Tánc

Kovács Gerzson Péter: "A táncosok nem díszítőelemek"

2012.08.13. 07:02
Ajánlom
A magyar néptáncból ihletet merítő kortárstánc számos díjjal kitüntetett alkotóját Alföldi Róbert kérte fel a Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 17-től 20-ig látható Mágnás Miska-előadás koreográfusának. Élete első operettkoreográfiájáról Kovács Gerzson Pétert kérdeztük.

- Koreográfiáidat mindig is a műfajhatárok átjárása jellemezte. Most azonban egy népi hangoltságú operett mozgásvilágát kell elkészítened. Hogyan álltál neki a feladatnak?

- Vannak tánckonvencióink, amelyek a meglévő mozgásrendszereket reprodukálják, ezeket nevezzük hagyományos tánc műfajoknak, vagy irányzatoknak. Ehhez képest jön létre a kortárstánc, amely természetesen nem teheti meg, hogy ne hivatkozzon ezekre a meglévő mozgásformákra, hiszen ha a kortárstánc jól működik, akkor az egy innovatív alkotói folyamat eredménye, amelynek előzményei épp ezen konvenciók. Az operettnek szintén megvannak a konvenciói, de én ezek mellett egyéb hivatkozásokkal is élhetek a koreográfiában. Ha képes vagyok megőrizni a kreativitásomat, akkor nem kerülök konfliktusba sem magammal, sem azzal, amit idáig csináltam. A Mágnás Miska egy sajátos, nem túl bonyolult történet grófokkal és parasztokkal, szolgákkal és a se nem paraszt, se nem arisztokrata, a helyét nehezen találó értelmiségivel, a mérnökkel. Erősen sztereotipizált kép rajzolódik meg ezekről a figurákról. Mindenesetre, jelen van a történetben, az a paraszti világ, amely létrehozta azt a folklórt, amire én az elmúlt 25 évben többek közt hivatkoztam, és amit jogosan tudok itt is alkalmazni.

- Az operett vagy akár a néptánc táncműfajának ironikus, elrajzolt változatát láthatjuk majd a színpadon, vagy egy e műfajok ihlette kortárstánc koreográfiát készítesz?

- Valóban, az a kérdés, hogy mi a viszonyunk ahhoz az ízlésvilághoz, ami az operettet jellemzi. Ha azt mély átéléssel és azonosulással adnánk vissza, akkor valószínűleg nem lennénk őszinték. Hiszen a mi viszonyunk (de legalábbis az enyém) alkotóként ehhez a világhoz alapvetően kritikus. Igyekszünk kellő iróniával bánni az anyaggal, annak a negédességével, szentimentalizmusával, blőd történetszövésével, a leegyszerűsített karakterekkel, és közben, ha jól csináljuk, akkor mindezeket a figurákat elhelyezzük mai világunkban. Azért készítünk színházat, hogy a közönséghez aktuálisan és érvényesen szóljunk, a darab, jelen esetben egy operett, megfelelő apropó erre. Tehát a koreográfia játékos, ironikus, áttételes lesz és sok absztrakcióval működő, szimbolikus - reményeim szerint.

- Mozgásidézeteket tartalmaz majd a koreográfia? Hiszen a Mágnás Miska történetét legtöbben Keleti Márton 1949-ben készült filmjéből ismerik. Megidézitek esetleg a Latabár testvérek Csiribiri kék dolmány számát, vagy Gábor Miklós és Mészáros Ági Hoppsza Sári jelenetét?

- A legnézettebb magyar filmek egyike a Keleti Márton rendezés, ha jól emlékszem, a készítés korára jellemző elvárásoknak megfelelően erősen karikírozott szereplőkkel dolgozik a film és erősen leegyszerűsített világképpel. Gondolom, sokan látták ezt a filmet azok közül, akik megnézik az előadásunkat a Dóm téren, de ettől még nem kell idéznünk a filmből, nem kell hivatkoznunk rá. Eleve a történetszövésben lesz némi változás, zeneileg is rugalmas a stáb, a díszletkép is szürreális lesz, és táncban hasonlóképen nem kívánok a filmre hivatkozni. De természetesen háromnegyedes zenére háromnegyedet fogunk táncolni, esetleg hatnegyedet - a hasonlóság ebben ki is merül.

- Alföldi Róbert rendezővel közösen válogattátok ki a táncosokat. Mik voltak a szempontok és mi az elvárás az előadókkal szemben?

- Meghívásos volt a casting, hivatásos táncosokkal dolgozunk. Elvárás volt, hogy legyen az előadónak kellő képzettsége és színpadi tapasztalata. A táncos önfegyelemére, munkabírására mindenképpen számítunk ahhoz, hogy időben és megfelelő minőségben tudjuk a munkát elvégezni. Tudtuk előre, hogy néptánctudással is bírnia kell a táncosoknak, de nem elegendő csak ez az ismeret, hanem a kortárs technikák se legyenek idegenek számukra. Összetett tudással rendelkező előadókat kerestünk és szerencsére találtunk elegendőt, harminc táncossal dolgozunk. Harminc profi, aki bírja a gyűrődést, az esőt vagy az akár 40 fok hőséget a próbák során, akiknek néptáncos affinitásuk is van, de nem a bigott autentika rabjai, akik kortárs tapasztalattal is bírnak, de azzal színesen tudnak bánni.

- Mely társulatokból érkeztek a táncosok?

- Az egyik bázis a Varidance, őróluk tudtuk, hogy kortársban is, néptáncban is otthon vannak. A Közép-Európa Táncszínházból, - akik hajdanán sokkal közelebb álltak a néptánchoz, mint az a mostani produkcióikban látszik - is jöttek táncosok. Aztán jöttek szabadúszók, akik közöl néhányan a Magyar Táncművészeti Egyetemen végeztek.

