Tánc

Kortalan szenvedély a tánc kortalan nyelvén

2008.04.19. 00:00
Ajánlom
Maurice Ravel Bolero című monumentális zeneműve és Georges Bizet Carmenje már régóta a táncművészet legtöbbször játszott darabjainak gerincét alkotja.

Részlet a Carmen című előadásaból

A közismert és közkedvelt művek azonban sok esetben magukban rejtik a kétélű fegyverré válás veszélyét: népszerűségük okán egyszerre bizonyulnak hálás feladatnak és kemény kihívásnak az őket újra meg újra leporolni vágyó alkotók számára.

A szóban forgó művek természetesen nem annyira "leporolásra", mint inkább közhelyektől és ismétlésektől mentes újragondolásra, vérfrissítésre szorulnak; a Magyar Balettszínház Gödöllő fiatal társulatának pezsgő vérrel teli kémcsövei pedig alighanem magabiztosan sorakoznak a "vérátömlesztés" feladata előtt. A klasszikus alapokra épülő, modern táncnyelvű Magyar Balettszínház ars poeticájának egyik legfontosabb pontja ugyanis a táncnak mint önálló színházi műfajnak a reprezentálása: balett és színház egyensúlyra törekvő harmóniája pedig tökéletes táptalajnak bizonyul a kísérletezés számára. A társulat igazgatójának és koreográfusának, Egerházi Attilának bevallása szerint már rég dédelgetett terve, hogy színpadra állítja a Bolerót. "Ezt a darabot általában sztereotip módon szokták feldolgozni, de mi nem standardmódon szeretnénk hozzányúlni" – mondta a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, részleteket azonban nem árult el. A 2006-ban alakult, alapítványi keretek között működő együttes különlegessége többek közt, hogy sorait hazai és külföldi művészek egyaránt erősítik, emellett külön hangsúlyt fektet a hazai és kintről érkező neves vendégkoreográfusok műveinek színpadra állítására.


Egerházi Attila

Egerházi Attila elmondta: a Magyar Balettszínház Markó Ivánnal közös produkciójának mindhárom eleme önálló alkotásként értékelhető, de természetesen nem véletlen, hogy ezek a művek egymás mellett kerülnek bemutatásra. "Mindháromban a szenvedély a közös, hiszen ezek nagyon markáns, fűszeres zenék" – tette hozzá. A koreográfus monumentális erejű és ívű zenei gobelinhez hasonlítja Ravel Boleróját: "Ahogy a zeneszerző szőtte – egy zenei szálból kiindulva –, és ahogy egyre terebélyesedik a szövet, úgy kerülünk egyre mélyebbre labirintusában. Mígnem beteríti az egész teret, és mint egy örvény, elnyel, magába fogad. Rítus – a vágy ritmusára". A Bolerónak lényegi eleme a fokozás: folyamatosan ugyanazokat az akkordokat, ugyanazt a ritmust és dallamot halljuk, a hangszerelés azonban állandóan változik, a hangerő fokozódik, míg végül a leheletfinom fuvolától a teljes nagyzenekar fortissimójáig jutunk. A művet Ravel 1928-ban Ida Rubinstein táncosnőnek írta, aki eredetileg Albeniz Ibéria című zongoraciklusának meghangszerelésére kérte fel a zeneszerzőt, ám ez szerzői jogi problémák miatt nem valósulhatott meg. Ahhoz azonban épp elég volt, hogy Ravelt egy saját spanyolos zenemű megírására sarkallja. A balett bemutatójának 1928 őszén a párizsi opera adott otthont, az igazi sikertörténet viszont csak egy évvel később, az Arturo Toscanini által vezényelt New York-i Filharmonikusok előadásával kezdődött. A bemutató idején többen felrótták a komponistának, hogy a mű tempója majdnem kétszer lassabb az igazi spanyol bolero-táncénál, ennek ellenére ő ragaszkodott saját tempójához, és elvárta ezt a művet előadó zenészektől is. Egy alkalommal Toscanini nem vette figyelembe Ravel kérését, és egyre gyorsított, a tiltakozó szerzőnek pedig csak annyit mondott: "Magának fogalma sincs a saját zenéjéről, ez az egyetlen módja annak, hogy tűrhető legyen." A zeneszerző barátai nógatására végül mégis kezet fogott a karmesterrel, de kimérten hozzáfűzte: "Ön! De senki más" – és sietve elhagyta a helyszínt.

