Tánc

Kortalan szenvedély a tánc kortalan nyelvén

2008.04.19. 00:00
Ajánlom
Maurice Ravel Bolero című monumentális zeneműve és Georges Bizet Carmenje már régóta a táncművészet legtöbbször játszott darabjainak gerincét alkotja.

Részlet a Carmen című előadásaból

A közismert és közkedvelt művek azonban sok esetben magukban rejtik a kétélű fegyverré válás veszélyét: népszerűségük okán egyszerre bizonyulnak hálás feladatnak és kemény kihívásnak az őket újra meg újra leporolni vágyó alkotók számára.

A szóban forgó művek természetesen nem annyira "leporolásra", mint inkább közhelyektől és ismétlésektől mentes újragondolásra, vérfrissítésre szorulnak; a Magyar Balettszínház Gödöllő fiatal társulatának pezsgő vérrel teli kémcsövei pedig alighanem magabiztosan sorakoznak a "vérátömlesztés" feladata előtt. A klasszikus alapokra épülő, modern táncnyelvű Magyar Balettszínház ars poeticájának egyik legfontosabb pontja ugyanis a táncnak mint önálló színházi műfajnak a reprezentálása: balett és színház egyensúlyra törekvő harmóniája pedig tökéletes táptalajnak bizonyul a kísérletezés számára. A társulat igazgatójának és koreográfusának, Egerházi Attilának bevallása szerint már rég dédelgetett terve, hogy színpadra állítja a Bolerót. "Ezt a darabot általában sztereotip módon szokták feldolgozni, de mi nem standardmódon szeretnénk hozzányúlni" – mondta a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, részleteket azonban nem árult el. A 2006-ban alakult, alapítványi keretek között működő együttes különlegessége többek közt, hogy sorait hazai és külföldi művészek egyaránt erősítik, emellett külön hangsúlyt fektet a hazai és kintről érkező neves vendégkoreográfusok műveinek színpadra állítására.


Egerházi Attila

Egerházi Attila elmondta: a Magyar Balettszínház Markó Ivánnal közös produkciójának mindhárom eleme önálló alkotásként értékelhető, de természetesen nem véletlen, hogy ezek a művek egymás mellett kerülnek bemutatásra. "Mindháromban a szenvedély a közös, hiszen ezek nagyon markáns, fűszeres zenék" – tette hozzá. A koreográfus monumentális erejű és ívű zenei gobelinhez hasonlítja Ravel Boleróját: "Ahogy a zeneszerző szőtte – egy zenei szálból kiindulva –, és ahogy egyre terebélyesedik a szövet, úgy kerülünk egyre mélyebbre labirintusában. Mígnem beteríti az egész teret, és mint egy örvény, elnyel, magába fogad. Rítus – a vágy ritmusára". A Bolerónak lényegi eleme a fokozás: folyamatosan ugyanazokat az akkordokat, ugyanazt a ritmust és dallamot halljuk, a hangszerelés azonban állandóan változik, a hangerő fokozódik, míg végül a leheletfinom fuvolától a teljes nagyzenekar fortissimójáig jutunk. A művet Ravel 1928-ban Ida Rubinstein táncosnőnek írta, aki eredetileg Albeniz Ibéria című zongoraciklusának meghangszerelésére kérte fel a zeneszerzőt, ám ez szerzői jogi problémák miatt nem valósulhatott meg. Ahhoz azonban épp elég volt, hogy Ravelt egy saját spanyolos zenemű megírására sarkallja. A balett bemutatójának 1928 őszén a párizsi opera adott otthont, az igazi sikertörténet viszont csak egy évvel később, az Arturo Toscanini által vezényelt New York-i Filharmonikusok előadásával kezdődött. A bemutató idején többen felrótták a komponistának, hogy a mű tempója majdnem kétszer lassabb az igazi spanyol bolero-táncénál, ennek ellenére ő ragaszkodott saját tempójához, és elvárta ezt a művet előadó zenészektől is. Egy alkalommal Toscanini nem vette figyelembe Ravel kérését, és egyre gyorsított, a tiltakozó szerzőnek pedig csak annyit mondott: "Magának fogalma sincs a saját zenéjéről, ez az egyetlen módja annak, hogy tűrhető legyen." A zeneszerző barátai nógatására végül mégis kezet fogott a karmesterrel, de kimérten hozzáfűzte: "Ön! De senki más" – és sietve elhagyta a helyszínt.

