Tánc

Lapokba zárt mozdulatok

2021.11.29. 14:50
Ajánlom
Zs. Vincze Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője különleges kísérletre vállalkozott: több évtizedes alkotói munkásságának legfontosabb előadásait gyűjtötte kötetbe, librettókon és fotókon keresztül elevenítve fel egy-egy ikonikus darabot.

A Tánc-Szín-Játék című kötetben szereplő tizenhárom táncjáték persze nem fedhet le mindent, de számos színpadi formát megmutat, a műfajteremtő tánc-szín-játéktól elkezdve a táncballadákon át a mesejátékokig. Hiányoznak azonban az olyan előadások, mint a Nemzeti Színház Körhintája – amelyben Zs. Vincze Zsuzsa szakmai vezetőként dolgozott – vagy a 2009 óta sikerrel futó A Tenkes kapitánya, melyek az esetleges szerzői jogi problémák miatt maradtak ki a könyvből.

korhinta2-131215.jpg

Jelenet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Körhinta című előadásából (Fotó/Forrás: Váradi Levente / Magyar Nemzeti Táncegyüttes)

Azonban a hiányérzetért, amely a mű forgatása közben kerítheti hatalmába az olvasót, nem okolható e két előadás kimaradása.

Erényei mellett a Tánc-Szín-Játék legnagyobb hiányossága ugyanis az, hogy nem konkretizálja a célközönségét – pontosabban a fülszövegében több csoportot is megjelöl.

Szólhatna kizárólag a szűk szakmának: ebben az esetben az a „vád” érhetné a szerkesztőket, hogy hiányoznak a kötetből a szakmai magyarázatok, műfaji meghatározások, a szövegkönyvekhez kapcsolódó megjegyzések, amelyek támpontokat adnak a majdani táncrendezőknek a darabok színpadra állításához. Sőt, szakmai kötetként akár még az előadásokban énekelt népdalok kottái is izgalmas adalékként szolgálhattak volna, különösen mivel a Tánc-Szín-Játék egyik nem titkolt célja, hogy segítse a további táncelőadások születését. Ugyanakkor a kötet olyan gazdag formavilágot tár az olvasó elé, hogy bármely táncéletben dolgozó alkotó inspirációt meríthet belőle, mind a történet, a dramaturgia, mind a mozgásvilág szintjén.

Szólhatna a könyv a Zs. Vincze Zsuzsa munkásságát kedvelő közönségnek is, hiszen az itt helyet kapó darabok csaknem mindegyike repertoáron van még – némelyiken generációk nőttek fel –, így

amellett, hogy a régi előadások képei nosztalgiát ébresztenek az olvasóban, kedvcsinálóként is szolgálnak a rendező-koreográfus további munkáinak megismeréséhez.

A mechanizmus fordítva is működik, egy-egy előadás ismeretében kellemes lehet képeken és szövegeken keresztül visszaidézni az egykor látottakat.

Teli-tanc-4-1536x1025-135637.jpg

Jelenet a Téli táncból (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Táncegyüttes)

És szólhatna a könyv a szélesebb közönségréteghez, az egyszerű műkedvelőkhöz, táncszerető olvasókhoz – a gazdag képi anyag, illetve a szerkesztettség miatt leginkább ők lehetnek a fő célcsoport. Bár felmerül a kérdés, hogy egy átlagos nézőnek van-e olyan szoros kötődése az egyes darabokhoz és az alkotókhoz, hogy bármiféle magyarázat és támpont nélkül librettókat olvasson. Még akkor is, ha a táncjáték olyannyira magával ragadja, hogy a színházból kiérve sokáig a fülében csengenek a dallamok és szívesen idéz fel egy-egy jelenetet. Márpedig a kötetben darab- és történeti ismertetőkkel csak elvétve, legfeljebb az egyes fejezetek elején találkozni.

A legismertebb koreográfiához, a Csipkerózsikához viszont az egész előadás felvételét tartalmazó DVD-melléklet tartozik,

így az is képet kaphat az előadásról, aki csak a szövegkönyvet olvasva ismerte meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadását.

