Tánc

Kovács Gerzson Péter: "A táncosok nem díszítőelemek"

2012.08.13. 07:02
Ajánlom
A magyar néptáncból ihletet merítő kortárstánc számos díjjal kitüntetett alkotóját Alföldi Róbert kérte fel a Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 17-től 20-ig látható Mágnás Miska-előadás koreográfusának. Élete első operettkoreográfiájáról Kovács Gerzson Pétert kérdeztük.

- Koreográfiáidat mindig is a műfajhatárok átjárása jellemezte. Most azonban egy népi hangoltságú operett mozgásvilágát kell elkészítened. Hogyan álltál neki a feladatnak?

- Vannak tánckonvencióink, amelyek a meglévő mozgásrendszereket reprodukálják, ezeket nevezzük hagyományos tánc műfajoknak, vagy irányzatoknak. Ehhez képest jön létre a kortárstánc, amely természetesen nem teheti meg, hogy ne hivatkozzon ezekre a meglévő mozgásformákra, hiszen ha a kortárstánc jól működik, akkor az egy innovatív alkotói folyamat eredménye, amelynek előzményei épp ezen konvenciók. Az operettnek szintén megvannak a konvenciói, de én ezek mellett egyéb hivatkozásokkal is élhetek a koreográfiában. Ha képes vagyok megőrizni a kreativitásomat, akkor nem kerülök konfliktusba sem magammal, sem azzal, amit idáig csináltam. A Mágnás Miska egy sajátos, nem túl bonyolult történet grófokkal és parasztokkal, szolgákkal és a se nem paraszt, se nem arisztokrata, a helyét nehezen találó értelmiségivel, a mérnökkel. Erősen sztereotipizált kép rajzolódik meg ezekről a figurákról. Mindenesetre, jelen van a történetben, az a paraszti világ, amely létrehozta azt a folklórt, amire én az elmúlt 25 évben többek közt hivatkoztam, és amit jogosan tudok itt is alkalmazni.

- Az operett vagy akár a néptánc táncműfajának ironikus, elrajzolt változatát láthatjuk majd a színpadon, vagy egy e műfajok ihlette kortárstánc koreográfiát készítesz?

- Valóban, az a kérdés, hogy mi a viszonyunk ahhoz az ízlésvilághoz, ami az operettet jellemzi. Ha azt mély átéléssel és azonosulással adnánk vissza, akkor valószínűleg nem lennénk őszinték. Hiszen a mi viszonyunk (de legalábbis az enyém) alkotóként ehhez a világhoz alapvetően kritikus. Igyekszünk kellő iróniával bánni az anyaggal, annak a negédességével, szentimentalizmusával, blőd történetszövésével, a leegyszerűsített karakterekkel, és közben, ha jól csináljuk, akkor mindezeket a figurákat elhelyezzük mai világunkban. Azért készítünk színházat, hogy a közönséghez aktuálisan és érvényesen szóljunk, a darab, jelen esetben egy operett, megfelelő apropó erre. Tehát a koreográfia játékos, ironikus, áttételes lesz és sok absztrakcióval működő, szimbolikus - reményeim szerint.

- Mozgásidézeteket tartalmaz majd a koreográfia? Hiszen a Mágnás Miska történetét legtöbben Keleti Márton 1949-ben készült filmjéből ismerik. Megidézitek esetleg a Latabár testvérek Csiribiri kék dolmány számát, vagy Gábor Miklós és Mészáros Ági Hoppsza Sári jelenetét?

- A legnézettebb magyar filmek egyike a Keleti Márton rendezés, ha jól emlékszem, a készítés korára jellemző elvárásoknak megfelelően erősen karikírozott szereplőkkel dolgozik a film és erősen leegyszerűsített világképpel. Gondolom, sokan látták ezt a filmet azok közül, akik megnézik az előadásunkat a Dóm téren, de ettől még nem kell idéznünk a filmből, nem kell hivatkoznunk rá. Eleve a történetszövésben lesz némi változás, zeneileg is rugalmas a stáb, a díszletkép is szürreális lesz, és táncban hasonlóképen nem kívánok a filmre hivatkozni. De természetesen háromnegyedes zenére háromnegyedet fogunk táncolni, esetleg hatnegyedet - a hasonlóság ebben ki is merül.

- Alföldi Róbert rendezővel közösen válogattátok ki a táncosokat. Mik voltak a szempontok és mi az elvárás az előadókkal szemben?

- Meghívásos volt a casting, hivatásos táncosokkal dolgozunk. Elvárás volt, hogy legyen az előadónak kellő képzettsége és színpadi tapasztalata. A táncos önfegyelemére, munkabírására mindenképpen számítunk ahhoz, hogy időben és megfelelő minőségben tudjuk a munkát elvégezni. Tudtuk előre, hogy néptánctudással is bírnia kell a táncosoknak, de nem elegendő csak ez az ismeret, hanem a kortárs technikák se legyenek idegenek számukra. Összetett tudással rendelkező előadókat kerestünk és szerencsére találtunk elegendőt, harminc táncossal dolgozunk. Harminc profi, aki bírja a gyűrődést, az esőt vagy az akár 40 fok hőséget a próbák során, akiknek néptáncos affinitásuk is van, de nem a bigott autentika rabjai, akik kortárs tapasztalattal is bírnak, de azzal színesen tudnak bánni.

