Tánc

Krasznahorkai inspirálta fekete-fehér táncképeket fest a TranzDanz

2019.01.17. 15:10
Ajánlom
Kovács Gerzson Péter a TranzDanz társulattal január 17-én mutatja be Noir című, legújabb előadását a MU Színházban. A Krasznahorkai világát idéző előadás kapcsán Gyepesi Flóra beszélgetett a társulatvezetővel.

A Noir című legújabb előadásotok leírásában Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című írásából választottatok egy idézetet, amelyben a félelem szó áll a középpontban. Miért éppen ez a pár sor került a leírásba?

A színház világában a darabokhoz kötelező jelleggel kínálnak szüzsét, röviden összefoglalják a mesét, kontextusba helyezik. Ezeknek a leírásoknak célja a néző orientálása. Én már jó ideje több-kevesebb sikerrel igyekszem elkerülni a nézők előzetes befolyásolását, ezért használok ilyen talányos szövegeket, amelyek inkább csak némi hangulati, érzelmi kapaszkodót kínálnak a produkcióhoz. A hivatkozott idézetben valóban megjelenik a félelem kifejezés, amit egy nagyon furcsa, szürreális környezetbe ágyaz a szerző. Számomra ez a kontextus és ez az időtlenség, vagyis

a megálló és a folyamatosan haladó idő együttes érzékelése legalább olyan fontos, mint a hozzá kötődő, részben belőle is eredő félelem.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Társulatod honlapján szintén egy magyar író, Esterházy Péter pár sorát olvashatjuk. Milyen kapcsolatod van a kortárs magyar irodalommal?

Ismerjük a Márai mondást: „Gondold meg, hogy csak az ember olvas.” Kissé szigorúbban: az ember olvas. Lehetőleg mindent. Tudományost, ismeretterjesztőt, szépirodalmat, ponyvát, külföldit, magyart. Ha kortárs irodalomból több magyart fogyasztok, mint külföldit, az azért van, mert a közösen megélt jelenek, múltak egy közös referenciális rendszerben jelennek meg. Így az elmerülés, feloldódás, utazás bennük-velük evidens, kézreálló és tanulságos, még ha néha én is úgy érzem, mint azt Esterházy mondta a 2016-os könyvheti megnyitójában: „Hacsak nem magyarról magyarra szinkronizálunk, amire időnként szükségünk volna”.

Hogyan és milyen módszerekkel kötötted össze ezt a két műfajt a Noir című előadásotokban?

Ez régi nóta, mármint a nem verbális és a verbális művészetek kapcsolata. Azon túl, hogy a szavakkal kifejezett fogalmi gondolkodás egész sikeresen utat talált a zenéhez, a képzőművészethez, építészethez, a képalkotás legkülönbözőbb módszereihez, a tánc esetében az absztrakció sok esetben még mindig nem evidens eljárás.

Így aztán az írott inspirációra hivatkozó táncos produkciók a legtöbb estben illusztrációk, ennek megfelelően didaktikusak és primitívek, vagy még azok sem, csupán üres díszítmények.

A Noir-on nem érdemes tételesen számon kérni a Krasznahorkai szöveget. A könyv egy mindannyiunk által jól ismert világ költői reflexiója, sűrítménye, egy olyan teremtett világ, ami a valóságra hivatkozik, és amelynek groteszk, szürreális, naturalista és álomszerű képein keresztül talán tisztábban láthatjuk a valóságot.  

Milyen képi, hangi világot idéztek meg a Noir során?

Érdekes figyelni, hogy változnak a képalkotási megoldásaim az évek során, miközben vannak konstans stiláris elemei is.

Az utóbbi darabjaimból lassan eltűntek a színek, még korrekciós fóliák sincsenek, fekete-fehér kontrasztra épülő, mondjuk, linómetszetre emlékeztető képek sorából állnak.

A zenei környezetet Kovács Jeromos szállítja ismét, aki naprakész a legfrissebb elektronikus zenei irányzatokban, ezekből választott hangmintákra építi a Noir zenéjét.

noirvagott-150741.jpg

Noir (Fotó/Forrás: MU Színház)

TranzDanz társulatod kapcsán hogyan tudnád megfogalmazni; mi a védjegyetek?

