Tánc

Kozma Attila: Új kortárs együttes klasszikával

2014.01.24. 07:09
Ajánlom
A hazai táncélet a nemrég megalakult Miskolci Balettel gazdagodott. Az új együttes terveiről, a kezdetekről beszélgettünk a művészeti vezető-koreográfussal, Kozma Attilával. INTERJÚ

- Mikor jött az elhatározás, hogy a tagozatból együttest szeretnétek?

- A kezdetek kezdetén Novák Péterrel kezdtem Miskolcon kortárs előadásokat csinálni, majd csatlakozott hozzánk Krámer György, és a tánckarból tánctagozattá fejlődtünk. A Miskolci Nemzeti Színház új vezetésével közösen döntöttük el, hogy a Miskolci Nemzeti Színház megalapításának százkilencvenedik évfordulója alkalmából a tagozatot balettegyüttessé alakítjuk. A létszámot kibővítettük, növeltük az előadásszámokat, kitártuk a balett-terem kapuját a fiatal alkotók előtt, a technikai elvárásokat megemeltük. Ez a folyamat nagyobb pályázati lehetőségeket is magában hordoz. Az évente többször meghirdetett próbatáncra nagyjából húszan érkeznek, az ország különböző pontjaiból, szabadúszók, iskolai növendékek, és ebből válogattuk ki az együttes új tánctechnikailag magasan kvalifikált tagjait.

- Hogyan jellemeznéd a frissen megalakult balettegyüttes által képviselt műfajt?

- Egy profi kortárs együttes, azonban elsődleges célunk ebbe a táncnyelvbe bevonni a klasszikát, és a kortársat attól eltérő műfajokkal vegyíteni. A színház vezetőségével egyetértésben döntöttünk úgy, hogy táncosainknak erős klasszikus képzést kell kapniuk, melynek érdekében szerződtetünk egy balettmestert az Operaházból Sterbinszky László személyében. Tervünk tehát egy neoklasszikus - kortárs együttes felépítése, ami fogyaszthatósági szempontból előnyösebben működhet, mint a tánctagozat. Európai példának a Holland Nemzeti Táncszínházat említeném, amely egy kortárs együttes klasszikus táncnyelvvel és nagyon erős színházi jelenléttel, akik Kylian domináns koreográfiáin túl, lelkes fiatal koreográfusok műveiből építik fel a repertoárjukat. Egyetértek azzal a koncepcióval, hogy a mozgásformát magas technikai szinten kell párosítani kortárs mozdulatokkal, és a mozgásformát megtartva dramaturgailaig, szkenikailag kell a műfajt megújítani. Olyan komplex képzettségű táncosokra van szükség, akik tisztában van a klasszika stíluselemeivel, de Limon, Graham, Cunningham által megalkotott technikákkal egyaránt.

- Milyen az együttes fogadatatása a nézők és a szakma részéről?

- Nagyjából húsz éve igyekszünk, hogy megszerettessük a táncművészetet a városban. A klasszikus vonal erősítése is a közérthetőséget segíti elő, ezáltal letisztultabbak, átláthatóbbak, könnyebben értelmezhetőbbek lesznek az előadások. Kulcsár Noémi rendezésében a Rómeó és Júliával indítottuk a második évadot fiatal, friss táncosok előadásában, ami a szélesebb nézőközönség által is kedvelt történeten alapszik. A premier óta bérletezve lett, és azt tapasztaljuk, szeretik a miskolci fiatalok, mivel Noémi nagyon jól bánt a lépésanyaggal és Csajkovszkij zenéjével. Az önálló, nagyjából negyven, negyvenöt előadásunk közül körülbelül húsz-huszonöt Rómeó és Júlia-előadást tervezünk. Az itthoni szerepléseinken túl nyitottak vagyunk Európára is. Célunk egy nemzetközi pályázaton elindulni, Németország, Svájc, Ausztria keres kelet-európai pertneregyütteseket. Európai turnéhoz ideális lenne a Forint/Médeia és a Rómeó és Júlia. A szakma részéről szintén az elfogadást, támogatást látom. A Diótörő-fesztivál keretein belül volt egy szakmai konferencia, ahol úgy érzem, párbeszéd alakult ki a többi vidéki együttessel. Összetartást tapasztalok, de ehhez elengedhetetlen, hogy legyen párbeszéd köztünk.