- Mely társulatokból érkeztek a táncosok?

- Az egyik bázis a Varidance, őróluk tudtuk, hogy kortársban is, néptáncban is otthon vannak. A Közép-Európa Táncszínházból, - akik hajdanán sokkal közelebb álltak a néptánchoz, mint az a mostani produkcióikban látszik - is jöttek táncosok. Aztán jöttek szabadúszók, akik közöl néhányan a Magyar Táncművészeti Egyetemen végeztek.

- Alföldi Róbert úgy nyilatkozott, hogy a tánckar és az énekkar tagjai is nagyobb szerepet kapnak, mint általában egy operett esetében szokás. Miben áll ez a feladatkör?

- Annak ellenére, hogy a klasszikus dialógus, betétdal, tánc struktúrára épül a darab, nem kell minden egyes dalra számot készíteni. Amikor a rendező egy jelenetet beállít, akkor megfogalmazza, hogy a táncosok alakította figurák, mit képviselnek, milyen viszonyban vannak a világgal, a másikkal, az épp futó jelenet szereplőivel. Itt nem szimplán illusztrációról, hanem alakformálásról van szó, sőt szerepformálásról. Az Alföldi Róbert által megfogalmazott elvárások egyértelműek abban, hogy nem az obligát kincstári mosollyal feldíszített pirospozsgás nép és a fekete-fehér ruházatú, főnökeit majmoló arisztokratikus lakáj sereg leegyszerűsített képét kell megformálják a táncosok a színpadon.

- A tánckar szereplőin kívül természetesen a színészek is táncra perdülnek majd az előadásban. Miskát, Stohl András, Marcsát, Radnay Csilla, Pixi grófot, László Zsolt, Mixi grófot, Znamenák István alakítja Özvegy Korláthnét, azaz a kleptomániás nagymamát pedig Molnár Piroska. A harminc táncos mellett tíz színész játszik az előadásban, velük hogyan folynak a próbák, ki-milyen mozgásvilágot képvisel?

- Isteni színészekről van szó, egy részüket ismerem is régóta. A színésztől a tánc terén mást kell elvárni, mint a táncostól. Figyelembe kell venni, hogy a figura karakterét milyen irányba viszi a rendező, az adott jelenetben a hangsúlyokat hová helyezi. Ráadásul, bolond az a koreográfus, aki olyasmit akar a táncosától, amit az nem tud végrehajtani - ilyenkor nem a táncossal van baj, hanem a koreográfussal. A fiziológiai, mozgásbeli sajátosságait, mindenki egyedi jellegzetességeit kötelező figyelembe venni. Sthol Andrisról tudjuk, hogy nagyon jól mozog, ő komolyan terhelhető, de nagyszerű táncos Radnai Csilla, Hirtling István és a többiek is. A lényeg: kellő empátiával kell a munkához látni.

- Egy nagy énekkarral és egy szimfonikus zenekarral egészül ki a munka a továbbiakban. Mikor kezditek az összpróbákat a Dóm téren?

- Egész júliusban Budapesten próbáltunk a Nemzeti Színházban, több próbateremben párhuzamosan zajlott a munka. Augusztus elején vonul le a stáb Szegedre, ott egészül ki aztán a 60 fős énekkarral és egy nagy szimfonikus zenekarral. Lépésről-lépésre kerülünk egymáshoz egyre közelebb. Először nem is a nagyszínpadon próbálunk, hanem egy hasonló méretű térben, az utolsó héten próbáljuk be az előadást a felállított díszletek között az ezer négyzetméteres színpadon. Nagy munka volt már eddig is eljutottunk odáig, hogy nem voltak - és nem is lesznek - hétvégék és napi két próba vár ránk. Ha oly könnyednek és felhőtlennek tűnik a bemutató estéjén a játék, amilyennek szánjuk, az csak akkor valósulhat meg, ha kegyetlen munka áll mögötte.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc győri balett

Győrben bepótolhatja az elszalasztott tánceseményeket

14. alkalommal rendezik meg a Magyar Táncfesztivált és negyedszer a gyermek táncfesztivált Győrben mától egészen vasárnapig.
Tánc balett

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Tánc videó

Szergej Polunyinnak az őrület is jól áll, de még mennyire

A szupersztár balett-táncost ezúttal egy ikonikus brit divatfotós, filmkészítő Rankin kérte fel közös munkára, amiből egy igen erős anyag született.
Tánc simkó beatrix

A Simkó-Grecsó páros hozta el a Tánc Fesztiválja fődíját

A Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is két-két díjat kapott a veszprémi tánctalálkozó után – írta meg a szinhaz.hu.
Tánc balett

Miért ábrázolják ügyefogyottaknak az ázsiaiakat a balettben?

Egy Amerikában élő filipino táncos éles hangú véleménycikket jelentetett meg, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a klasszikus és modern balettdarabokban az ázsiai figurák rendre sematikus, sokszor nevetséges karakterekként tűnnek fel.