- Alföldi Róbert úgy nyilatkozott, hogy a tánckar és az énekkar tagjai is nagyobb szerepet kapnak, mint általában egy operett esetében szokás. Miben áll ez a feladatkör?

- Annak ellenére, hogy a klasszikus dialógus, betétdal, tánc struktúrára épül a darab, nem kell minden egyes dalra számot készíteni. Amikor a rendező egy jelenetet beállít, akkor megfogalmazza, hogy a táncosok alakította figurák, mit képviselnek, milyen viszonyban vannak a világgal, a másikkal, az épp futó jelenet szereplőivel. Itt nem szimplán illusztrációról, hanem alakformálásról van szó, sőt szerepformálásról. Az Alföldi Róbert által megfogalmazott elvárások egyértelműek abban, hogy nem az obligát kincstári mosollyal feldíszített pirospozsgás nép és a fekete-fehér ruházatú, főnökeit majmoló arisztokratikus lakáj sereg leegyszerűsített képét kell megformálják a táncosok a színpadon.

- A tánckar szereplőin kívül természetesen a színészek is táncra perdülnek majd az előadásban. Miskát, Stohl András, Marcsát, Radnay Csilla, Pixi grófot, László Zsolt, Mixi grófot, Znamenák István alakítja Özvegy Korláthnét, azaz a kleptomániás nagymamát pedig Molnár Piroska. A harminc táncos mellett tíz színész játszik az előadásban, velük hogyan folynak a próbák, ki-milyen mozgásvilágot képvisel?

- Isteni színészekről van szó, egy részüket ismerem is régóta. A színésztől a tánc terén mást kell elvárni, mint a táncostól. Figyelembe kell venni, hogy a figura karakterét milyen irányba viszi a rendező, az adott jelenetben a hangsúlyokat hová helyezi. Ráadásul, bolond az a koreográfus, aki olyasmit akar a táncosától, amit az nem tud végrehajtani - ilyenkor nem a táncossal van baj, hanem a koreográfussal. A fiziológiai, mozgásbeli sajátosságait, mindenki egyedi jellegzetességeit kötelező figyelembe venni. Sthol Andrisról tudjuk, hogy nagyon jól mozog, ő komolyan terhelhető, de nagyszerű táncos Radnai Csilla, Hirtling István és a többiek is. A lényeg: kellő empátiával kell a munkához látni.

- Egy nagy énekkarral és egy szimfonikus zenekarral egészül ki a munka a továbbiakban. Mikor kezditek az összpróbákat a Dóm téren?

- Egész júliusban Budapesten próbáltunk a Nemzeti Színházban, több próbateremben párhuzamosan zajlott a munka. Augusztus elején vonul le a stáb Szegedre, ott egészül ki aztán a 60 fős énekkarral és egy nagy szimfonikus zenekarral. Lépésről-lépésre kerülünk egymáshoz egyre közelebb. Először nem is a nagyszínpadon próbálunk, hanem egy hasonló méretű térben, az utolsó héten próbáljuk be az előadást a felállított díszletek között az ezer négyzetméteres színpadon. Nagy munka volt már eddig is eljutottunk odáig, hogy nem voltak - és nem is lesznek - hétvégék és napi két próba vár ránk. Ha oly könnyednek és felhőtlennek tűnik a bemutató estéjén a játék, amilyennek szánjuk, az csak akkor valósulhat meg, ha kegyetlen munka áll mögötte.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Színház

Jogsértő lett volna a félév semmissé tétele, de segít Vidnyánszkynak az éj leple alatt kiadott kormányrendelet

Hiába állítják az SZFE hallgatói, hogy az egyeztetés nélkül kinevezett kuratóriumnak nem áll jogában felfüggeszteni az oktatást, Vidnyánszkyék könnyedén megtehetik ezt a kormány friss rendeletének segítségével.
Jazz/World

Az LGT legjobb számai „csíkosítva” – Itt a Csík Zenekar új lemeze

A Locomotiv GT előtt tiszteleg A dal a miénk című új lemezével a Csík Zenekar. A rockszámok népzenei ihletésű átdolgozásairól is ismert együttes friss albumán közreműködött Presser Gábor, Karácsony János és Kovács Kati.
Színház

Csak akkor tanítanak, ha orvoslatot kap az egyetem autonómiája

Nem az egyetem hivatalos honlapján, hanem a Független Szabad Egyetem közösségi oldalon tették közzé az SZFE tanárai, kik indítanának osztályt a következő tanévben.
Jazz/World

Azt követik, amit Debussy követett – Páros interjú Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával

Egy hárfaművész, egy jazzénekes és elektronikus művész – nem szokványos felállás Debussy zenéjéhez. Új lemezük apropóján Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával beszélgettünk. Mit tanultak egymástól, mennyiben járnak különböző és párhuzamos ösvényeken?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

A tánc önkifejezés, a cirkusz káprázat – Interjú Vági Bencével

Záró részéhez érkezett a Recirquel Újcirkusz Társulat trilógiája. A Solus Amor, ami a Non Solus és My Land méltó folytatása, a „cirque danse” nyelvén megszólaló monumentális légi táncelőadás. Vági Bence művészeti vezetővel, a produkció rendező-koreográfusával beszélgettünk az előadásokról, sikerekről és a következő időszak lehetőségeiről.
Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.
Tánc hír

Philip Glass zenéjére táncolnak a Feledi Project táncosai

Feledi János Philip Glass Metamorfózis című, zongorára írt művére készített koreográfiát. A társadalmunk, létünk átváltozásáról szóló produkció november 3-tól látható a Nemzeti Táncszínházban.