Tánc

Krasznahorkai inspirálta fekete-fehér táncképeket fest a TranzDanz

2019.01.17. 15:10
Ajánlom
Kovács Gerzson Péter a TranzDanz társulattal január 17-én mutatja be Noir című, legújabb előadását a MU Színházban. A Krasznahorkai világát idéző előadás kapcsán Gyepesi Flóra beszélgetett a társulatvezetővel.

A Noir című legújabb előadásotok leírásában Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című írásából választottatok egy idézetet, amelyben a félelem szó áll a középpontban. Miért éppen ez a pár sor került a leírásba?

A színház világában a darabokhoz kötelező jelleggel kínálnak szüzsét, röviden összefoglalják a mesét, kontextusba helyezik. Ezeknek a leírásoknak célja a néző orientálása. Én már jó ideje több-kevesebb sikerrel igyekszem elkerülni a nézők előzetes befolyásolását, ezért használok ilyen talányos szövegeket, amelyek inkább csak némi hangulati, érzelmi kapaszkodót kínálnak a produkcióhoz. A hivatkozott idézetben valóban megjelenik a félelem kifejezés, amit egy nagyon furcsa, szürreális környezetbe ágyaz a szerző. Számomra ez a kontextus és ez az időtlenség, vagyis

a megálló és a folyamatosan haladó idő együttes érzékelése legalább olyan fontos, mint a hozzá kötődő, részben belőle is eredő félelem.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Társulatod honlapján szintén egy magyar író, Esterházy Péter pár sorát olvashatjuk. Milyen kapcsolatod van a kortárs magyar irodalommal?

Ismerjük a Márai mondást: „Gondold meg, hogy csak az ember olvas.” Kissé szigorúbban: az ember olvas. Lehetőleg mindent. Tudományost, ismeretterjesztőt, szépirodalmat, ponyvát, külföldit, magyart. Ha kortárs irodalomból több magyart fogyasztok, mint külföldit, az azért van, mert a közösen megélt jelenek, múltak egy közös referenciális rendszerben jelennek meg. Így az elmerülés, feloldódás, utazás bennük-velük evidens, kézreálló és tanulságos, még ha néha én is úgy érzem, mint azt Esterházy mondta a 2016-os könyvheti megnyitójában: „Hacsak nem magyarról magyarra szinkronizálunk, amire időnként szükségünk volna”.

Hogyan és milyen módszerekkel kötötted össze ezt a két műfajt a Noir című előadásotokban?

Ez régi nóta, mármint a nem verbális és a verbális művészetek kapcsolata. Azon túl, hogy a szavakkal kifejezett fogalmi gondolkodás egész sikeresen utat talált a zenéhez, a képzőművészethez, építészethez, a képalkotás legkülönbözőbb módszereihez, a tánc esetében az absztrakció sok esetben még mindig nem evidens eljárás.

Így aztán az írott inspirációra hivatkozó táncos produkciók a legtöbb estben illusztrációk, ennek megfelelően didaktikusak és primitívek, vagy még azok sem, csupán üres díszítmények.

A Noir-on nem érdemes tételesen számon kérni a Krasznahorkai szöveget. A könyv egy mindannyiunk által jól ismert világ költői reflexiója, sűrítménye, egy olyan teremtett világ, ami a valóságra hivatkozik, és amelynek groteszk, szürreális, naturalista és álomszerű képein keresztül talán tisztábban láthatjuk a valóságot.  

Milyen képi, hangi világot idéztek meg a Noir során?

Érdekes figyelni, hogy változnak a képalkotási megoldásaim az évek során, miközben vannak konstans stiláris elemei is.

Az utóbbi darabjaimból lassan eltűntek a színek, még korrekciós fóliák sincsenek, fekete-fehér kontrasztra épülő, mondjuk, linómetszetre emlékeztető képek sorából állnak.

A zenei környezetet Kovács Jeromos szállítja ismét, aki naprakész a legfrissebb elektronikus zenei irányzatokban, ezekből választott hangmintákra építi a Noir zenéjét.

noirvagott-150741.jpg

Noir (Fotó/Forrás: MU Színház)

TranzDanz társulatod kapcsán hogyan tudnád megfogalmazni; mi a védjegyetek?

Ez itt az ars poetica helye lenne, ha jól értem, de most nem terhelném az olvasót egy hosszú, a témát kellő részletességgel kifejtő válasszal. Maradjunk egy egyszerűbb, strukturális jellemzőnél, aminek vannak tartalmi elemei is: az elmúlt 31 évben a fogalmazásmódunk és mondandónk karcossága ellenére sikerült fenntartanunk a szellemi függetlenségnek azt a mértékét, ami máig megakadályozza számunkra egy stabilabb, kiszámíthatóbb és tervezhetőbb működési struktúra kialakítását. 

