Mi a probléma?

Az Operában felmerült az igény a Billy Elliot-bemutató kapcsán, hogy egészen kiskorú gyermekeket is bevezessen a műfaj alapjaiba, hogy aztán később legyen kik közül válogatni hasonló szerepkörök estén. Az Opera még azt is zászlajára tűzte, hogy ezzel a tanfolyammal felkeltse a gyerekek érdeklődését a táncművész pálya iránt, amit szerintük egyre kevesebben választanak hivatásul. Az ő szándékuk tehát erősíteni látszik a két intézmény közti együttműködést.

Az Andrássy úton álló Drechsler-palota, az egykori Állami Balett Intézet lakhelye (Fotó/Forrás: Makai Eszter)

Akkor hát mégis mi a baj? Felkerestük Szakály Györgyöt, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektorát, aki elmondta, az ő szempontjukból mi okozott fennakadást. „Tudtam, hogy az Opera tervei között szerepel az Eiffel-projekt részeként egy iskola beindítása, ezzel semmi baj nincs. A névhasználat volt az, amin nagyon meglepődtem. Nem a Magyar vagy a Nemzeti, hanem a Balettintézet szóval van problémám” – fogalmazott, majd hozzátette: „Úgy gondolom, hogy ezzel a névvel illetni egy mindössze heti háromszor 1,5 órás tanfolyamot, amiért még fizetnek is a gyerekek, nem etikus. Az Állami Balettintézet összetett művészképzést nyújtott régen is, és jogutódja, az MTF most is napi 3-4-szer másfél órás táncórákkal, képességfejlesztéssel szolgálja a magas szintű képzést. Ezzel a névvel megtévesztik a szülőket, akik a szó hallatán a tőlünk megszokott színvonalra számítanak.

Másrészt addig, amíg a köztudatban még mindig a főiskolát azonosítják a Balettintézettel, addig rájátszani erre a „márkanévre” nem elegáns gesztus. Úgy, hogy még csak nem is egyeztettek előzőleg velünk”

– mondta Szakály György, aki azt is elárulta, hogy kollégái, volt operaházi művészek és főiskolai tanárok hívták fel a figyelmét a most induló tanfolyam elnevezésének visszásságára.

Szakály György, az MTF rektora (Fotó/Forrás: MTF)

Megkerestük Solymosi Tamást is, az Opera balettigazgatóját. Ő nem érzi a név körüli problémafelvetés súlyosságát: „Nagyon sokféle intézet létezik a Meteorológiai Intézettől az Atommagkutató Intézetig. Habár működött már ezen a néven egy ehhez hasonló intézmény is, de azt Magyar Állami Balettintézetnek hívták, és az MTF alapító okiratában nincsen erre a névre vonatkozó kitétel, ami tiltaná a használatot. Mi tehát Magyar Nemzeti Balettintézet néven indíthatunk képzést” – mondta, hozzátéve: „Ami pedig a szakmai képzés minőségét illeti, természetesen a legjobbra törekszünk. Egyrészt a Magyar Állami Operaház berkein belül csak a legjobb mesterek és a pályájuk csúcsán lévő táncosok, nemzetközi nevek fognak a gyerekekkel foglalkozni, akik közül a magyarok egyébként a Főiskolán szerezték diplomájukat. Másrészről a gyerekeknek a tanfolyamok során lehetőségük van belekóstolni a színházi életbe, egy működő, igazi struktúrába, és a színpadon is van lehetőségük kipróbálni magukat” – fejtette ki.

Mielőtt bárki arra gondolna, hogy a Táncművészeti Főiskola számára konkurenciát jelenthet az Opera tanfolyama, le kell szögezni, hogy a főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziumában 10 éves kortól lehet tanulni és 19 évesen művészdiplomát szerezni. Így elvileg számukra nem jelent konkurenciát az Opera 6-11 éves korosztályt célzó képzése. Szakály György ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Félreértés ne essék, én nem tartok a konkurenciától, hiszen a miénk mégiscsak egy felsőoktatási intézmény, ami művészdiplomát biztosít a hallgatóknak”- fogalmazott, hozzátéve: „tárt kapukkal várjuk azokat a tehetségeket, akik az operaházi előképzés után nálunk szeretnék művészi szinten folytatni a pályafutásukat” - jelentette ki Szakály György.