- A Ti együttesetekhez hasonlóan Szegeden, Győrben és Pécsett megalakuló balettegyüttesek sajátja is az volt, hogy egy anyaszínház ölelésében születtek, fejlődtek.

- Szerencsés helyzetben vagyunk, mert könnyebben tud működni egy olyan együttes, ami mögött van egy kőszínház, egy erős háttérintézmény áll, hiszen megvannak a működés alapvető feltételei: van állandó fűtött baletterme, ég a villany, jelmeztárunk van, a táncművész próba és előadás után le tud tusolni, az intézménynek saját orvosa van. Csodálkozom és nagy tisztelettel figyelem a független kortárs együttesek fennmaradásért folytatott harcát. Kiváló képességű táncosokkal és elképesztő művészi elképzelésekkel bíró együtteseknek kell néhol a puszta létért megküzdniük. Minket valóban körbeölel a színház, a Miskolci Nemzeti Színház komoly repertoárral bír, teltházas előadásokat visz estéről estére, és mindez egy színes művészi közeget is magában rejt. Az alkotók egy helyen központosulnak, a táncosaink előadás után együtt lehetnek operaénekesekkel, színészekkel, ami nagyon inspirálóan hat rájuk. Persze semmi sincs ingyen, a táncosaink nagyon keményen napi tíz-tizenkét órát dolgoznak. Minden napjukat tréninggel kezdik. Gyakran szerepelnek zenés darabokban, operákban, akkor azokra is próbálnak az önálló balettdarabokon túl. Délutáni egy-másfél óra relaxálás után kezdik elölről, előfordul, hogy még a felújításban is segédkeznek, gyakoriak a flashmobjaink is a városban. Ilyen megfeszített munkatempóban regenerálódni sincs idejük. Érthető, hogy sok táncművész külföldet választja, hiszen itthon harmincöt-negyven éves koráig alkalmazható táncosként, és aztán át kell képeznie magát, mert nem kap nyugdíjat. Ez az életpálya hivatásként itthon nagy nehezségek árán gyakorolható, és csak a különösen elhivatott emberek tudják hosszú távon űzni. Azok, akiknek megéri a mindennapos küzdelem, a folyamatos fejlődésért vívott harc a belefektetett energia nagyon kevés pénzért.

- Alkotóból inkább művészeti vezető lettél. Hogyan éled meg a változást?

- Nagyon nyomasztott, hogy a fejlődés, professzionalizmus érdekében meg kellett válnom pár munkatárstól, akikhez kötődtem és a kezdetektől együtt fejlődtünk. Legfőképpen alkotóként dolgoztam eddig Miskolcon, és most mégis egyfajta managerként, művészeti vezetőként kell megállnom a helyem. Persze nem úgy indultam neki, hogy mostantól koreografálok az együttesnek, kiélem magam és négy-öt saját bemutatót tartok évente, de a váltás mégis nehéz. A marketing-PR oldala elég távol áll tőlem, de lassan beletanulok ebbe is, és közben segítségemre van a Miskolci Nemzeti Színház önálló marketing szakembere, aki a próza, balett, opera-musical arculatért is felel. Leülünk, én elmondom az elképzeléseimet, ezzel adok egy irányt a kezébe, a táncszakmai oldalát az arculatteremtésnek én segítem. Alkotóként jobban izgatott az opera, a musical műfaja, és a táncművészetben egyértelműen az alternatív szociografikus, reflektáló vonalat képviseltem. Ezek a művek továbbra is láthatóak majd a közönség számára, de ha őszinte akarok lenni, egy picit elfáradtam ebben a témában, úgy érzem, mára annyira feleslegesen túlpolitizált minden. Ennek ellenére rengeteg olyan társadalmi problémával küzd ez az ország, amelyek nem hallgathatóak el, és mindenképp foglalkozni kell a művészetnek ezekkel az embereket mindennapjaikban érintő kérdésekkel. Az életemnek egy olyan szakaszába értem, hogy elkezdett fogalkoztatni a női-férfi kapcsolat színpadi megjelenítése, a szerelem kérdései, értéke, értelmetlensége, hazugságai. A Rómeó és Júlia mellett másik egy Shakespeare-darab, a Szentivánéji álom feldolgozása Páratlan páros címmel lesz látható majd, amiben kibeszélhetem a bennem felgyűlt érzéseket. Erre az előadásra is remélem a koncepcióm legfontosabb jellemvonása lesz jellemző: nem elég a látványvilág, a testek formái, a körvonalak, a mozgás, hanem színházat kell csinálni. Őszinte, sokszor fájdalmas színházat, mert a hazugságokkal, megalkuvásokkal teli kapcsolat is darabjaira hull, értékeit veszti, és üresség marad után,a akárcsak egy rossz, lapos előadás után.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Maxim Vengerov, Andreas Ottensamer és Mácsai Pál a Fesztivál Akadémia vendégei között

