Tánc

Kortalan szenvedély a tánc kortalan nyelvén

2008.04.19. 00:00
Ajánlom
Maurice Ravel Bolero című monumentális zeneműve és Georges Bizet Carmenje már régóta a táncművészet legtöbbször játszott darabjainak gerincét alkotja.

Részlet a Carmen című előadásaból

A közismert és közkedvelt művek azonban sok esetben magukban rejtik a kétélű fegyverré válás veszélyét: népszerűségük okán egyszerre bizonyulnak hálás feladatnak és kemény kihívásnak az őket újra meg újra leporolni vágyó alkotók számára.

A szóban forgó művek természetesen nem annyira "leporolásra", mint inkább közhelyektől és ismétlésektől mentes újragondolásra, vérfrissítésre szorulnak; a Magyar Balettszínház Gödöllő fiatal társulatának pezsgő vérrel teli kémcsövei pedig alighanem magabiztosan sorakoznak a "vérátömlesztés" feladata előtt. A klasszikus alapokra épülő, modern táncnyelvű Magyar Balettszínház ars poeticájának egyik legfontosabb pontja ugyanis a táncnak mint önálló színházi műfajnak a reprezentálása: balett és színház egyensúlyra törekvő harmóniája pedig tökéletes táptalajnak bizonyul a kísérletezés számára. A társulat igazgatójának és koreográfusának, Egerházi Attilának bevallása szerint már rég dédelgetett terve, hogy színpadra állítja a Bolerót. "Ezt a darabot általában sztereotip módon szokták feldolgozni, de mi nem standardmódon szeretnénk hozzányúlni" – mondta a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, részleteket azonban nem árult el. A 2006-ban alakult, alapítványi keretek között működő együttes különlegessége többek közt, hogy sorait hazai és külföldi művészek egyaránt erősítik, emellett külön hangsúlyt fektet a hazai és kintről érkező neves vendégkoreográfusok műveinek színpadra állítására.


Egerházi Attila

Egerházi Attila elmondta: a Magyar Balettszínház Markó Ivánnal közös produkciójának mindhárom eleme önálló alkotásként értékelhető, de természetesen nem véletlen, hogy ezek a művek egymás mellett kerülnek bemutatásra. "Mindháromban a szenvedély a közös, hiszen ezek nagyon markáns, fűszeres zenék" – tette hozzá. A koreográfus monumentális erejű és ívű zenei gobelinhez hasonlítja Ravel Boleróját: "Ahogy a zeneszerző szőtte – egy zenei szálból kiindulva –, és ahogy egyre terebélyesedik a szövet, úgy kerülünk egyre mélyebbre labirintusában. Mígnem beteríti az egész teret, és mint egy örvény, elnyel, magába fogad. Rítus – a vágy ritmusára". A Bolerónak lényegi eleme a fokozás: folyamatosan ugyanazokat az akkordokat, ugyanazt a ritmust és dallamot halljuk, a hangszerelés azonban állandóan változik, a hangerő fokozódik, míg végül a leheletfinom fuvolától a teljes nagyzenekar fortissimójáig jutunk. A művet Ravel 1928-ban Ida Rubinstein táncosnőnek írta, aki eredetileg Albeniz Ibéria című zongoraciklusának meghangszerelésére kérte fel a zeneszerzőt, ám ez szerzői jogi problémák miatt nem valósulhatott meg. Ahhoz azonban épp elég volt, hogy Ravelt egy saját spanyolos zenemű megírására sarkallja. A balett bemutatójának 1928 őszén a párizsi opera adott otthont, az igazi sikertörténet viszont csak egy évvel később, az Arturo Toscanini által vezényelt New York-i Filharmonikusok előadásával kezdődött. A bemutató idején többen felrótták a komponistának, hogy a mű tempója majdnem kétszer lassabb az igazi spanyol bolero-táncénál, ennek ellenére ő ragaszkodott saját tempójához, és elvárta ezt a művet előadó zenészektől is. Egy alkalommal Toscanini nem vette figyelembe Ravel kérését, és egyre gyorsított, a tiltakozó szerzőnek pedig csak annyit mondott: "Magának fogalma sincs a saját zenéjéről, ez az egyetlen módja annak, hogy tűrhető legyen." A zeneszerző barátai nógatására végül mégis kezet fogott a karmesterrel, de kimérten hozzáfűzte: "Ön! De senki más" – és sietve elhagyta a helyszínt.

