Tánc

Leblanc Gergely: "Megmutatni, hogy mire vagyok képes"

2012.12.10. 13:48
Ajánlom
Fiatal kora ellenére a legnagyobb balett-táncosok partnereként ismerhette meg a közönség. Novemberben az Anyegin premierjén Lenszkij szerepében, decemberben A diótörőben találkozhatunk vele újra.

- Az Opera legfiatalabb címzetes magántáncosa vagy. Ehhez képest elég gyorsan jutottál nagy szerepekhez.

- Igen, elmondhatatlan öröm volt, hogy ilyen hamar ekkora feladatokat kaptam, és már tizenkilenc évesen szólószerepeket táncolhattam. Amikor 2011-ben az Operába jöttem, arra számítottam, hogy legalább öt évig a karban fogok táncolni, mielőtt bármilyen jelentősebb feladatot bíznak rám. De az élet úgy hozta, hogy a vártnál gyorsabban kaptam lehetőséget arra, hogy komolyan megmérettessek. Az első nagyobb szerepem A diótörő volt, utána pedig szép sorban jött a többi: a Don Quijote, a Makrancos Kata és az Anna Karenina főszerepei.

- A Don Quijote szerepéhez tulajdonképpen a véletlen is hozzásegített.

- Így igaz. A szerencse és a véletlen is hozzájárult, hogy a Don Quijote premierjét én táncolhattam el. Basil szerepére először csak tanulónak írtak ki, de nem osztottak nekem előadást. Sajnálatos módon a premier előtt pár nappal az első szereposztás, Bakó Máté lesérült, így az utolsó pillanatban én kerülhettem a főszerepbe Aleszja Popova partnereként. A nyilvános főpróba előtti napon tudtam meg, hogy a premieren fogok fellépni.

- Nagy nyomást jelent ilyenkor a feladat váratlansága és gyorsasága?

- Akkor nem nyomásként éltem meg, hanem repültem az izgalomtól. Hatalmas adrenalinlöket volt, hogy egy ilyen szituációba csöppentem. Olyan, az iskolás éveim alatt távolról csodált operaházi művészekkel táncolhattam együtt, mint Kozmér Alexandra és a már említett Aleszja Popova. Emlékszem, volt bennem egy nagyon erős elhatározás: meg akartam mutatni, hogy mire vagyok képes, és bebizonyítani, hogy megérdemlem ezt a szerepet. De mindent összevetve, azáltal vált számomra valódi sikerré, hogy a mestereim, a szakma, illetve a családom is értékelte és dicsérte a munkámat. Ez az izgalmakkal, sok munkával és sikerrel teli időszak egy csodálatos és felejthetetlen emlék.

- Tizenhét évesen egy évet töltöttél Londonban is. Milyen tapasztalatot adott neked egy eltérő iskolarendszer és a nyüzsgő nagyváros?

- A Prix de Lausanne balettversenyen nyertem egy ösztöndíjat, így kerültem ki egy teljes tanévre a Royal Ballet Schoolba. Azonban a londoni iskola számomra sajnos nem nyújtotta azt az élményt és tapasztalatot, amire előtte számítottam. Azt hiányoltam a legjobban, hogy borzasztó keveset voltunk színpadon. Úgy gondolom, egy táncos életében nagyon fontos sikertényező az is, hogy sokat szerepeljen közönség előtt, vagyis szokja meg a színpadi létet, azt, hogy milyen "élesben" a balett. Erre a magyar iskola kiválóan ránevel, megadja a lehetőséget a növendékeknek, hogy korán kipróbálják magukat mint valódi fellépők. Ez a szakma ugyanis arról szól, hogy a táncosok minden egyes apró mozdulatát folyamatosan tekintetek követik. Londonban egy teljes évad alatt kétszer volt alkalmam színpadra menni. Ez a hiányosság az ottani tanulóknak hatalmas hátrányt jelent, az évfolyamtársaimon azt vettem észre, hogy a szokásosnál jobban izgulnak és pánikolnak egy-egy fellépés alkalmával. Ugyanakkor sokat tanultam a Royal Opera House világsztárokkal teli előadásaiból. Így utólag megítélve tanulságos volt a kint eltöltött tanévem. Londonban pedig egy vonzó, kozmopolita életstílusba kóstolhattam bele, és ez nagyon tetszett nekem.

- November elején ismét premierben léptél színpadra, John Cranko Anyeginjében Lenszkij szerepét táncoltad. Korábban is jól ismerted a darabot?

- Amikor felvettek a Táncművészeti Főiskolára, édesanyám erre a balettra hozott el először az Operába. Korábban is láttam már balettelőadásokat, de ez volt az első olyan balett, amit már azzal a szemmel néztem, hogy ez lesz a hivatásom. Annyira szerettem ezt a darabot, hogy amikor az Operában már nem volt műsoron, akkor elmentem Bécsbe megnézni.