Világsztárokat, pezsgő fesztiváléletet hoz július 18-27. között a fővárosba a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nevével fémjelzett 10. Fesztivál Akadémia Budapest, amelynek olyan nagyságok lesznek idén a vendégei, mint Maxim Vengerov, Andreas Ottensamer és Mácsai Pál. A gyerekeknek Molnár Piroska és Csákányi Eszter mesél majd.
Zenés színház

Sztárvendégekkel és fiatal tehetségekkel tér vissza a Budavári Palotakoncert

Több év kihagyás után, augusztus 1-én és 2-án ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet. A Budai Vár Oroszlános udvarának festői környezetében a hazai és az egyetemes operettirodalom legnépszerűbb dallamai csendülnek fel.
Vizuál

Új filmet forgat Pedro Almodóvar

Az Oscar-díjas spanyol rendező Keserű karácsony című filmje a gyász feldolgozásáról szól, valamint arról, hogy az élet és a fikció néha elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
Jazz/World

Vissza a gyökerekhez – a Benczúr Kertben köszönti húszéves jubileumát a Jazzation

Az idén 20 éves Jazzation, Magyarország legismertebb jazz a cappella együttese számtalan sikeres nemzetközi turné után június 18-án ünnepi hangulatú esttel várja régi és új közönségét a Benczúr Kertben.
Könyv

Tízezer Visky András-kötetet ajándékoz a Libri a diákoknak

Idén is megvalósul a Libri Könyvesboltok és a Jelenkor Kiadó irodalomnépszerűsítő kezdeményezése – ezúttal Visky András válogatott verseit jelentetik meg a diákok számára ingyenesen elérhető kötetben, tízezer példányban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Hortobágyi Gyöngyvér: „Szerencsések vagyunk, és szerencsés a hazai művészvilág is!”

Kiválóan sikerült a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc szakirány hallgatóinak Félúton című előadása. Az előadás végén, a modern szakirány hallgatóinak vizsgakoncertjéhez hasonlóan, itt is állva tapsoltak a nézők.
Tánc hír

Oszaka után Erdélyben turnézik a Magyar Állami Népi Együttes

A Magyar Állami Népi Együttes június 21-én Erdélybe indul. A négynapos előadássorozat Marosvásárhelyen kezdődik, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen folytatódik, és az utolsó állomása Nagyvárad.
Tánc ajánló

Nagyszabású gálával ér véget június 14-én a Margitszigeten a 30. jubileumi Duna Karnevál

Az Arany Idők című előadás a külföldi és hazai táncegyüttesek közel háromszáz művészének egyedülálló közös produkciója lesz, ahol az elmúlt 30 év legemlékezetesebb színpadi pillanatait idézik fel a táncosok.
Tánc interjú

Az Operában vizsgáznak a jövő balettművészei – interjú Volf Katalinnal

Május végén a Nemzeti Táncszínházban mutatták be a végzős klasszikus balett-évfolyam tagjai vizsgakoncertjük programját. Az est igazi szórakozást jelentett a táncművészet szerelmeseinek, így mindenki izgatottan várja a június végi vizsgakoncertet, immár az Operában. Volf Katalinnal beszélgettünk.
Tánc hír

A legjobbak között a Magyar Táncművészeti Egyetem

Május 29-én a Várkert Bazárban tartották az Év Egyeteme 2025 gálát, a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Magyar Táncművészeti Egyetem a három legjobb jelölt közé került a sikeres felvételi kampányért kategóriában.