Minden műnek megvannak a maga történetei, amelyek finom szálakkal szövik át az alkotás folyamatát, és olykor végzetesen meghatározzák az adott szerzemény későbbi sorsának alakulását. Georges Bizet korszakalkotó és megunhatatlan operáját, az 1875-ben bemutatott Carment Rogyion Scsedrin komponálta szvitre a hatvanas években felesége, Maja Pliszeckaja balett-balett- táncos számára. A táncosnőt Carmenként nem csak a színpadon perzselte meg a szerelmi szenvedély ellobbanó lángja: a Don Josét alakító Alekszandr Godunov a valóságban is reménytelenül beleszeretett a jóval idősebb, férjes asszonyba. Godunov és Pliszeckaja viszonya akkoriban nyílt titoknak számított, Scsedrin ennek ellenére béketűrő szelídséggel vette tudomásul felesége fellobbanását. Godunov elhagyta az országot, Don José színpadon innen és túl is veszített… A Carmen a Bolero-Déjá-vu-Carmen hármasának talán legszenvedélyesebb darabja, nem véletlen tehát, hogy hangsúlyos helyen utolsóként illeszkedik a kompozícióba. A produkció a Magyar Balettszínház repertoárjának egy korábbi darabja, az áprilisi bemutatón ennek felújított változatával találkozhatunk. Egerházi Attila elmondta: különösen örül annak, hogy az előadásnak egy olyan impozáns és a táncnak nagyon kedvező hely ad otthont, mint a Művészetek Palotája. A megfelelő helyszín ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a darab ki tudjon nyílni, és kibővített, felújított formában mutathassa meg magát a közönségnek. Carmen szerepében Linda Schneiderovát láthatjuk, aki nem csak a spanyol cigánylány megformálása révén került kapcsolatba az Ibériai-félszigettel: 2001-ben a lisszaboni Companhia de Danca de Lisboa szólistája, tanára és koreográfus-asszisztense, 2002-ben pediga barcelonai Lanónima Imperial szólistája és a lisszaboni Ballet Gulbenkian ösztöndíjasa volt.

(2008. április 22. 19:00 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Bolero/Déjá-vu/Carmen – a Magyar Balettszínház Gödöllő előadása; I. Bolero (zene: Maurice Ravel, rend., kor.: Egerházi Attila); II. Déjá-vu (km.: Linda Schneiderová, Svidró Viktor, kor.: Peter Zuska); III. Carmen (km.: Popova Aleszja/Linda Schneiderová , Svidró Viktor, Szirmai Irén, Kéri Nagy Béla, Bitó Sándor, zene: Bizet–Scsedrin, rend., kor.: Egerházi Attila) - további előadások: április 24. a Táncfórum – A Tánc Világnapja tiszteletére keretében, május 15. Fesztivál Színház, 19:00)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Könyv

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Színház

Elhunyt Dobos Ildikó színművész

A Jászai Mari-díjas színművész hosszan tartó betegség után, 82 éves korában hunyt el. Drámai erejű alakításaira az eszköztelenség, a szereppel való teljes azonosulás volt jellemző.
Klasszikus

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Vizuál

A közelmúlt legjobb francia filmjeit vetítik a Tabánban

Franciadrazsé címmel egyhetes vetítéssorozatot tartanak a budapesti művészmoziban, ahol az elmúlt időszakban bemutatott alkotásokat, köztük vígjátékokat, romantikus történeteket és feszült thrillereket is láthat a közönség.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

19 év után visszatér a legendás IDMC Nemzetközi Táncworkshop

Idén augusztusban egy négynapos warm-up eseménnyel tér vissza a rendezvény, amelynek során visszaemlékező beszélgetésen, nemzetközi hírű művészek kurzusain és előadásain vehetnek részt az érdeklődők a margitszigeti Kristály Színtérben augusztus 5. és 8. között.
Tánc hír

Először nyert magyar művész a világhírű balettversenyen

Június 25-én este adták át a moszkvai székhelyű Benois de la Danse díjait. Férfi táncos kategóriájában Balázsi Gergő Ármin a verseny története során első magyarként megosztott első díjban részesült.
Tánc ajánló

Nyáresti táncelőadások és interaktív programok a TáncParkban

A Nemzeti Táncszínház a Millenárisra költözése óta, minden év júliusában a parkba költözik. Az alkalmi színpadon kilenc napon át, estéről-estére váltják egymást az együttesek.
Tánc ajánló

A Duna Művészegyüttes legvirtuózabb koreográfiáiból válogat a Nemzeti Táncszínház Táncparkjában

Július 12-én 20:30-tól Buda legnagyobb, ikonikus rendezvényhelyszínén, a Millenárison lép fel Duna fergeteges című válogatásműsorával a Duna Művészegyüttes.
Tánc magazin

Villanásnyi ragyogás – végzős balettművész hallgatók vizsgaelőadásán jártunk

Június 11-én tartotta a Magyar Táncművészeti Egyetem a táncművész alapképzési szak klasszikus balett szakirány hallgatóinak előzetes vizsgakoncert-előadását a Nemzeti Táncszínházban, míg a tényleges vizsgakoncertre június 23-án kerül sor a Magyar Állami Operaházban.