Tánc

Krasznahorkai inspirálta fekete-fehér táncképeket fest a TranzDanz

2019.01.17. 15:10
Ajánlom
Kovács Gerzson Péter a TranzDanz társulattal január 17-én mutatja be Noir című, legújabb előadását a MU Színházban. A Krasznahorkai világát idéző előadás kapcsán Gyepesi Flóra beszélgetett a társulatvezetővel.

A Noir című legújabb előadásotok leírásában Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című írásából választottatok egy idézetet, amelyben a félelem szó áll a középpontban. Miért éppen ez a pár sor került a leírásba?

A színház világában a darabokhoz kötelező jelleggel kínálnak szüzsét, röviden összefoglalják a mesét, kontextusba helyezik. Ezeknek a leírásoknak célja a néző orientálása. Én már jó ideje több-kevesebb sikerrel igyekszem elkerülni a nézők előzetes befolyásolását, ezért használok ilyen talányos szövegeket, amelyek inkább csak némi hangulati, érzelmi kapaszkodót kínálnak a produkcióhoz. A hivatkozott idézetben valóban megjelenik a félelem kifejezés, amit egy nagyon furcsa, szürreális környezetbe ágyaz a szerző. Számomra ez a kontextus és ez az időtlenség, vagyis

a megálló és a folyamatosan haladó idő együttes érzékelése legalább olyan fontos, mint a hozzá kötődő, részben belőle is eredő félelem.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Társulatod honlapján szintén egy magyar író, Esterházy Péter pár sorát olvashatjuk. Milyen kapcsolatod van a kortárs magyar irodalommal?

Ismerjük a Márai mondást: „Gondold meg, hogy csak az ember olvas.” Kissé szigorúbban: az ember olvas. Lehetőleg mindent. Tudományost, ismeretterjesztőt, szépirodalmat, ponyvát, külföldit, magyart. Ha kortárs irodalomból több magyart fogyasztok, mint külföldit, az azért van, mert a közösen megélt jelenek, múltak egy közös referenciális rendszerben jelennek meg. Így az elmerülés, feloldódás, utazás bennük-velük evidens, kézreálló és tanulságos, még ha néha én is úgy érzem, mint azt Esterházy mondta a 2016-os könyvheti megnyitójában: „Hacsak nem magyarról magyarra szinkronizálunk, amire időnként szükségünk volna”.

Hogyan és milyen módszerekkel kötötted össze ezt a két műfajt a Noir című előadásotokban?

Ez régi nóta, mármint a nem verbális és a verbális művészetek kapcsolata. Azon túl, hogy a szavakkal kifejezett fogalmi gondolkodás egész sikeresen utat talált a zenéhez, a képzőművészethez, építészethez, a képalkotás legkülönbözőbb módszereihez, a tánc esetében az absztrakció sok esetben még mindig nem evidens eljárás.

Így aztán az írott inspirációra hivatkozó táncos produkciók a legtöbb estben illusztrációk, ennek megfelelően didaktikusak és primitívek, vagy még azok sem, csupán üres díszítmények.

A Noir-on nem érdemes tételesen számon kérni a Krasznahorkai szöveget. A könyv egy mindannyiunk által jól ismert világ költői reflexiója, sűrítménye, egy olyan teremtett világ, ami a valóságra hivatkozik, és amelynek groteszk, szürreális, naturalista és álomszerű képein keresztül talán tisztábban láthatjuk a valóságot.  

Milyen képi, hangi világot idéztek meg a Noir során?

Érdekes figyelni, hogy változnak a képalkotási megoldásaim az évek során, miközben vannak konstans stiláris elemei is.

Az utóbbi darabjaimból lassan eltűntek a színek, még korrekciós fóliák sincsenek, fekete-fehér kontrasztra épülő, mondjuk, linómetszetre emlékeztető képek sorából állnak.