Mire számíthat az, aki beiratkozik?

Solymosi Tamás (Fotó/Forrás: Gács Tamás)

Az Opera weboldalán közzétett felhívás szerint ez egy olyan, klasszikusbalett-előkészítő tanfolyam, ami a műfaj alapjaiba ad betekintést, valamint később fellépti lehetőséget biztosít az Operaház és az Erkel Színház színpadán. A képzés hivatalosan heti három, 1,5 órás órát foglal magában, illetve, ha beválogatják valamilyen szerepre a gyermeket, akkor plusz próbákat is kaphat - mint megtudtuk. Arra a kérdésre, hogy milyen távlati terveik vannak a tanfolyam elindításával, Solymosi Tamás így felelt: „Hogy mi lesz holnapután, arra nagyon nehéz válaszolni, egy év múlva már jobban fogjuk látni, hogy mennyire vált be az elképzelésünk. Nagyon remélem, hogy jól fog üzemelni ez a képzés és minél több gyereket tudunk rávenni arra, hogy balettozzon: akár nálunk, akár a Táncművészeti Főiskolán. Hiszen a fő célunk, hogy minél több gyereket csábítsunk erre a pályára.” – közölte. „Emellett fontos aláhúzni azt is, hogy minden komolyabb balettegyüttesnek megvan a maga iskolája az intézményen belül, így a Royal Ballet, Wiener Staatsoper, Párizsi Opera, Moszkvai Nagyszínház is működtet saját iskolát – tette hozzá.

Ez a tanfolyam még nem akkreditált képzés, ezért valóban csak előkészítő tanfolyamként funkcionálhat. Egy jogszabály szerint a kiemelt társulatok (ilyen a Magyar Nemzeti Balett is) tagságuk 70 %-ában csak diplomásokat alkalmazhatnak, vagyis a tanfolyamszerű tudás már csak ezért sem elegendő egy komolyabb karrierhez.

Feszültség a háttérben

A két intézmény 65 éve szoros együttműködésben dolgozik, tavaly azonban mindkét fél hangot adott elégedetlenségének. A Táncművészeti Főiskola vezetése szempontjából feszültséget okoz, hogy a Magyar Nemzeti Balett egyre több külföldi táncost foglalkoztat, és egyre kevesebben kerülnek be a társulatba az MTF növendékei közül.

„Ókovács Szilveszter igazgató úr nem tartja megfelelőnek a képzésünket; az ő ízlésének nem felel meg az a színvonal, amit a diákjaink képviselnek, amivel persze nem lehet vitatkozni. De azt gondolom, hogy ha a Bostoni Operaháznak, a Rigainak, vagy a Drezdainak megfelelnek a diákjaink, akkor olyan nagy baj nem lehet a képzésünkkel. Eddig is el tudott helyezkedni valamennyi végzősünk, intézményként pedig csak emeli a presztízsünket, ha a világ nagy együttesei leszerződtetik a friss diplomásainkat ” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Szakály György. Hozzátette: „Azonban ne felejtsük el azt sem, hogy miközben a legnagyobb hazai „felvevő piacunk”, a Nemzeti Balett nemzetközi csapatot épít, addig

a hazai jogszabályok szerint az államilag finanszírozott oktatásban részesült hallgatóknak vissza kell fizetniük a tandíjat abban az esetben, ha nem itthon helyezkednek el”

- utalt a helyzet anyagi következményeire.

