Tánc

Lear király másképp

2015.05.08. 12:22
Ajánlom
A Duda Éva Társulat áprilisban mutatta be a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében LEAR című előadását, mely Shakespeare drámája nyomán készült fizikai színházi előadás. Külön érdekesség, hogy a főszerepet ezúttal egy nő alakítja, a társulat vezetője, Duda Éva. A Lear legközelebb május 12-én lesz látható az Átrium Film-Színházban. Interjúnkban ugyanazt a négy kérdést tettünk fel a három alkotónak, Csuzi Márton koreográfusnak, Boros Lőrinc díszlettervezőnek és Duda Éva táncművésznek.

- Ha csak egy mondatban válaszolhatsz, akkor mit mondanál, miről szól a Lear király?

Csuzi Márton: Arról, hogy minden, ami felépül, szét is esik egyszer, es az egyetlen örökérvényű dolog az ellentétes pólusok közötti ingadozás, maga a sors.

Boros Lőrinc: A világmindenség, mi magunk, álmaink, vágyaink, egy folyamatos összeomlás és újjáépülés körforgása: Lear király ennek szélsőségekig elvitt egyetemes megtestesülése.

Duda Éva: Leginkább a széthullásról, a hatalom és a biztonság széteséséről, a gőgből a teljes amortizáció fázisairól, egészen a kiüresedésig, majd a halálig.

- Műfaji kísérlet az előadás, de mi is pontosan? Színház, tánc, rádiójáték, múltidézés?

Csuzi Márton: Valahol színház, valahol tánc, a szélsőségek közötti hullámvasút.

Boros Lőrinc: Úgy gondolom, minden színházi előadás egy kísérlet. Kísérlet a játszók, a nézők, az alkotók részéről, még akkor is, ha bevett, szokványos módszereket alkalmazunk. Nem tudhatjuk előre, hogy a végeredmény miként alakul majd. Azt hiszem, hogy ez a szempont - "műfaji kísérlet"- a kritikusoknak, elemzőknek érdekes igazán. Számomra, alkotói nézőpontból egészen más a fontos: a kifejezni kívánt érzelmek, gondolatok, hatások. Ezek bizonyos eszközöket kívánnak meg, mégpedig azokat az eszközöket, amelyek a legjobban fejezik ki célunkat. Az alkotó tudatosan, felépítve, tudva, hogy ezek milyen hatásokat tesznek egymásra, használja fel őket. Ebben az esetben: a mozgás, szöveg, díszlet, jelmez, zene, fény, vetítés. De ezeket nem érdemes szétválasztani, egységében érdemes kezelni, valóban megérezni ránk tett hatását, akár jó vagy rossz legyen az, ha elemeit erős tudatossággal elválasztjuk, nagy esélye van annak, hogy érzelmeinket hátrahagyva gondolati úton próbáljuk megérteni, amit láttunk. Természetesen ennek az egységnek bizonyos elemei erősebbek, némelyik gyengébb. Tehát számomra ez egy Lear király előadás, ami sok eszközt felhasználva próbál, saját perspektívából érzelmeket átadni. 

Duda Éva: Egy sajátos és rendhagyó színházi előadás, melyben a vizualitás és mozgás adja a főbb képek, felvonások jelentéstartalmát, a szöveg pedig kiegészíti, finoman illeszkedik az előadás formai megoldásaihoz. A kommunikációs síkok (jelenlét, tánc, terek, vetítés, próza, zene stb) egymás alá- és fölérendeltjei, mégis mindegyik folyamatosan és párhuzamos jelen van, szimultán jelekkel, hol konkrétan, hol elvontan ábrázolva a szituációkat.

- Számodra melyik a darab kulcsjelenete, és miért?

Csuzi Márton: A záró kép, ami illusztrálja, egyszersmind a kulcsa az előadás szimbólum- rendszerének. 

Boros Lőrinc: Lear és Cordelia találkozása a 4. felvonás végén, mikor a király ismét felismeri lányát. Ez az a pillanat, amikor Lear megért mindent - újra a jelenben képes létezni -, talán addigi életét, mindent, amit felépített és önmaga rombolt össze, bűneit, amelyet már nem tehet jóvá. Egy dolgot tehet, hogy önmaga marad. Számomra ez a jelenet minden eszenciáját hordozza Lear király és saját életünk drámájának. 

Duda Éva: A Regannal való találkozás, a mi előadásunkban a "vacsora jelenet". Itt szembesül Lear a valódi következményekkel, azaz itt válik nyilvánvalóvá számára az árulás, és ez mérföldkő. Lear útja innentől megállíthatatlanul taszítódik lefelé. Személy szerint pedig azért érdekes, mert elképesztő feszültség van ebben a jelenetben, szinte karddal lehetne vágni a sűrűsödő levegőt. Nem utolsó sorban pedig egy kemény dialógust kell elmondanunk nagy kihívást jelentő rendezői instrukciók mentén.

- Mi a legkedvesebb emléketek a próbákról?

Csuzi Márton: Amikor Jerger Balázzsal először egy abszurd poénból kiindulva, kitaláltuk az egyik kedvenc jelenetemet, a saját megvakításomat... De tulajdonképpen minden nap, mindenkivel történt egy legkedvesebb esemény. Úgyhogy inkább azt mondom: a csapat a legkedvesebb emlékem.

Boros Lőrinc: Minden olyan pillanat, amikor közösen, együtt tudtunk alkotni, gondolkodni. Azok az alkalmak, amikor mindenki jelen volt, és a szilánkok pedig egy közös szándékká álltak össze.

Duda Éva: Először dolgoztunk együtt Jerger Balázzsal, aki nagyon rokonszenves és elképesztő humora van, miután elsősorban színész és nem balettos, így a különféle értelmezhetetlen táncos definíciókat, szakszavakat rendre átköltötte a próbákon, amin nagyon sokat röhögtünk. Nagyon élveztem még Lóci díszletelemeivel játszani, különféle formákat, építményeket kialakítani. Legutóbb ilyet gyerekként csináltam, csak építőkockákkal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Klasszikus

Milyen ember volt Beethoven? - Előadássorozat indul zeneszerzőkről

A Beethoven-emlékévben elsőként a bonni mesterrel foglalkozik Tóth Endre zenetörténész, aki a Kelet Kávézóba invitálja a zeneszeretőket január 20-án.
Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Klasszikus

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.
Vizuál

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Cirkusztörténelmet írt ifj. Richter József és Merrylu Richter

Pas de deux – balett lóháton című produkciójukkal elnyerték mindkét fődíjat, a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját és fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat is.
Tánc hír

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.
Tánc interjú

„Sok kihívás elé állítjuk a szereplőket” – Interjú a Szent Boszorkány alkotóival

A 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosával, Pál Dániel Leventével és Kalmár Ákossal a Szent Boszorkány című újcirkuszi est január 7-ei bemutatója kapcsán beszélgettünk.
Tánc hír

Úgy tűnik, használ a francia balettművészek tiltakozása

Engedményeket ajánlott a francia kormány a nyugdíjkorhatár emelése ellen tiltakozó balettművészeknek, akiknek sztrájkja már több mint nyolcmillió euró veszteséget okozott.
Tánc hír

Ilyen szépen sztrájkolni csak a balettosok tudnak

Karácsonykor feltette az i-re a pontot a Párizsi Opera Balett. A december 5. óta tartó, nyugdíjreform ellenes sztrájkot egy szabadtéri Hattyúk tava-részlettel koronázták meg a táncosok december 24-én.