A zenei környezetet Kovács Jeromos szállítja ismét, aki naprakész a legfrissebb elektronikus zenei irányzatokban, ezekből választott hangmintákra építi a Noir zenéjét.

noirvagott-150741.jpg

Noir (Fotó/Forrás: MU Színház)

TranzDanz társulatod kapcsán hogyan tudnád megfogalmazni; mi a védjegyetek?

Ez itt az ars poetica helye lenne, ha jól értem, de most nem terhelném az olvasót egy hosszú, a témát kellő részletességgel kifejtő válasszal. Maradjunk egy egyszerűbb, strukturális jellemzőnél, aminek vannak tartalmi elemei is: az elmúlt 31 évben a fogalmazásmódunk és mondandónk karcossága ellenére sikerült fenntartanunk a szellemi függetlenségnek azt a mértékét, ami máig megakadályozza számunkra egy stabilabb, kiszámíthatóbb és tervezhetőbb működési struktúra kialakítását. 

Hogyan kell elképzelni a TranzDanz alkotó- és próbafolyamatait?

A próbák a folyamat utolsó, legrövidebb szakaszát jelentik, a felkészülés egy új produkcióra adott esetben akár évekig tarthat. Ez jelenthet célzott anyaggyűjtést, de jelentheti a téma spontán érlelődését is. Miután megszületik a döntésem a produkció megvalósításáról, egy sor praktikus teendőt kell elvégezni: pénzt kell szerezni (pályázni), befogadó helyet kell találni (ez mára számunkra felér egy kalandtúrával), ki kell választani a stábot (először is a táncosokat, aztán a darab előre sejtett igényei szerint a többieket: jelmeztervezőt, videóst, zeneszerzőt, kellékest, stb.) és próbatermet is kell szerezni a gyártáshoz. Mindezeket a szereplőket, tényezőket több körben egyeztetni és a megvalósítás során többször is korrigálni kell.

A próbaterem aztán az a védett hely, ahol bármi megtörténhet és ahonnan semmi nem juthat ki, csak a végeredmény, ami a színpadra kerül.

Kovács Gerzson Péter:

Kapcsolódó

Kovács Gerzson Péter: "A táncosok nem díszítőelemek"

A magyar néptáncból ihletet merítő kortárstánc számos díjjal kitüntetett alkotóját Alföldi Róbert kérte fel a Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 17-től 20-ig látható Mágnás Miska-előadás koreográfusának. Élete első operettkoreográfiájáról Kovács Gerzson Pétert kérdeztük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Meglepetés lánykérés volt a pécsi koncerten

Filmekbe illő romantikus jelenet zajlott le a Pannon Filharmonikusok koncertjén Valentin-napon a Kodály Központban.
Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!
Tánc

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Klasszikus

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.
Klasszikus

Mi van, ha a Tavaszi áldozat botrányos premierje meg sem történt?

Lehet, hogy a bemutató karmestere terjesztette el, hogy összeverekedtek Sztravinszkij balettje közben a nézők? Úgy tűnik, a Sacre botránya csak egy jól csengő reklámszöveg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A Tünet Együttes bemutatja, hogy működik ma egy független társulat

Február 18-án és 19-én a Trafóklubban szembesít a Tünet Együttes a következő kérdésekkel: Hová tart a független színház? Mi közünk van ehhez nekünk, nézőknek? Régen minden jobb volt?
Tánc

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.
Tánc galéria

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Tánc interjú

"Leonard Cohen jelen van velünk az egész előadás során"

A Les Ballets Jazz de Montréal együttese egyike a 2019-es Budapest Táncfesztivál külföldi fellépőinek. Dance Me című előadásuk kapcsán Louis Robitaille-t, a társulat művészeti vezetőjét kértük, hogy meséljen Leonard Cohen és a társulat különleges kapcsolatáról és a produkció létrehozásáról.
Tánc ajánló

Da Vinci életéről készült táncelőadás

Az 500 éve elhunyt Leonardo da Vinciről készített táncdarabot Da Vinci mosolya címmel Nemes Zsófia, a PR-Evolution művészeti vezetője.