Tánc

Lángra kapott illúzió

2014.08.12. 07:05
Ajánlom
A tündérszerű, precízen kisminkelt balerina tütüjében tökéletes eleganciát közvetít a nézők fel. Egy elhagyott ruhadarab, egy lecsúszott lábbeli hatására azonban az álombeli makulátlanság, a meseszerű illúzió szertefoszlik, képzelt lángokba borítva ezzel a színpadot.

A balett-táncos külső megjelenése erősen a koreográfiához igazodik. A jelenkor tánckosztümei a mozgást jelentősebben elősegítik, azonban a bennük való tánc továbbra is komoly kihívást jelenthet. A leggyakoribb alsó öltözék a tütü, mely bár látszólag kívülről nem változott az évtizedek során, azonban anyaga jelentősen átalakult a könnyebb használhatóság és a nagyobb kényelem céljából. A 19. század színpadi ruhadarabja, amely hosszú sejtelmes szoknyaként és merev, a térdet szabadon láttató formában is használatos, könnyen válhat egy táncosnő rémálmává. Fontos, hogy mind a felső része, mind az alsó szoknya tökéletesen illeszkedjen a táncosnő testére. Nem véletlen, hogy előadás előtt a jelmezes próba kötelező, különösen a partnerelések és az emelések során. Gyakori probléma lehet, hogy éppen a férfi táncosba akad bele a szoknya.

Kali Grinder táncosnő egyik legkellemetlenebb élménye volt, amikor hát nélküli jelmezének egy ruhadarabja repült el a színpad másik végébe. A teljes megsemmisülés helyett azonban célszerű a lehető leggyorsabban korrigálni, tovább folytatni esetleg, ha a szerep engedi, abba beleillesztve folytatni a táncot, magyarázza Kali. Nem kisebb baki a tütük alatt lapuló, lábon felejtett színes lábmelegítők esete, amelyek az egységességet és a színpadi látványt - a tánckar esetben különösen - felboríthatják. A ruházatot testre erősíthető matricával, speciális ragasztóval is fixálni érdemes.

A spicc-cipő az előadások egyik legkényesebb kérdése, mivel a koreográfia megfelelő kivitelezése azon áll vagy bukik. A viselésük az idők folyamán szintén kényelmesebbé vált, már áttetsző gumikkal, rugalmas szalagokkal is a lábhoz lehet erősíteni. A figyelem hiánya a bekötéskor azonban itt is végzetes lehet, a kioldódó szalag drasztikus hibákhoz vezethet a színpadon, ahogy az a közelmúltban megtörtént a lausanne-i nemzetközi balettverseny egyik indulójával is. A nem megfelelően bekötözött spicc-cipő kioldódott, és a versenyzőnek a koreográfiát félbe kellett szakítani. Miután a zsűri meglepettségére elhagyta a színpadot, jó pár perces kínos cipőkötözés következett.

A színpadi smink kiemeli a mimikát, az erős fényben láttatni engedi az arcot, még a hátsó sorokból is. A balerinák a tekintetüket műszempillákkal hangsúlyozzák, amelyek szintén nem várt veszély forrásaivá válhatnak, akárcsak a fejükre illesztett diadém, vagy a hajukba tűzött hajcsatt. Kali szerint az arc, fej kellékei: lehulló kalapok, koronák, hajtűk esetében a legjobb a földön hagyni a táncjelenet végéig, és a koreográfiát nem szabad megtörni a korrigálással.

A balett-történet legtragikusabb jelmez afférja kétségtelenül a huszonegy éves balerina, Emma Livry nevéhez köthető. Emma 1858. október 19-én debütált a Párizsi Opera Balettszínpadán, a Szilfidben mindössze tizenhat évesen. A kor sajátossága volt, hogy a színpadi világítást gázlámpákkal oldották meg. 1862. november 12-én Emma éppen Fenella pantomim szerepét alakította Auber operájában, a La Muette de Porticiban, amikor a második felvonás egyik jeleneténél szoknyája egy erősebb mozdulatnál a színpadi világítástól lángra kapott. Mire segítségére siettek, már testének jelentős százaléka megégett. Pár hónappal később hunyt el, jelmezének épen maradt darabjait a mai napig a párizsi Opera múzeuma őrzi. A tragikus történet érdekessége, hogy tűzálló jelmezeket, szoknyákat készítettek a korban, így Emmának is lehetősége nyílt volna egy ilyet viselnie a darab közben, azonban színtelen, és merev anyaguk miatt -sok más balerinához hasonlóan - azoktól teljesen elzárkózott.

Mielőtt egy művész színpadra lép minden alkalommal azonos szertartáson megy végig az öltözködés tekintetében. A sminknek, a hajnak, a jelmeznek szintén tökéletességet kell árasztania, akárcsak a koreográfiának vagy a tánctudásának. Egy elfelejtett, apró momentum könnyen szétrombolhatja a több hónapnyi felkészülést, az illúzió keltett varázst, a koreográfia mágikus erejét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

Történelmi pillanat: piacra dobták az első pár barna spicc-cipőt

Szimbolikus jelentőségű, hogy a táncos test meghosszabbítását jelképező spicc cipők immár barna színben is kaphatók, vagyis az afroamerikai táncosoknak nem kell többé színezniük a fehér, rózsaszín, vagy „testszínű” lábbeliket.
Tánc ajánló

Spanyol vendégkoreogárfus darabja debütál a Győri Balettnél

Sötét, csönd címmel mutatja be a társulat november 10-én Győrben, november 21-én pedig a Müpában a spanyol Angel Rodrígez kétfelvonásos balettjét az első világháború végének 100. évfordulója alkalmából.
Tánc interjú

Földön és pokolban - Interjú Feledi Jánossal

Feledi János élőzenés Orfeusz balettje hangos sikert aratott a CAFé Budapest fesztiválon. Erről, valamint a Közép Európa Táncszínházról és készülő, Hullámok című előadásáról is beszélgettünk.
Tánc magazin

Falakon innen és túl – A Frenák Pál Társulat próbáján jártunk

Egy előadás próbáján kívülállóként jelen lenni majdnem olyan intim helyzet, mint egy szülőszobában figyelni, ahogy egy anya igyekszik életet adni gyermekének. A Frenák Pál Társulat W_all című új előadását ráadásul minden táncos a gyermekének tekinti.
Tánc kult50

„Lehet a tánc nyelvén történeteket mesélni”

Vonzza a figyelmet hihetetlenül erős kisugárzása és karizmája, no meg nem mindennapi megjelenése: 190-es magassága, uralkodói testtartása. A Kult50 portréja Juronics Tamásról.