Csipkerozsika-2-1536x1024-131757.jpg

Jelenet a Csipkerózsikából (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Táncegyüttes)

A darab ráadásul különleges helyet foglal el Zs. Vincze Zsuzsa életművén belül, azért válogatták be a kötetbe, mert ez volt az alkotó első mesejáték-rendezése mintegy húsz évvel ezelőtt. Más izgalmas adalékkal is szolgál a könyv: a Drakula utolsó táncáról ugyan csak egy rövid szinopszist mellékelnek a szerkesztők a szövegkönyv előtt, de a történelmi táncok librettója kapcsán áttekintést kap az olvasó a korról, amelyben a darab játszódik. Kimaradtak viszont az előadáshoz kapcsolódó (esetleg csak szakmai körökben ismert) anekdoták, illetve azok a helyszínre és időpontra vonatkozó információk, melynek mentén a darab térben és időben – és leginkább az életművön belül – elhelyezhetővé válna. Ez pedig azért is lenne különösen fontos, mert

a Tánc-Szín-Játékot nem úgy kell olvasni, mint egy regényt, elejétől a végéig egyhuzamban, sokkal inkább úgy, hogy bele-belelapozunk, megállunk egy-egy érdekesebb történetnél, amelyhez vagy visszatérünk a következő olvasásnál, vagy egy másik történetnél folytatjuk.

Kevés szó esik magáról Zs. Vincze Zsuzsáról is, egy rövid életrajzon túl, amely hátsó fülszövegként kapott helyet, a kötet egyáltalán nem foglalkozik sem az alkotóval, sem szakmai munkásságának behatóbb ismertetésével.

Hiba lenne azonban azt állítani, hogy a sok esetben következetlen szerkesztés miatt a könyv ne lenne fontos kiadvány, hiszen amellett, hogy szemlézi a néptánc egyik megkerülhetetlen alakjának legfontosabb munkáit, látleletet ad a magyar folklór jelenlegi helyzetéről, továbbéléséről is.

Tancrapszodia3-132033.jpg

Jelenet a Táncrapszódiából (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Táncegyüttes)

A Tánc-Szín-Játék kifejezetten egy területre fókuszál, mégpedig a néptánc és a színház együttélésére, valamint az előadásmódok sokszínűségére. A felvonultatott darabok mind azt mutatják, hogy a magyar néptánc is alkalmas komplex színpadi művek létrehozására, a múlt századi paraszti élet bemutatásán túl akár aktuális problémák vagy univerzálisabb történetek ábrázolására. Mindezt úgy, hogy a koreográfiák és zenék továbbra is szorosan kötődnek a magyar néptánchagyományokhoz.

Fejléckép: jelenet a Drakula utolsó táncából (forrás: Magyar Nemzeti Táncegyüttes)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Tánc ajánló

Tánc, románc és csipkés ármányok – Élő történelem a Pesti Vigadóban

Az új évben tematikus épülettörténeti sétákkal várja látogatóit a Pesti Vigadó. A januári idegenvezetés „Báli szokások a Pesti Vigadóban” tematika alapján épül fel.
Tánc videó

Queen sztepp cipőben – VIDEÓ

Michael és Matthew Gardiner – vagy ismertebb nevükön a Gardiner fivérek – néhány éve azzal szereztek maguknak hírnevet, hogy popslágereken keresztül népszerűsítették a sztepptáncot. Legújabb videójukban a Queen Another one bites the dust című klasszikusára táncolnak Galway egyik autóútján.
Tánc hír

Aki a legtöbbet tette az innovatív tánckultúráért - Szabó György kapta a 2021. év Eck Imre-díját

Szabó Györgynek, a Trafó Kortárs Művészetek Háza menedzser-igazgatójának ítélte oda az Eck Imre-díjat az Eck Imre Közalapítvány kuratóriuma. A kitüntetést Eck Júlia kuratóriumi elnök és Péterffy Attila, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere adták át.
Tánc hír

Az internetre költözik a SzólóDuó Nemzetközi Táncfesztivál

Online rendezik meg a SzólóDuó Nemzetközi Táncfesztivált. Az Orkesztika Alapítvány a fesztivál produkcióit YouTube-csatornáján közvetíti január 19. és 22. között esténként 7 órától, Facebook-oldalukon táncfilmeket vetítenek.