 2-án a Tavaszi Fesztiválon a Művészetek Palotájában lesz a jubileumi nagy bemutatónk Peregrinusok címmel, aminek az előzménye, hogy szinte napra pontosan huszonöt évvel ezelőtt mutatkozott be a Közép-Európa Táncszínház is szintén a Tavaszi Fesztiválon. Három egyfelvonásost láthat majd a közönség, amihez magam mellé két olyan koreográfust hívtam, akik szintén itthon nőttek fel, de szakmailag külföldön váltak felnőtté. Zachár Lóránddal és Mészáros Mátéval ezt a korábban felgyűlt ismeretanyagot és tapasztalatot most itthon a Közép-Európa Táncszínház művészeivel közösen szűrjük át egy-egy előadást létrehozva. A társulat „utazásának" egy fontos európai modellt célzó bemutatója lesz ez az est.

Május 6-án Fassang László orgonaművész barátommal a Müpa Hangversenytermében egy különleges előadást tervezünk, ahol orgonazenére fogunk egy táncszínházi estet összeállítani. Ezután júniusban egy oktatási hetet tartunk a Trafóban, ami a Műhely Alapítvánnyal szeptemberben indított oktatási programunk (D.E.E.P. - Tánc mindenkinek) részeként valósul meg. A gyakorlati oktatás mellett elméleti órákat illesztettünk be, amelyekhez olyan neves előadókat kértünk fel, mint Lőrincz Katalin, Fuchs Lívia és Rényi András. Terveink szerint a magyar kortárs táncot próbáljuk majd tánctörténeti kontextusba helyezni az érdeklődők számára. Úgy látom, hogy fontos beszélnünk olyan szakmai gondolkodókról, mint Madzsar Alice és Dienes Valéria, Berczik Sára, Lőrincz György, Merényi Zsuzsa, akik sokat tettek a hazai és nemzetközi szakmai gondolkodás összekötéséért. Ezekkel a kiemelt programokkal fogjuk tehát a Közép-Európa Táncszínház jubileumi évadát ünnepelni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Milyen hatással van az alkotói munkára a klímavészhelyzet? – Beszélgetés a Trafóklubban

A klímavédelem témakörét járja körbe február 10-én Duda Éva (Duda Éva Társulat), Hevesi Flóra (Greenpeace) és Macskásy Éva (Fridays For Future) a Trafóban.
Tánc ajánló

Vizuális színpadi varázslat – Kiállítás a Magyar Állami Népi Együttes jelmezeiből

A Magyar Állami Népi Együttes mindennapjait is bemutató tárlatot Bodor Johanna táncművész, koreográfus nyitja meg január 25-én.
Tánc hír

Cirkusztörténelmet írt ifj. Richter József és Merrylu Richter

Pas de deux – balett lóháton című produkciójukkal elnyerték mindkét fődíjat, a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját és fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat is.
Tánc hír

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.
Tánc interjú

„Sok kihívás elé állítjuk a szereplőket” – Interjú a Szent Boszorkány alkotóival

A 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosával, Pál Dániel Leventével és Kalmár Ákossal a Szent Boszorkány című újcirkuszi est január 7-ei bemutatója kapcsán beszélgettünk.