Ez itt az ars poetica helye lenne, ha jól értem, de most nem terhelném az olvasót egy hosszú, a témát kellő részletességgel kifejtő válasszal. Maradjunk egy egyszerűbb, strukturális jellemzőnél, aminek vannak tartalmi elemei is: az elmúlt 31 évben a fogalmazásmódunk és mondandónk karcossága ellenére sikerült fenntartanunk a szellemi függetlenségnek azt a mértékét, ami máig megakadályozza számunkra egy stabilabb, kiszámíthatóbb és tervezhetőbb működési struktúra kialakítását. 

Hogyan kell elképzelni a TranzDanz alkotó- és próbafolyamatait?

A próbák a folyamat utolsó, legrövidebb szakaszát jelentik, a felkészülés egy új produkcióra adott esetben akár évekig tarthat. Ez jelenthet célzott anyaggyűjtést, de jelentheti a téma spontán érlelődését is. Miután megszületik a döntésem a produkció megvalósításáról, egy sor praktikus teendőt kell elvégezni: pénzt kell szerezni (pályázni), befogadó helyet kell találni (ez mára számunkra felér egy kalandtúrával), ki kell választani a stábot (először is a táncosokat, aztán a darab előre sejtett igényei szerint a többieket: jelmeztervezőt, videóst, zeneszerzőt, kellékest, stb.) és próbatermet is kell szerezni a gyártáshoz. Mindezeket a szereplőket, tényezőket több körben egyeztetni és a megvalósítás során többször is korrigálni kell.

A próbaterem aztán az a védett hely, ahol bármi megtörténhet és ahonnan semmi nem juthat ki, csak a végeredmény, ami a színpadra kerül.

Kovács Gerzson Péter:

Kapcsolódó

Kovács Gerzson Péter: "A táncosok nem díszítőelemek"

A magyar néptáncból ihletet merítő kortárstánc számos díjjal kitüntetett alkotóját Alföldi Róbert kérte fel a Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 17-től 20-ig látható Mágnás Miska-előadás koreográfusának. Élete első operettkoreográfiájáról Kovács Gerzson Pétert kérdeztük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Jazz/World

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 27-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.
Vizuál

Egy napra hazavihetsz egy Picassót

...csak meg kell indokolni, miért szeretnéd, ha a te lakásod falán lógna. Az ötlet, amivel egy Picasso-kiállítást reklámoznak, kicsit olyan, mintha egy Hamupipőke-rajongó műgyűjtő fejéből pattant volna ki. Megkapod a képet, de mindössze egyetlen napra. Arról nincs információnk, hogy akkor vinnék vissza a múzeumba, mikor éjfélt üt az óra, de úgy lenne stílusos.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Tizenöt ország táncosai mérik össze tudásukat Nureyev Balettversenyen

Március 30. és április 4. között hetedik alkalommal rendezik meg Budapesten a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettversenyt, ahol személyesen jelen lesz Oleg Ivenko, a White Crow című filmben Nurejevet alakító balettsztár is.
Tánc ajánló

Egy lehetséges jövő előzményei

A táncos és koreográfus Biczók Anna április 2-án 20:00-kor mutatja be a MU Színházban új szólóját, melyben benyomások, képzelet és emlékek kapcsolódnak össze, eljutva a jelen pillanatáig.
Tánc ajánló

A női szexualitásról mutat be szólót Batarita

Batarita abszurditással átszőtt és erotikával fűszerezett, Lüktetésed című szólóját a 2018-as tokiói premier után Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban mutatja be április 6-án.
Tánc ajánló

Újabb Balanchine-koreográfiát mutat be a Magyar Nemzeti Balett

Először látható Magyarországon a 20. századi grúz koreográfus Sylvia Pas de Deux-je március 22-én az OMG (Oh My God!) című balettesten az Erkel Színházban.
Tánc hír

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.