Tánc

Kozma Attila: Új kortárs együttes klasszikával

2014.01.24. 07:09
Ajánlom
A hazai táncélet a nemrég megalakult Miskolci Balettel gazdagodott. Az új együttes terveiről, a kezdetekről beszélgettünk a művészeti vezető-koreográfussal, Kozma Attilával. INTERJÚ

- Mikor jött az elhatározás, hogy a tagozatból együttest szeretnétek?

- A kezdetek kezdetén Novák Péterrel kezdtem Miskolcon kortárs előadásokat csinálni, majd csatlakozott hozzánk Krámer György, és a tánckarból tánctagozattá fejlődtünk. A Miskolci Nemzeti Színház új vezetésével közösen döntöttük el, hogy a Miskolci Nemzeti Színház megalapításának százkilencvenedik évfordulója alkalmából a tagozatot balettegyüttessé alakítjuk. A létszámot kibővítettük, növeltük az előadásszámokat, kitártuk a balett-terem kapuját a fiatal alkotók előtt, a technikai elvárásokat megemeltük. Ez a folyamat nagyobb pályázati lehetőségeket is magában hordoz. Az évente többször meghirdetett próbatáncra nagyjából húszan érkeznek, az ország különböző pontjaiból, szabadúszók, iskolai növendékek, és ebből válogattuk ki az együttes új tánctechnikailag magasan kvalifikált tagjait.

- Hogyan jellemeznéd a frissen megalakult balettegyüttes által képviselt műfajt?

- Egy profi kortárs együttes, azonban elsődleges célunk ebbe a táncnyelvbe bevonni a klasszikát, és a kortársat attól eltérő műfajokkal vegyíteni. A színház vezetőségével egyetértésben döntöttünk úgy, hogy táncosainknak erős klasszikus képzést kell kapniuk, melynek érdekében szerződtetünk egy balettmestert az Operaházból Sterbinszky László személyében. Tervünk tehát egy neoklasszikus - kortárs együttes felépítése, ami fogyaszthatósági szempontból előnyösebben működhet, mint a tánctagozat. Európai példának a Holland Nemzeti Táncszínházat említeném, amely egy kortárs együttes klasszikus táncnyelvvel és nagyon erős színházi jelenléttel, akik Kylian domináns koreográfiáin túl, lelkes fiatal koreográfusok műveiből építik fel a repertoárjukat. Egyetértek azzal a koncepcióval, hogy a mozgásformát magas technikai szinten kell párosítani kortárs mozdulatokkal, és a mozgásformát megtartva dramaturgailaig, szkenikailag kell a műfajt megújítani. Olyan komplex képzettségű táncosokra van szükség, akik tisztában van a klasszika stíluselemeivel, de Limon, Graham, Cunningham által megalkotott technikákkal egyaránt.

- Milyen az együttes fogadatatása a nézők és a szakma részéről?

- Nagyjából húsz éve igyekszünk, hogy megszerettessük a táncművészetet a városban. A klasszikus vonal erősítése is a közérthetőséget segíti elő, ezáltal letisztultabbak, átláthatóbbak, könnyebben értelmezhetőbbek lesznek az előadások. Kulcsár Noémi rendezésében a Rómeó és Júliával indítottuk a második évadot fiatal, friss táncosok előadásában, ami a szélesebb nézőközönség által is kedvelt történeten alapszik. A premier óta bérletezve lett, és azt tapasztaljuk, szeretik a miskolci fiatalok, mivel Noémi nagyon jól bánt a lépésanyaggal és Csajkovszkij zenéjével. Az önálló, nagyjából negyven, negyvenöt előadásunk közül körülbelül húsz-huszonöt Rómeó és Júlia-előadást tervezünk. Az itthoni szerepléseinken túl nyitottak vagyunk Európára is. Célunk egy nemzetközi pályázaton elindulni, Németország, Svájc, Ausztria keres kelet-európai pertneregyütteseket. Európai turnéhoz ideális lenne a Forint/Médeia és a Rómeó és Júlia. A szakma részéről szintén az elfogadást, támogatást látom. A Diótörő-fesztivál keretein belül volt egy szakmai konferencia, ahol úgy érzem, párbeszéd alakult ki a többi vidéki együttessel. Összetartást tapasztalok, de ehhez elengedhetetlen, hogy legyen párbeszéd köztünk.

- A Ti együttesetekhez hasonlóan Szegeden, Győrben és Pécsett megalakuló balettegyüttesek sajátja is az volt, hogy egy anyaszínház ölelésében születtek, fejlődtek.

- Szerencsés helyzetben vagyunk, mert könnyebben tud működni egy olyan együttes, ami mögött van egy kőszínház, egy erős háttérintézmény áll, hiszen megvannak a működés alapvető feltételei: van állandó fűtött baletterme, ég a villany, jelmeztárunk van, a táncművész próba és előadás után le tud tusolni, az intézménynek saját orvosa van. Csodálkozom és nagy tisztelettel figyelem a független kortárs együttesek fennmaradásért folytatott harcát. Kiváló képességű táncosokkal és elképesztő művészi elképzelésekkel bíró együtteseknek kell néhol a puszta létért megküzdniük. Minket valóban körbeölel a színház, a Miskolci Nemzeti Színház komoly repertoárral bír, teltházas előadásokat visz estéről estére, és mindez egy színes művészi közeget is magában rejt. Az alkotók egy helyen központosulnak, a táncosaink előadás után együtt lehetnek operaénekesekkel, színészekkel, ami nagyon inspirálóan hat rájuk. Persze semmi sincs ingyen, a táncosaink nagyon keményen napi tíz-tizenkét órát dolgoznak. Minden napjukat tréninggel kezdik. Gyakran szerepelnek zenés darabokban, operákban, akkor azokra is próbálnak az önálló balettdarabokon túl. Délutáni egy-másfél óra relaxálás után kezdik elölről, előfordul, hogy még a felújításban is segédkeznek, gyakoriak a flashmobjaink is a városban. Ilyen megfeszített munkatempóban regenerálódni sincs idejük. Érthető, hogy sok táncművész külföldet választja, hiszen itthon harmincöt-negyven éves koráig alkalmazható táncosként, és aztán át kell képeznie magát, mert nem kap nyugdíjat. Ez az életpálya hivatásként itthon nagy nehezségek árán gyakorolható, és csak a különösen elhivatott emberek tudják hosszú távon űzni. Azok, akiknek megéri a mindennapos küzdelem, a folyamatos fejlődésért vívott harc a belefektetett energia nagyon kevés pénzért.