Hogyan kell elképzelni a TranzDanz alkotó- és próbafolyamatait?

A próbák a folyamat utolsó, legrövidebb szakaszát jelentik, a felkészülés egy új produkcióra adott esetben akár évekig tarthat. Ez jelenthet célzott anyaggyűjtést, de jelentheti a téma spontán érlelődését is. Miután megszületik a döntésem a produkció megvalósításáról, egy sor praktikus teendőt kell elvégezni: pénzt kell szerezni (pályázni), befogadó helyet kell találni (ez mára számunkra felér egy kalandtúrával), ki kell választani a stábot (először is a táncosokat, aztán a darab előre sejtett igényei szerint a többieket: jelmeztervezőt, videóst, zeneszerzőt, kellékest, stb.) és próbatermet is kell szerezni a gyártáshoz. Mindezeket a szereplőket, tényezőket több körben egyeztetni és a megvalósítás során többször is korrigálni kell.

A próbaterem aztán az a védett hely, ahol bármi megtörténhet és ahonnan semmi nem juthat ki, csak a végeredmény, ami a színpadra kerül.

Kovács Gerzson Péter:

Kapcsolódó

Kovács Gerzson Péter: "A táncosok nem díszítőelemek"

A magyar néptáncból ihletet merítő kortárstánc számos díjjal kitüntetett alkotóját Alföldi Róbert kérte fel a Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 17-től 20-ig látható Mágnás Miska-előadás koreográfusának. Élete első operettkoreográfiájáról Kovács Gerzson Pétert kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új fénytörésben – Barta Dóra a Turandotról

Hosszú idő után új rendezésben láthatjuk az Operaházban Turandot, a kínai hercegnő történetét. Barta Dóra rendező-koreográfussal a novemberi bemutató kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

Gusztustalanul jó ez a film – A szer kritika

Coralie Fargeat filmje egy igazán provokatív allegórián keresztül mutat rá, hogy a modern kori szépségfelfogásunk egyenes úton vezethet az öngyűlölethez. A szer egyszerre abszurd médiakritika, nyomasztó lélektani dráma és provokatív testhorror.
Színház

Elhunyt Tatár Eszter rendező

A Jászai Mari-díjas alkotót, aki a MMA Színházművészeti Tagozatának Díját is elnyerte, kilencvenkét éves korában érte a halál. Munkásságáról egykori munkahelye, a Nemzeti Színház emlékezett meg.
Vizuál

Kiosztották a Verzió Filmfesztivál díjait

November 10-én adták át a 21. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál elismeréseit: a zsűri az Apa, Az életed nélkülem, a Queendom, a Nincs más föld, valamint a Dalok a lassan égő földről című alkotásokat ítélte a legjobbnak.
Klasszikus

Kundera művére fókuszál a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja

Minden évben egy-egy irodalmi alkotás köré szerveződik a kamara.hu zenei programja, ezúttal A lét elviselhetetlen könnyűsége című regény a vezérfonala a fesztiválnak, amelyen világhírű zenészek lépnek fel november 14. és 17. között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

A világ leginnovatívabb művészeti produkciói közé került a Recirquel új előadása

A világ vezető színházainak és fesztiváljainak igazgatói és programozói előtt mutatkozik be a CINARS Biennálén a Recirquel a Vági Bence rendezte Paradisummal, amelyet a zsűri több száz előadás közül válogatott be a szemle Pitch Fórumára.
Tánc ajánló

Kallós Zoltán gyűjtéseiből készült koncerttel lép fel a Fonóban a Duna Művészegyüttes népi zenekara

A Duna Művészegyüttes zenekara, a Göncöl zenekar koncertje a kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseiből válogat koncertjén, amely a Fonó Budai Zeneház színpadán november 29-én 19 órától lesz látható.
Tánc ajánló

Háromnapos programsorozat kezdődik a tánc és mesterséges intelligencia találkozásáról

A Trafóban és a MU Színházban október 29. és 31. között zajló eseménysorozat a Kreatív Európa program támogatásával valósul meg a MODINA hálózat szervezésében.
Tánc gyász

Elhunyt Dózsa Imre táncművész, balettmester

Életének 83. évében elhunyt Dózsa Imre Kossuth- és Liszt-díjas táncművész, balettmester, balettigazgató és pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze – tudatta az Operaház október 26-án.
Tánc hír

Alapításának 45. évfordulóját ünnepli a Győri Balett, rendkívüli programsorozattal készülnek

A jubileumi eseménysorozat célja, hogy megmutassák a Győri Balett folyamatos megújulását és a táncművészet iránti szenvedélyüket, amelynek köszönhetően az együttes évtizedek óta jelentős szerepet játszik a magyar és a nemzetközi táncszíntéren egyaránt.