Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, az Operettszínház főigazgatója köszöntőbeszédében így fogalmazott: „A Budapesti Operettszínház főigazgatójaként a zenés-táncos színjátszás műfajai által a minőségi szórakoztatáson túl felelősséget érzek az utánpótlásképzés és a tehetséggondozás terén. Az utánpótlás kérdése nem csupán a színpadi művészekkel, de a jövő közönségének kinevelésével kapcsolatban is foglalkoztat. Ebből az indíttatásból hirdettük meg futó évadunkat a Családok Évadaként.

Balettmester-kiválóságok sora vesz részt a napi munkánkban, amely látványos eredményeket produkál, hiszen mára egy magas minőségű Diótörő-előadást viszünk a közönség elé évről évre, Dubrovay László Képfaragó című táncjátékát együtt játsszuk az Anne Frank naplója című monooperával, még a Covid-világjárvány időszakában elkészült Korhatár nélkül című balettelőadásunk, és most célegyenesbe fordul a Budapesti Operettszínház Balettegyüttesének egész estés táncjátéka, Kocsák Tibor és  ifj. Harangozó Gyula Hófehérke című csodálatos családi produkciója. Évek óta tervezzük Apáti Bencével a darab premierjét, mégis úgy látszik, hogy most érkezett el az ideje az új bemutatónak. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont az anyagi forrás kérdése egy ilyen nagyszabású premier esetében. Régóta megfogalmazott elvárás fenntartónk, a Kulturális és Innovációs Minisztérium részéről, hogy keressünk és találjunk mecénásokat a projektjeink megvalósításához. Megköszönöm a Pro Filii Alapítványnak, hogy támogatásával lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Balett Alapítvány és a Budapesti Operettszínház koprodukciójában április 11-én bemutathatjuk a nagyívű előadást.”

Ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész, az Operettszínház új bemutatójának rendező-koreográfusa a darab kapcsán így nyilatkozott: „A Hófehérkével az volt a célom, hogy olyan darabot csináljak, amely minden színházat szerető emberhez szól, 5-től 95 éves korig.

Két évtized tapasztalata mondatja velem, hogy az a gyermek, akinek első élménye a Hófehérke, egészen biztos, hogy legközelebb is boldogan fog színházba menni, és nagy valószínűséggel színházlátogató lesz. Örömömre szolgál egyrészt az, hogy a Pro Filii Alapítvány támogatása lehetővé tette a produkció létrejöttét, illetve az is, hogy a nemzetközi sikerek után a Budapesti Operettszínház adhat otthont a Magyarországra újra hazatérő Hófehérkének...” Erkel László Kentaur Jászai Mari-díjas érdemes művész, díszlet- és jelmeztervező, az előadás díszlettervezője elárulta: „Amikor hosszú évekkel ezelőtt megálmodtuk az előadást, az alkotótársaimmal hónapokat töltöttünk azzal, hogy igazán eredeti produkciót hozzunk létre. Olyan technikai megoldásokat is használtunk, amelyek még nem voltak láthatók magyar színpadon.

amit eddig sehol nem láthatott a nagyközönség. A játéktér a Neuschwanstein kastélyból inspirálódott: ebből a színpompás, titkos kincseket rejtő, sok-sok csodás termet magáénak tudó miliőből indultunk ki. Kiemelném a kastélyt körülölelő erdőt, amely szintén a paletta ezernyi árnyalatában játszik, éppen ezért úgy gondolom, hogy hamisítatlan bajorországi, mesebeli természeti környezetet teremtettünk a darab köré. Ez az előadás őszinte és nyitott szívvel készült, és bízom benne, hogy a Budapesti Operettszínház nézői körében is nagy sikernek örvend majd.” Simon István Harangozó Gyula-díjas balettművész a Vadász szerepét táncolja a darabban.

ne bánjunk mostohán az értékeinkkel. Ifj. Harangozó Gyula Hófehérkéje a magyar balettszínjátszás esszenciáját hordozza magában, és menti át egy következő generáció számára, azt a tradíciót, amiben igazán egyedi és különleges világviszonylatban a magyar balettművészet előadói mivolta. Ezzel a darabbal és hosszú távú játszásával a Budapesti Operettszínház a második egész estés balettjét teszi az állandó repertoár részévé, ezzel komoly karrierperspektívát kínálva a fiatal és érett balettművészek számára. Csodálatos lesz megannyi régi operás kollégával, az operettszínház tánckarával, benne sok lelkes fiatallal együtt állni a színpadon” – vélekedett Simon István.

A Hófehérke alkotó- és előadógárdája (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

A világ egyik leghíresebb Grimm-meséjéből készült táncjáték a budapesti ősbemutató óta nemcsak itthon, hanem külföldön is hatalmas népszerűségre tett szert, az elmúlt húsz évben három kontinenst meghódítva bejárta a világot. Népszerűségének titka az, hogy nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is magával ragadja a Walt Disney rajzfilmjéből jól ismert hét szeretni való törpe, a szépséges Hófehérke és a gonosz mostoha története, amely Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel, Kentaur varázslatos látványvilágával elevenedik meg.

– mondta korábban ifj. Harangozó Gyula koreográfus. A The Weekend Australian újság az ausztrál bemutató után a darabot az Andrew Lloyd Webber-színvonalú musicalekhez hasonlította. Az egyik legtalálóbb kritika így jellemezte a művet: „Ez a darab olyan, mint amikor valaki egy boldogságinjekciót ad be a közönségnek. A Hófehérke koreográfiája a családi élményt részesíti előnyben, (…), így a két és fél órás előadás még a gyerekeknek is izgalmas. A díszlet nagyon ötletes: mintha mesekönyvből lépnének elő a szereplők.” (Isabelle von Neumann-Cosel, Tanznetz) A magyarországi bemutatók mellett (Magyar Állami Operaház, Szegedi Szabadtéri Játékok) Európában, Ázsiában és Ausztráliában is láthatta a közönség a táncművet, valamint a Moszkvai Bolsoj Színházban és a Hongkongi Művészeti Fesztivál nyitódarabjaként is nagy sikerrel szerepelt. A nemzetközi hírű produkciót 2025 tavaszától újra láthatja a magyar nagyközönség a Budapesti Operettszínházban, a bemutatót április 11-én pénteken, 19 órától tartják a Nagymező utcai teátrumban.

Fejléckép: Jelenet a Hófehérkéből (fotó/forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)