- Az Anyegin egy évtizede volt utoljára repertoáron. Jelentett ez a betanulásnál a szokásosnál több nehézséget?

- Ennek a háromfelvonásos darabnak különösen sok időre volt szüksége ahhoz, hogy megérjen. Vagyis ha már tudjuk is a lépéseket és sokat gyakoroltuk, akkor is szükségeltetik még idő, hogy leülepedjen. Eltér például a klasszikus Petipa-darabok stílusától, valamint ez most a legtöbb táncos számára újdonságként került a színpadra. Egyébként lépésanyagában látszólag egyszerűnek, könnyűnek tűnik, de munka közben érzi a táncos, hogy bonyolult technikáról van szó.

- Decemberben ismét láthatunk majd a már említett Diótörőben is. Szerinted miért ilyen töretlenül sikeres ez a gyerekeknek szóló balett?

- Elsősorban azért vált ennyire népszerűvé, mert a karácsonyi téma mindenki számára nagyon kedves. Mind a szülőkben, mind a gyerekekben szép emlékeket idéz fel évről évre. Maga a karácsonyi Diótörő megtekintése is hagyománnyá vált. Így a karácsonyi tematikán keresztül a decemberi kulturális program szerves részévé vált.

- Ehhez képest Hoffmann története, amiből A diótörő készült, nem kifejezetten bájos tündérmese. Vajon az eredetiben olvasható ijesztő, félelemkeltő elemekkel együtt is ilyen népszerű előadás lenne?

- El sem tudom képzelni félelmetes meseként előadva! (nevet) Már csak azért sem, mert ez számomra is egy szívhez szóló darab, a szeretet ünnepéhez tartozik hozzá. Nem is ugyanaz az előadás volna, ha nem ezzel az idilli és gyermeki ártatlansággal közelítenénk meg. Amióta táncolok, a londoni év volt az egyetlen, amikor nem táncoltam A diótörőben, akkor ez olyan volt, mintha az év csúcspontja maradt volna el. Én tulajdonképpen ezzel és ebben nőttem fel, a karácsony szinte üres volna e nélkül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Vizuál

10 film, amit novemberben látni kell

Méghozzá moziban, nagyvásznon, amíg csak lehet! Szubjektív összeállításunkban a hazai mozipremierek novemberi kínálatából válogattunk Juliette Binoche új filmjétől kezdve Mika Kaurismäkin át Scorseséig, sőt egészen Woody Allenig.
Vizuál

„Ne azon botránkozzunk meg, hogy meztelen gyerektesteket mutogatok, hanem a valóságon!”

A karizmatikus hatvanas zenetanár és az újonnan érkezett tinédzserlány közötti furcsa viszonyt igyekszik kibogozni a zenekar tehetséges szólistája, Dávid. Nagy Zoltán bemutatkozó filmjében főhős és néző egyaránt a rejtett jelek és a sorok közt rejlő lényeg felkutatására van ítélve.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc gyász

Elhunyt Hegedűs Judit balettművész, Simándy József özvegye

Életének 85. esztendejében elhunyt Hegedűs Judit balettművész, aki már 14 évesen debütált az Operaházban, később negyedszázadon át a társulat megbecsült tagja volt.
Tánc magazin

"Ő volt A balerina" – 30 éve halt meg Lakatos Gabriella

Lakatos Gabriella az 1945 utáni magyar balettművészet egyik legnagyobb csillaga volt, akit semmi sem tántorított el a színpadtól: nyugdíjazása után énekes karriert épített. A táncos díva 1989. november 12-én hunyt el.
Tánc ajánló

Velekei László másodszor is táncszínpadra állítja az Anna Kareninát

Két évvel ezelőtt már készített egy táncszínpadi adaptációt Tolsztoj regényéből a GGTánc Eger és a Miskolci Balett közös produkciójaként. Most saját társulata, a Győri Balett számára készített friss koreográfiát Veleki László, ami november 9-én debütál Győrben, december 21-én pedig a Müpában.
Tánc ajánló

A Nemzeti Táncszínházban várnak az éjszaka csodái

4 év és 19 teltházas előadás után búcsúzik a Trafótól Az éjszaka csodái. A Weöres Sándor ihlette vizuális trip új helyen, a Nemzeti Táncszínházban kerül repertoárra, először november 7-én.
Tánc interjú

"Annyira hittünk ebben az őrületben, hogy a falon is átmentünk volna"

Negyven éve az akkori végzős klasszikus balett-évfolyam forradalmi hevülettől fűtve úgy döntött, társulatot alapít, és radikálisan új irányokat keres a táncművészeten belül. A Győri Balettről Kiss Jánost kérdeztük, akinek ez az utolsó évada társulatigazgatóként.