Minden műnek megvannak a maga történetei, amelyek finom szálakkal szövik át az alkotás folyamatát, és olykor végzetesen meghatározzák az adott szerzemény későbbi sorsának alakulását. Georges Bizet korszakalkotó és megunhatatlan operáját, az 1875-ben bemutatott Carment Rogyion Scsedrin komponálta szvitre a hatvanas években felesége, Maja Pliszeckaja balett-balett- táncos számára. A táncosnőt Carmenként nem csak a színpadon perzselte meg a szerelmi szenvedély ellobbanó lángja: a Don Josét alakító Alekszandr Godunov a valóságban is reménytelenül beleszeretett a jóval idősebb, férjes asszonyba. Godunov és Pliszeckaja viszonya akkoriban nyílt titoknak számított, Scsedrin ennek ellenére béketűrő szelídséggel vette tudomásul felesége fellobbanását. Godunov elhagyta az országot, Don José színpadon innen és túl is veszített… A Carmen a Bolero-Déjá-vu-Carmen hármasának talán legszenvedélyesebb darabja, nem véletlen tehát, hogy hangsúlyos helyen utolsóként illeszkedik a kompozícióba. A produkció a Magyar Balettszínház repertoárjának egy korábbi darabja, az áprilisi bemutatón ennek felújított változatával találkozhatunk. Egerházi Attila elmondta: különösen örül annak, hogy az előadásnak egy olyan impozáns és a táncnak nagyon kedvező hely ad otthont, mint a Művészetek Palotája. A megfelelő helyszín ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a darab ki tudjon nyílni, és kibővített, felújított formában mutathassa meg magát a közönségnek. Carmen szerepében Linda Schneiderovát láthatjuk, aki nem csak a spanyol cigánylány megformálása révén került kapcsolatba az Ibériai-félszigettel: 2001-ben a lisszaboni Companhia de Danca de Lisboa szólistája, tanára és koreográfus-asszisztense, 2002-ben pediga barcelonai Lanónima Imperial szólistája és a lisszaboni Ballet Gulbenkian ösztöndíjasa volt.

(2008. április 22. 19:00 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Bolero/Déjá-vu/Carmen – a Magyar Balettszínház Gödöllő előadása; I. Bolero (zene: Maurice Ravel, rend., kor.: Egerházi Attila); II. Déjá-vu (km.: Linda Schneiderová, Svidró Viktor, kor.: Peter Zuska); III. Carmen (km.: Popova Aleszja/Linda Schneiderová , Svidró Viktor, Szirmai Irén, Kéri Nagy Béla, Bitó Sándor, zene: Bizet–Scsedrin, rend., kor.: Egerházi Attila) - további előadások: április 24. a Táncfórum – A Tánc Világnapja tiszteletére keretében, május 15. Fesztivál Színház, 19:00)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Jazz/World

Az LGT legjobb számai „csíkosítva” – Itt a Csík Zenekar új lemeze

A Locomotiv GT előtt tiszteleg A dal a miénk című új lemezével a Csík Zenekar. A rockszámok népzenei ihletésű átdolgozásairól is ismert együttes friss albumán közreműködött Presser Gábor, Karácsony János és Kovács Kati.
Színház

Csak akkor tanítanak, ha orvoslatot kap az egyetem autonómiája

Nem az egyetem hivatalos honlapján, hanem a Független Szabad Egyetem közösségi oldalon tették közzé az SZFE tanárai, kik indítanának osztályt a következő tanévben.
Színház

Ünnepre hív a Rózsavölgyi Szalon

Hogyan változtak meg a kommunikációs szokásaink a vírushelyzetben? Mit csinálhatunk a korlátozások ideje alatt? Milyen tervekkel vágunk bele a következő időszakba? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Csiby Gergely és Józan László a Mi jár a fejedben? második adásában Vecsei H. Miklóssal, Herner Dorkával, Molnár Piroskával és Grecsó Krisztiánnal. Természetesen az adventi időszak előestéjén az ünnep is szóba került.
Jazz/World

Azt követik, amit Debussy követett – Páros interjú Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával

Egy hárfaművész, egy jazzénekes és elektronikus művész – nem szokványos felállás Debussy zenéjéhez. Új lemezük apropóján Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával beszélgettünk. Mit tanultak egymástól, mennyiben járnak különböző és párhuzamos ösvényeken?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Kékben táncol a Szegedi Kortárs Balett

Bár a járványhelyzet a Szegedi Kortárs Balettet is online térbe kényszeríti, új bemutatóra készül Juronics Tamás, aki ezúttal Czár Gergellyel és Kurucz Sándorral együtt vágott bele egy formailag és tartalmilag is érdekes kísérletbe. A három koreográfus narratíváktól mentes koncepcióban gondolkodik, mely a mai társadalom konfliktusaira irányítja a figyelmet, uralkodó színe pedig a kék.
Tánc interjú

A tánc önkifejezés, a cirkusz káprázat – Interjú Vági Bencével

Záró részéhez érkezett a Recirquel Újcirkusz Társulat trilógiája. A Solus Amor, ami a Non Solus és My Land méltó folytatása, a „cirque danse” nyelvén megszólaló monumentális légi táncelőadás. Vági Bence művészeti vezetővel, a produkció rendező-koreográfusával beszélgettünk az előadásokról, sikerekről és a következő időszak lehetőségeiről.
Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.