- Édesanyja évtizedeken át azon munkálkodott, hogy a Kossuth-díjas zeneszerző-népzenekutató elfoglalhassa az őt megillető helyet a köztudatban. Most Ön vette át ezt a nehéz, de magasztos feladatot. Mit lehet tudni Lajtha Lászlóról?
- Lajtha a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője volt. Egyéni utat járt be, jogász diplomát szerzett, de igazán a zene érdekelte. Modern kori polihisztor, egy igazi entellektüel volt.
Zeneműveiben a francia és német hatás is felfedezhető. Emellett népzenekutatói, zenepedagógusi és a diplomáciában betöltött szerepe is jelentős. Az első világháború után a Magyar Nemzeti Zenede tanára, majd igazgatója lett. Munkásságát a Francia Akadémia levelező tagsággal ismerte el, azonban külföldi kötődései miatt 14 évig nem engedték ki Magyarországról. Ez idő alatt fantasztikus egyházzenei, kamarazenei művei és szimfóniák születtek. Itthon a népzenei gyűjtőmunkáját Kossuth-díjjal jutalmazták.
- Színpadon a Capricciót Barta Dóra koreográfiájával láthatta a közönség a világon először. Kinek az ötlete volt ez a szokatlan, merész kísérlet?

Kapcsolódó
„Lajtha személyes varázsa bilincselt le”
2017-ben ünnepeljük Lajtha László születésének 125. évfordulóját, ami remek alkalom arra, hogy a két zeneszerző óriás, Bartók és Kodály mellett Lajtha László is elfoglalja helyét a legnagyobb magyar zeneszerzők között. A Nemzeti Táncszínház a Zeneakadémiával közös együttműködésben ez alkalomból Lajtha Capriccio című művét tűzte műsorra. A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjáról az alkotók, Barta Dóra koreográfus és Ménesi Gergely karmester beszéltek.
- A Capriccio című balett zenéje teljes egészében, először, élőben - Lajtha László születésének 125. évfordulója alkalmából - a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenekara előadásában csendült fel.
Hozzájuk kapcsolódott a Badora Társulat, akik egy különleges, modern feldolgozást készítettek. Ami a zenét illeti, az előadás stílusa, lendülete fantasztikus volt.
- Ha egy mondatban kellene összefoglalnia, akkor kinek ajánlaná ezt az előadást?
- Az előadást mindenkinek ajánlom, aki nyitott, egyéni hangvételű, magas színvonalú igényes zenére vágyik, és érdeklődik a különleges, művészi módon koreografált és előadott modern balett iránt.
Badora Társulat: Lajtha
A Capriccio az életmű „talán legvidámabb, legcsillogóbb kompozíciója, mely a magyar történelem egyik leggyászosabb, legtragikusabb időszakában, a budapesti bombázások alatt keletkezett, és egyértelműen a realitás előli belső menekülés igényét reprezentálja”.
Barta Dóra azonban ezúttal nem a hagyományos utat járja:
a Capriccio eredeti története mellett a hangsúlyt a szerző, Lajtha László személyére helyezi.
Az ő élete, belső világa elevenedik meg a színpadon; a zenemű alkalmat szolgáltat arra, hogy bepillanthassunk a mű születésének kulisszái mögé. Szokatlan vállalkozás, merész kísérlet a mű történetével egyidejűleg a mű alkotóját helyezni a középpontba, de Lajtha László személye, életének nehézségei izgalmas alapanyagot biztosítanak ahhoz, hogy az újfajta megközelítés létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen legyen.