- Alkotóból inkább művészeti vezető lettél. Hogyan éled meg a változást?

- Nagyon nyomasztott, hogy a fejlődés, professzionalizmus érdekében meg kellett válnom pár munkatárstól, akikhez kötődtem és a kezdetektől együtt fejlődtünk. Legfőképpen alkotóként dolgoztam eddig Miskolcon, és most mégis egyfajta managerként, művészeti vezetőként kell megállnom a helyem. Persze nem úgy indultam neki, hogy mostantól koreografálok az együttesnek, kiélem magam és négy-öt saját bemutatót tartok évente, de a váltás mégis nehéz. A marketing-PR oldala elég távol áll tőlem, de lassan beletanulok ebbe is, és közben segítségemre van a Miskolci Nemzeti Színház önálló marketing szakembere, aki a próza, balett, opera-musical arculatért is felel. Leülünk, én elmondom az elképzeléseimet, ezzel adok egy irányt a kezébe, a táncszakmai oldalát az arculatteremtésnek én segítem. Alkotóként jobban izgatott az opera, a musical műfaja, és a táncművészetben egyértelműen az alternatív szociografikus, reflektáló vonalat képviseltem. Ezek a művek továbbra is láthatóak majd a közönség számára, de ha őszinte akarok lenni, egy picit elfáradtam ebben a témában, úgy érzem, mára annyira feleslegesen túlpolitizált minden. Ennek ellenére rengeteg olyan társadalmi problémával küzd ez az ország, amelyek nem hallgathatóak el, és mindenképp foglalkozni kell a művészetnek ezekkel az embereket mindennapjaikban érintő kérdésekkel. Az életemnek egy olyan szakaszába értem, hogy elkezdett fogalkoztatni a női-férfi kapcsolat színpadi megjelenítése, a szerelem kérdései, értéke, értelmetlensége, hazugságai. A Rómeó és Júlia mellett másik egy Shakespeare-darab, a Szentivánéji álom feldolgozása Páratlan páros címmel lesz látható majd, amiben kibeszélhetem a bennem felgyűlt érzéseket. Erre az előadásra is remélem a koncepcióm legfontosabb jellemvonása lesz jellemző: nem elég a látványvilág, a testek formái, a körvonalak, a mozgás, hanem színházat kell csinálni. Őszinte, sokszor fájdalmas színházat, mert a hazugságokkal, megalkuvásokkal teli kapcsolat is darabjaira hull, értékeit veszti, és üresség marad után,a akárcsak egy rossz, lapos előadás után.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Magyar Éva újra táncol

A nemrég 60. születésnapját ünneplő színész-koreográfust Ebony Buckle énekesnő új videójában láthatjuk újra táncolni, a videoklip koreográfiáját is ő jegyzi. 
Tánc ajánló

Mediterrán hangulatú Hervé Koubi-balett és Mozart-ünnep a hétvégén a Margitszigeten

Ki ne emlékezne a Hervé Koubi társulat – a francia székhelyű, algériai gyökerű csapat – 2019-es nagysikerű produkciójára a Margitszigeten. Akkor a mediterrán hangulatú trilógiájuk második darabját, a Barbár éjszakákat adták elő, melyet most pénteken a harmadik darab, az Odüsszeia követ. Ha az időjárás túl szeles lenne, akkor – a levegőszámok biztonsága érdekében – az első darabot varázsolja a közönség elé az ismert formáció. Egy biztos: mindenképpen elvarázsolják majd a közönséget.
Tánc interjú

Esti koktél – ideje egy kicsit lazulni

Július 19-én a Nemzeti Táncszínház TáncParkjában sanzonokra készült kortárs darabbal mutatkozik be a PR-Evolution társulata. Az alkotó, Nemes Zsófia két remek énekessel és élő zenével a huszadik század első felének könnyed, de költői igényességű énekes műfajára próbálja rá a kortárs tánc mozgás anyagát, ami furcsa, fanyar, édeskés műfaji koktélt eredményez. Nemes Zsófiával Péli Nagy Kata beszélgetett.
Tánc hír

Új korszakot nyit a cirkuszművészetben a Recirquel

Az Európai Cirkuszművészeti Szövetség (ECA) elsőként választott tagjai közé olyan társulatot, amely nem a konvencionális cirkuszi műfajt képviseli. A Recirquel Társulat felvételével a szervezet a tradicionális és kortárs cirkuszi irányzatok közötti együttműködést szeretné erősíteni.
Tánc ajánló

Véletlenszerű találkozások a tranzit világában

TRANZIT TRIP címmel július 21-én mutatja be a TranzDanz legújabb, a magyar néptáncból ihletet merítő kortárs táncelőadását a TRIP WebSzínházában.