Habár ezzel kapcsolatban Ókovács Szilveszter főigazgató úrral nem vettük fel a kapcsolatot, ő szeretett volna reagálni Szakály György állításaira, ezért emailben küldött szavait itt közöljük:

Ókovács Szilveszter (Fotó/Forrás: Emmer László)

„Sosem mondtam, vagy gondoltam, hogy: „az MTF képzése nem megfelelő”, vagy az „ízlésemnek nem felel meg a színvonal”. Mivel tagja vagyok az MTF munkáját felügyelő konzisztóriumnak, Rektor úrnak lett volna módja rám olvasni efféléket – nem tette. Azt viszont megjegyeztem a stratégiájukat elfogadó ülésen, hogy nem tartom elégségesnek a „toborzási” tevékenységüket. Továbbá, tudomásom szerint, sehol a világban nem szerveznek kizárólagos nemzeti alapon balettegyüttest, operatársulatot, vagy futballklubot. A nézőnek a legjobbat kell nyújtanunk, nincs apelláta, és ha külföldről 6-7 ezer táncos jelentkezik a Magyar Nemzeti Balett együttesébe, hazulról pedig három, akkor azzal mindent elmondtam. Ha Rektor úr örül egy-egy növendéke külföldi szerződtetésének, miért probléma, ha Budapesten is létesülnek ilyenek? Végezetül: a Billy-projekt önmagáért beszél. Azért csináljuk, hogy nagyobb hazai merítésből több táncost képezzenek az iskolák, s közülük még több kiválót tudjunk a Magyar Nemzeti Balettbe felvenni. Aki ezt nem rakja össze, az nem akarja összerakni.”

Szakály György álláspontjától Solymosi Tamásnak is gyökeresen eltérő véleménye van: „Rengeteg meghívást kap az Operától a Magyar Táncművészeti Főiskola, ezáltal

én arra gondolok, hogy abszolút megvan az együttműködésre való hajlandóság mind a két intézmény részéről.

Viszont sokat változott a világ: amikor én jelentkeztem a Balettintézetbe, akkor 1000 fiúból választottak ki tizenkettőt. Most összesen húsz fiú jelentkezik. Azt gondolom, hogy ez szükségszerűen magával hozza a minőségbeli változást is. Valóban többször megtörtént, hogy tehetséges fiatalok, akiknek állást ajánlottam, a külföldi karriert választották inkább, hisz amerikai vagy nyugat-európai honoráriumokkal még nem tudunk versenyezni, de – hála Istennek – a különbség csökken: minden évben folyamatosan szivárognak haza ezek a fiatalok. Nagyon jó, hogy kipróbálják magukat külföldön, ezen munka- és élettapasztalatokkal gazdagon térnek vissza hozzánk, én is így tettem annak idején" - mondta Solymosi Tamás. 

Abban mindketten egyetértenek, hogy a táncművész szakma presztízse sokat változott az évtizedek során. Solymosi Tamás ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „Én nem a főiskolára mutogatok. Mások lettek a hívószavak, mások lettek a szülők elvárásai, és ezekhez az új helyzetekhez kell alkalmazkodni. De valószínűleg valami hiba van, ha ennyivel kevesebben jelentkeznek. Nem hiszem, hogy az Operaháznak kötelessége, hogy mindenképpen fölvegyünk valakit, aki ott végzett” – mondta.

Szakály György szerint valóban sokat változott a világ, de

ha kevesebben is érkeznek a felvételire, ők már különböző művészeti iskolákban szerzett előképzettséggel rendelkeznek,

szemben a régi gyakorlattal, amikor tömegek álltak a kapuban, mindenféle balett-előképzettség nélkül. A rektor szerint tehát a mennyiségbeli csökkenést a minőségbeli fejlődés ellensúlyozza.

Mi lesz most?

Értesüléseink szerint a Magyar Táncművészeti Főiskola levélben kérte az Operaház vezetőségét, változtassa meg a tanfolyam nevét. A levélhez hivatkozást is csatoltak az 50-es évekből, mégpedig a Minisztertanács rendeletét, mely a Balettintézet Táncművészeti Főiskolává alakulását és ezáltal a névhasználati jogosultságot igazolja.

Az Operának feltettük a kérdést, hogy miként fognak reagálni erre a levélre, melyre a következő választ adták: „Rektor úrék két órát töltöttek itt a minap, levelezés helyett tárgyalunk a szokásos együttműködésről, amely bizonyosan lesz, de elemei változhatnak, miként minden az életben”.