Tánc

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

2020.01.09. 10:55
Ajánlom
Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.

A Vágy a Szegedi Nemzeti Színház, valamint a Budapest Táncfesztivál (Nemzeti Táncszínház) premierjei között szerepel. Az est során három egyfelvonásos produkciót láthat a közönség. A Coppélia-történet pszichológiai mélységeibe az olasz Enrico Morelli invitálja a nézőket. A második részben Juronics Tamás Bernarda Alba háza című felújított műve viszi tovább a szerelem és vágyakozás motívumát. Az utolsó darab 27 év után kerül ismét a szegedi társulat repertoárjára: Koncert tangóharmonikára címen Piazzola zenéjére az argentin Roberto Galvan készít remake-et.

unnamed3-153528.jpg

Roberto Galvan (Fotó/Forrás: Szegedi Kortárs Balett)

Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője úgy véli, hogy a vágy minden táncos alkotó számára központi téma, ezzel foglalkozni megkerülhetetlen és izgalmas. „A táncművészet olyan kifejezési forma, ahol a vágy megjelenítése talán a legfontosabb terület.

Minden olyan érzésnek, amely zsigeri, tudatalatti, elemi erővel bíró, a szavak nélküli kifejezésére a tánc a legalkalmasabb eszköz.

Az egyes produkciókban a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak. „A szerelem és a testiség motívuma összeköti a három egyfelvonásos darabot. A Coppéliában előretörő vágyakozás elhomályosítja szemünket, torzítja érzékszerveinket. Így lesz képes valaki beleszeretni egy babába, egy élettelen lénybe. A fiatalemberben dúló túlfűtött érzelem eltorzítja a valóságot. A szerelem vakká tesz, szól a mondás, és ez igaz. Még ilyen tévedésre is késztetheti az embert, és az ehhez fűződő útkeresés nagyon izgalmas lehet Enrico számára. Azt látod, amit a vágyad, a szerelmed diktál. A Bernarda Alba háza másról, a vágy elfojtásáról és tiltásáról szól. Az emiatt kialakuló őrületes feszültség és frusztráció drámához vezet. Ezeknek a belső konfliktusáról szól Lorca fülledt, andalúz története a mi üvegfalú celláink között.”

unnamed2-153528.jpg

Enrico Morelli (Fotó/Forrás: Szegedi Kortárs Balett)

Argentin tangó, argentin koreográfus, argentin zene: ezek a jellemzői a harmadik táncjátéknak, amelyet Roberto Galvan huszonhét évvel ezelőtt alkotott Piazzola zenéjére a Szegedi Kortárs Balett számára. Pataki András, az együttes igazgatója táncos pályája egyik legkedveltebb szerepét alakította egykor a darabban. „Mindenkinek óriási élmény volt. Roberto egyike volt az első koreográfusoknak, aki a számunkra akkor kinyíló világból érkezett hozzánk. Nekünk, friss néptáncos végzettséggel rendelkező fiataloknak nagyon érdekes volt az ő stílusa. Roberto a szülőföldjéről hozott táncot, az argentin tangót úgy alakította át, hogy kortárs tánctechnikai anyagból autentikus formavilágot próbált megteremteni.

Nem hagyományos tangót táncoltunk.

A tangó gondolatvilágát, társadalmi beágyazottságát és működési mechanizmusát tette színpadra három képben. Erős darabot alkotott, amit csodálatos volt táncolni.”

Pataki-Juronics-153528.jpg

Pataki András és Juronics Tamás (Fotó/Forrás: Tarnavölgyi Zoltán / Szegedi Kortárs Balett)

Az igazgató azt is elmondta, hogy a kilencvenes évek Magyarországán leginkább a „túlfűtött erotika és körülbelül három klisé lépés” kötődött a tangóhoz, ám ma már más a tánc megközelítése, hiszen az közkedvelt lett a városi szórakozóhelyeken is. „Érdekes lesz, hogy az egykori expresszív előadásmódot mi fogja felváltani most. Valószínűleg teljesen más modorba kerül át a produkció, mivel a hozzá kötődő kép és elvárás is sokat változott mind a mai kor közönsége, táncosai, és a koreográfus részéről. Izgalmas kísérlet, ugyanakkor azt gondolom, hogy a darab mai napig tartja frissességét. Felvázol egy társadalomtörténeti helyzetet: hogyan alakult ki a tangó, kik táncolták. Talán nem köztudott, hogy kezdetben tiltott tánc volt. A munkások, a bordélyházak tánca, érezhető francia, német bevándorló hatással. Érdekes korrajzot és életérzést ad, amit Roberto mai köntösbe csomagol.”

Időpontok: február 28., 29. 19:00 Szegedi Nemzeti Színház, március 3. 19:00 Nemzeti Táncszínház

A fejléckép forrása: Szegedi Kortárs Balett

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Milyen hatással van az alkotói munkára a klímavészhelyzet? – Beszélgetés a Trafóklubban

A klímavédelem témakörét járja körbe február 13-án Duda Éva (Duda Éva Társulat), Hevesi Flóra (Greenpeace) és Macskásy Éva (Fridays For Future) a Trafóban.
Tánc ajánló

Vizuális színpadi varázslat – Kiállítás a Magyar Állami Népi Együttes jelmezeiből

A Magyar Állami Népi Együttes mindennapjait is bemutató tárlatot Bodor Johanna táncművész, koreográfus nyitja meg január 25-én.
Tánc hír

Cirkusztörténelmet írt ifj. Richter József és Merrylu Richter

Pas de deux – balett lóháton című produkciójukkal elnyerték mindkét fődíjat, a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját és fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat is.
Tánc hír

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.
Tánc interjú

„Sok kihívás elé állítjuk a szereplőket” – Interjú a Szent Boszorkány alkotóival

A 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosával, Pál Dániel Leventével és Kalmár Ákossal a Szent Boszorkány című újcirkuszi est január 7-ei bemutatója kapcsán beszélgettünk.