Minden műnek megvannak a maga történetei, amelyek finom szálakkal szövik át az alkotás folyamatát, és olykor végzetesen meghatározzák az adott szerzemény későbbi sorsának alakulását. Georges Bizet korszakalkotó és megunhatatlan operáját, az 1875-ben bemutatott Carment Rogyion Scsedrin komponálta szvitre a hatvanas években felesége, Maja Pliszeckaja balett-balett- táncos számára. A táncosnőt Carmenként nem csak a színpadon perzselte meg a szerelmi szenvedély ellobbanó lángja: a Don Josét alakító Alekszandr Godunov a valóságban is reménytelenül beleszeretett a jóval idősebb, férjes asszonyba. Godunov és Pliszeckaja viszonya akkoriban nyílt titoknak számított, Scsedrin ennek ellenére béketűrő szelídséggel vette tudomásul felesége fellobbanását. Godunov elhagyta az országot, Don José színpadon innen és túl is veszített… A Carmen a Bolero-Déjá-vu-Carmen hármasának talán legszenvedélyesebb darabja, nem véletlen tehát, hogy hangsúlyos helyen utolsóként illeszkedik a kompozícióba. A produkció a Magyar Balettszínház repertoárjának egy korábbi darabja, az áprilisi bemutatón ennek felújított változatával találkozhatunk. Egerházi Attila elmondta: különösen örül annak, hogy az előadásnak egy olyan impozáns és a táncnak nagyon kedvező hely ad otthont, mint a Művészetek Palotája. A megfelelő helyszín ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a darab ki tudjon nyílni, és kibővített, felújított formában mutathassa meg magát a közönségnek. Carmen szerepében Linda Schneiderovát láthatjuk, aki nem csak a spanyol cigánylány megformálása révén került kapcsolatba az Ibériai-félszigettel: 2001-ben a lisszaboni Companhia de Danca de Lisboa szólistája, tanára és koreográfus-asszisztense, 2002-ben pediga barcelonai Lanónima Imperial szólistája és a lisszaboni Ballet Gulbenkian ösztöndíjasa volt.

(2008. április 22. 19:00 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Bolero/Déjá-vu/Carmen – a Magyar Balettszínház Gödöllő előadása; I. Bolero (zene: Maurice Ravel, rend., kor.: Egerházi Attila); II. Déjá-vu (km.: Linda Schneiderová, Svidró Viktor, kor.: Peter Zuska); III. Carmen (km.: Popova Aleszja/Linda Schneiderová , Svidró Viktor, Szirmai Irén, Kéri Nagy Béla, Bitó Sándor, zene: Bizet–Scsedrin, rend., kor.: Egerházi Attila) - további előadások: április 24. a Táncfórum – A Tánc Világnapja tiszteletére keretében, május 15. Fesztivál Színház, 19:00)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

„A legjobb kulturális immunerősítő a táncművészet” – 20 éves a Nemzeti Táncszínház

2001. december 1-jén nyitotta meg kapuit a Nemzeti Táncszínház, amely egy egész évadon át tartó eseménysorozattal ünnepli az évfordulót. A 2022 áprilisáig tartó ünnepi sorozat egyik kiemelt programja volt A tánc nyelvén beszélünk címmel készült dokumentumfilm bemutatója, de az intézmény művészeti albummal is megemlékezik a jubileumról.
Tánc interjú

A gyerekek egy cigánykeréknek jobban örülnek, mint egy bonyolult koreográfiának

December 5-6-án mutatja be a Tellabor társulat a Nemzeti Táncszínházban Kulcsár Noémi Harangozó-díjas koreográfus új gyerekdarabját, a Mókás Mikulást. Az alkotók a jóságos ősz szakállú figura helyett egy kissé bohókás, csetlő-botló, lerobbant szánja mellett rostokoló, segítségre váró, szerethető karaktert hoztak létre. A művész szerint a gyerekek számára nem érdemes összetettebb mozgásnyelvet alkalmazni, hiszen számukra egy kidolgozott szóló, egy korrekt koreográfia sokszor unalmas tud lenni.
Tánc ajánló

Látványos mesedarabbal készül az ünnepekre a Recirquel Társulat

A Kristály a klasszikus téli mesék világába repíti a nézőket, a különleges cirkuszi tér pedig különleges atmoszférát teremt az előadásnak, amely december 11. és január 9. között 31 alkalommal lesz látható a Müpa mellett felállított sátorban.
Tánc ajánló

Újraértelmezett táncmozdulatok a Trafóban

Maurer Milán táncművész két nem mindennapi táncelőadással érkezik a Trafóba: december 9-én és 10-én a Cage, 14-én pedig a Sziget – Táncmonológok fényfürdőben című produkcióval áll színpadra.
Tánc kritika

Lapokba zárt mozdulatok

Zs. Vincze Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője különleges kísérletre vállalkozott: több évtizedes alkotói munkásságának legfontosabb előadásait gyűjtötte kötetbe, librettókon és fotókon keresztül elevenítve fel egy-egy ikonikus darabot.