Tánc

Krasznahorkai inspirálta fekete-fehér táncképeket fest a TranzDanz

2019.01.17. 15:10
Ajánlom
Kovács Gerzson Péter a TranzDanz társulattal január 17-én mutatja be Noir című, legújabb előadását a MU Színházban. A Krasznahorkai világát idéző előadás kapcsán Gyepesi Flóra beszélgetett a társulatvezetővel.

A Noir című legújabb előadásotok leírásában Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című írásából választottatok egy idézetet, amelyben a félelem szó áll a középpontban. Miért éppen ez a pár sor került a leírásba?

A színház világában a darabokhoz kötelező jelleggel kínálnak szüzsét, röviden összefoglalják a mesét, kontextusba helyezik. Ezeknek a leírásoknak célja a néző orientálása. Én már jó ideje több-kevesebb sikerrel igyekszem elkerülni a nézők előzetes befolyásolását, ezért használok ilyen talányos szövegeket, amelyek inkább csak némi hangulati, érzelmi kapaszkodót kínálnak a produkcióhoz. A hivatkozott idézetben valóban megjelenik a félelem kifejezés, amit egy nagyon furcsa, szürreális környezetbe ágyaz a szerző. Számomra ez a kontextus és ez az időtlenség, vagyis

a megálló és a folyamatosan haladó idő együttes érzékelése legalább olyan fontos, mint a hozzá kötődő, részben belőle is eredő félelem.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Társulatod honlapján szintén egy magyar író, Esterházy Péter pár sorát olvashatjuk. Milyen kapcsolatod van a kortárs magyar irodalommal?

Ismerjük a Márai mondást: „Gondold meg, hogy csak az ember olvas.” Kissé szigorúbban: az ember olvas. Lehetőleg mindent. Tudományost, ismeretterjesztőt, szépirodalmat, ponyvát, külföldit, magyart. Ha kortárs irodalomból több magyart fogyasztok, mint külföldit, az azért van, mert a közösen megélt jelenek, múltak egy közös referenciális rendszerben jelennek meg. Így az elmerülés, feloldódás, utazás bennük-velük evidens, kézreálló és tanulságos, még ha néha én is úgy érzem, mint azt Esterházy mondta a 2016-os könyvheti megnyitójában: „Hacsak nem magyarról magyarra szinkronizálunk, amire időnként szükségünk volna”.

Hogyan és milyen módszerekkel kötötted össze ezt a két műfajt a Noir című előadásotokban?

Ez régi nóta, mármint a nem verbális és a verbális művészetek kapcsolata. Azon túl, hogy a szavakkal kifejezett fogalmi gondolkodás egész sikeresen utat talált a zenéhez, a képzőművészethez, építészethez, a képalkotás legkülönbözőbb módszereihez, a tánc esetében az absztrakció sok esetben még mindig nem evidens eljárás.

Így aztán az írott inspirációra hivatkozó táncos produkciók a legtöbb estben illusztrációk, ennek megfelelően didaktikusak és primitívek, vagy még azok sem, csupán üres díszítmények.

A Noir-on nem érdemes tételesen számon kérni a Krasznahorkai szöveget. A könyv egy mindannyiunk által jól ismert világ költői reflexiója, sűrítménye, egy olyan teremtett világ, ami a valóságra hivatkozik, és amelynek groteszk, szürreális, naturalista és álomszerű képein keresztül talán tisztábban láthatjuk a valóságot.  

Milyen képi, hangi világot idéztek meg a Noir során?

Érdekes figyelni, hogy változnak a képalkotási megoldásaim az évek során, miközben vannak konstans stiláris elemei is.

Az utóbbi darabjaimból lassan eltűntek a színek, még korrekciós fóliák sincsenek, fekete-fehér kontrasztra épülő, mondjuk, linómetszetre emlékeztető képek sorából állnak.

A zenei környezetet Kovács Jeromos szállítja ismét, aki naprakész a legfrissebb elektronikus zenei irányzatokban, ezekből választott hangmintákra építi a Noir zenéjét.

noirvagott-150741.jpg

Noir (Fotó/Forrás: MU Színház)

TranzDanz társulatod kapcsán hogyan tudnád megfogalmazni; mi a védjegyetek?

Ez itt az ars poetica helye lenne, ha jól értem, de most nem terhelném az olvasót egy hosszú, a témát kellő részletességgel kifejtő válasszal. Maradjunk egy egyszerűbb, strukturális jellemzőnél, aminek vannak tartalmi elemei is: az elmúlt 31 évben a fogalmazásmódunk és mondandónk karcossága ellenére sikerült fenntartanunk a szellemi függetlenségnek azt a mértékét, ami máig megakadályozza számunkra egy stabilabb, kiszámíthatóbb és tervezhetőbb működési struktúra kialakítását. 

Hogyan kell elképzelni a TranzDanz alkotó- és próbafolyamatait?

A próbák a folyamat utolsó, legrövidebb szakaszát jelentik, a felkészülés egy új produkcióra adott esetben akár évekig tarthat. Ez jelenthet célzott anyaggyűjtést, de jelentheti a téma spontán érlelődését is. Miután megszületik a döntésem a produkció megvalósításáról, egy sor praktikus teendőt kell elvégezni: pénzt kell szerezni (pályázni), befogadó helyet kell találni (ez mára számunkra felér egy kalandtúrával), ki kell választani a stábot (először is a táncosokat, aztán a darab előre sejtett igényei szerint a többieket: jelmeztervezőt, videóst, zeneszerzőt, kellékest, stb.) és próbatermet is kell szerezni a gyártáshoz. Mindezeket a szereplőket, tényezőket több körben egyeztetni és a megvalósítás során többször is korrigálni kell.

A próbaterem aztán az a védett hely, ahol bármi megtörténhet és ahonnan semmi nem juthat ki, csak a végeredmény, ami a színpadra kerül.

Kovács Gerzson Péter:

Kapcsolódó

Kovács Gerzson Péter: "A táncosok nem díszítőelemek"

A magyar néptáncból ihletet merítő kortárstánc számos díjjal kitüntetett alkotóját Alföldi Róbert kérte fel a Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 17-től 20-ig látható Mágnás Miska-előadás koreográfusának. Élete első operettkoreográfiájáról Kovács Gerzson Pétert kérdeztük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Cirkusztörténelmet írt ifj. Richter József és Merrylu Richter

Pas de deux – balett lóháton című produkciójukkal elnyerték mindkét fődíjat, a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját és fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat is.
Tánc hír

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.
Tánc interjú

„Sok kihívás elé állítjuk a szereplőket” – Interjú a Szent Boszorkány alkotóival

A 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosával, Pál Dániel Leventével és Kalmár Ákossal a Szent Boszorkány című újcirkuszi est január 7-ei bemutatója kapcsán beszélgettünk.
Tánc hír

Úgy tűnik, használ a francia balettművészek tiltakozása

Engedményeket ajánlott a francia kormány a nyugdíjkorhatár emelése ellen tiltakozó balettművészeknek, akiknek sztrájkja már több mint nyolcmillió euró veszteséget okozott.
Tánc hír

Ilyen szépen sztrájkolni csak a balettosok tudnak

Karácsonykor feltette az i-re a pontot a Párizsi Opera Balett. A december 5. óta tartó, nyugdíjreform ellenes sztrájkot egy szabadtéri Hattyúk tava-részlettel koronázták meg a táncosok december 24-én.