Tánc

„Lehet a tánc nyelvén történeteket mesélni”

Kult50: Juronics Tamás
2018.10.29. 14:35
Ajánlom
Vonzza a figyelmet hihetetlenül erős kisugárzása és karizmája, no meg nem mindennapi megjelenése: 190-es magassága, uralkodói testtartása. A Kult50 portréja Juronics Tamásról.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Ha belép egy helyiségbe, a tekintetek rászegeződnek. Vonzza a figyelmet hihetetlenül erős kisugárzása és karizmája, no meg nem mindennapi megjelenése: 190-es magassága, uralkodói testtartása. Akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy láthatták őt táncosként, tudják, hogy a fenti sajátságok sokszorosan meghatványozódnak a színpadon. Örökre belénk vésődött például elemi erejű Mandarin-alakítása, amit ő maga állított színpadra, és amiről Koltai Tamás színikritikus így írt: „Korszakalkotónak vélem Juronics Mandarinját, tánc és teatralitás, mozgás és szcenika kongeniális ötvözetének. A szenvedélyben a horrort, a horrorban a szenvedélyt megmutatni, ez olyasmi, ami érzésem szerint nagyon közel áll a Lengyel–Bartók-eredetihez, még ha változtatott is a szüzsén.”

Juronics Tamás 2017-ben ünnepelte pályafutásának 30. évfordulóját. A Harangozó- és Kossuth-díjas, érdemes művész címmel kitüntetett alkotó 1987-ben néptánc szakon végzett az Állami Balett Intézetben, és még ebben az évben a Szegedi Baletthoz szerződött, ahol hamarosan koreográfusként is kipróbálhatta magát. A társulatvezető Imre Zoltán távozását követően, 1993-ban a Szegedi Kortárs Balett néven újjászervezett társulat művészeti vezetője, vezető koreográfusa lett. Első, nagyobb lélegzetű munkájáról (Képzelet órája) 1991-ben így írt Fuchs Lívia tánctörténész:

„Juronics valódi tehetség, aki folyamatos alkotómunka során feltehetően jelentős koreográfussá érik majd.”

És milyen igaza lett! Néhány év elteltével elkészült a Tavaszi áldozat, a Carmen, a Menyegző, a Carmina Burana, a Requiem, a Bolero, a Tűzmadár, a A fából faragott királyfi, a már említett A csodálatos mandarin, hogy csak néhány jelentősebb munkát emeljünk ki, legutóbb pedig a Don Juan és A négy évszak.

juronics_tamas_portrek-5212_fullsize-133919.jpg

Juronics Tamás

Nevéhez mára több mint hatvan előadás fűződik, amelyek nemcsak itthon, de külföldön is komoly szakmai és közönségsikereket érnek el, miközben a kortárs tánc iránt többnyire még ma is csak egy szűk réteg érdeklődik. Sikerének okáról nemrégiben így vallott a Fideliónak: „Felvállaltan, az elejétől kezdve mindig azt vallottam, hogy lehet a tánc nyelvén történeteket elmesélni, lehet a kortárs tánc nyelvén fontos gondolatokat elmondani, és lehet nagy ívű klasszikus zenékre újszerű formában koreografálni. (…) Ebben való hitem nem csökkent a mai napig sem, és bárki bármit mond, hogy a történetmesélés már nem »divat«, nincs igaza. Abban hiszek, hogy a színháznak mindig van egyfajta morális közlendője a világgal, és ebbéli felelősségünket nagyon komolyan veszem.”

Munkáiban totális színházi élményre törekszik, amiben eredeti módon ötvözi a modern stílusokat, fontos szerepet kap a komplex színházi látvány, a fény- és hangeffektek, valamint a kidolgozott színészi játék. Koreográfiáit letisztult technikai tudás, egységes formanyelv, rendkívül pontosan átgondolt dramaturgiai szerkezet jellemzi. Egyaránt szeretne szórakoztatni és elgondolkodtatni. Érzelmes, indulatos embernek tartja magát, de úgy érzi, ma már képes kezelni mindezt. Sok olyan darabom született, ami tele van érzelmekkel, lelki finomságokkal, akár férfi–női viszonyról volt szó, akár egyén kontra társadalom kérdéskörben szólalt meg. Nagyon izgatnak ezek a kérdések, hogyan helyezi el magát egy ember a világban, hogyan tudom megfogalmazni magam ebben az univerzumban.”

A régi barát és harcostárs, Pataki András táncos-koreográfus, a Szegedi Kortárs Balett jelenlegi igazgatója így méltatta őt a magyar művészeti akadémiai székfoglalója alkalmából tartott laudációjában:

Minden darabjában fellelhető az egyedi stílus, amelyet az akrobatikus kortárs tánc mozdulatvilága és a látvány hatását fokozó táncszínházi elemek jellemeznek.

Alkotásaiban a mély érzelmek és gondolatok sokrétű színpadművészeti szinten jelennek meg. Színházi gondolkodása, alkotói érzékenysége, zenei intelligenciája arra készteti, hogy más színpadi műfajokban is kipróbálja magát alkotóként. (…) Sikeres és elkötelezett színházi szakember. Korszakos alkotó.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Újabb Balanchine-koreográfiát mutat be a Magyar Nemzeti Balett

Először látható Magyarországon a 20. századi grúz koreográfus Sylvia Pas de Deux-je március 22-én az OMG (Oh My God!) című balettesten az Erkel Színházban.
Tánc hír

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.
Tánc hír

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.
Tánc ajánló

Adyra és Lajkó Félixre táncol a Varidance!

Kettő az egyben, iskolásoktól a nyugdíjasokig – izgalmas, művészeti ágakon és korosztályokon átívelő kísérletre vállalkozik a Varidance társulat. A Vári Bertalan Harangozó-díjas táncos, koreográfus vezette együttes egy előadásban mutatja be Verslábak és A falka című produkcióit.
Tánc lapszemle

Táncesteket is műsorra tűzne Apáti Bence az Operettszínházban

Az intézmény új balettigazgatója egy interjúban mesélt terveiről, ahogy arról is szó esett, láthatjuk-e még táncolni őt.