Tánc

Lelki akadálymentesítés tánccal

2018.03.27. 11:05
Ajánlom
A mozgásterápiával és művészettel foglalkozó Artman Egyesület március elején két kortárs táncelőadással mutatkozott be a Trafóban, amiben sérült és ép előadók is színpadra léptek. Április 8-án a szakmai munkájukba betekintést engedő, egész napos programmal várnak mindenkit ugyanitt. Farkas Dorkával és Kopeczny Katával, az egyesület elnökségi tagjaival beszélgettünk.

- Hogyan illeszkedik az Artman Egyesület tevékenységi körébe a Tánceánia Együttes?

Dorka: Az Artman szerteágazó profiljának leginkább látható része a Tánceánia, a jéghegy csúcsa. Itt kifejezetten előadói fókusszal készítünk kortárs táncelőadásokat, amik munkamódszerükben ugyanazokra a szomatikus, testtudati technikákra, improvizációs megközelítésekre, és jelenidejű kompozíciókra épülnek, amiket a terápiás csoportfoglalkozásokon is alkalmazunk.

Ezeknek a a daraboknak sokszor – de nem kizárólagosan – a sérülékenység a fő témájuk.

A próbák során sokat improvizálunk, amik aztán rögzített struktúraként bekerülnek egy kiemelt térbe – így már akkor is egy kvázi előadást kapunk, ha nem nézi senki.

Artman est (középen Farkas Dorka)

Artman est (középen Farkas Dorka) (Fotó/Forrás: Jókúti György)

- Mit jelent ez? Hogyan lesz előadás valami, aminek nincs nézője?

Kata: Előadói szempontból mindenképpen igaz ez. Egy kiemelt teres gyakorlat azért nevezhető előadásnak – annak ellenére, hogy nincs néző – mert más lesz a belső figyelem attól, hogy egy kiemelt térbe helyeződik a cselekvés. Ez nagyon jól jellemzi az Artman működést.

- Ha jól értem, ez inkább a terápiás megközelítése a dolognak, nem annyira előadóművészi fókusz.

Dorka: Itt jön képbe, hogy mennyire besorolhatatlan az, amivel mi foglalkozunk.

A táncosok szerint inkább színház, amit csinálunk, a színházasok szerint inkább tánc, a terapeauták szerint művészet, a művészek szerint terápia. Ez a sokféle aspektus mind benne van a munkánkban, csak időnként az egyik irányba szándékoltan eltolódik a hangsúly.

Például a középsúlyos autisták számára létrehozott, tizenkét alkalmas, terápiás csoportfoglalkozáson bármennyire élünk a művészi eszközökkel, – a tekintet, a ritmus, az érintés erejével –, ott semmiképpen nem volt cél az, hogy előadást hozzunk létre. De készült már olyan előadásunk, ahol terápiás folyamatból kiindulva Asperger szindrómás előadóművészekkel és Artman tagokkal létrejött egy megkomponált előadás.

- Mit ad hozzá a terápiás folyamathoz az, hogy a végén születik egy művészi produktum?

Kata:

A művészi végtermék jelentősége elhanyagolható ahhoz képest, hogy a terápiás (próba)folyamatok során meg tud történni az alapvető szándékunk: hogy továbbfejlődjön a résztvevő, a saját határaihoz képest kinyíljon.

A Dorka által előbb említett előadásban gyönyörű volt látni, ahogy az aspergeres előadók tekintete találkozott a színpadon, egymáshoz értek – ezek a dolgok a csoportfoglalkozások elején még elképzelhetetlenek voltak. Tehát már az is csodálatos, hogy létrejönnek ezek a pillanatok, ráadásul ilyen szinten, 300 néző szeme láttára tud megtörténni mindez.

Kopeczny Kata

Kopeczny Kata (Fotó/Forrás: Liszi Renáta)

- Az egyik leírásban azt olvastam, hogy a színpad megvéd ezekben az intim, törékeny pillanatokban, pedig én épp azt gondolnám, hogy ez egy annyira kitett helyzet, amiben csak felfokozódik a sérülékenység. Hogy van ez?

Dorka:

A nézőt védi meg a színházi szituáció.

Ha találkozol egy számodra ismeretlen jelenséggel, akkor természetes módon szeretnéd jobban megnézni, de az illetlenség. Na most ez itt nem illetlenség. Egyébként azt gondolom, hogy kifejezetten sérülékeny, sebezhető, exponált állapot, amikor színpadon van valaki, nem kell ahhoz sérült előadónak lenni. De mi nem elsősorban a fogyatékosságot akarjuk megmutatni, hanem azt, ahogyan mi – sérültek és épek – együtt vagyunk. Azt, ami közös bennünk.

- Ez azt is jelenti, hogy az előadás nem is annyira az előadók, mint inkább a nézők számára bír terápiás hatással?

Kata: A nézők ugyanúgy kihívás elé vannak állítva, amikor beülnek az előadásra. Az ő folyamatuk legalább annyira önismereti munka, mint az előadóké.

Az előadást nézve töményen szembesülnek olyan dolgokkal, amikkel egyébként nem szoktak, hiszen a magyar valóság az, hogy a fogyatékos emberek otthonokban vannak, és nincs körülöttük közösség.

Ez egy kétirányú folyamat: az egyik oldalon megmutatkozik a sérült előadó, a másik oldalon a néző megpróbálja értelmezni azt, amit lát. E kettő összeadódásából alakul ki az inkluzivitás. Az, hogy egy idő után már nem biztos, hogy távol akarunk lenni tőlük.

Dorka: Minél kevésbé ismerünk csoportokat, annál könnyebb sztereotípiákban gondolkodni . Mi folyamatosan azon dolgozunk az ArtMan egyesületben, hogy az értékeink és a sérüléseink mentén alkossunk együtt, közösen. Nem minden autista zseni, nem mindenki akadályozott értelmileg, aki nem tud beszélni. Ezek a sztereotípiák fölülírhatóak akkor, ha jobban megismerjük őket.

MI A MUNKÁNK ÉS AZ ELŐADÁSOK SORÁN NEM A KORLÁTAINKRA FÓKUSZÁLUNK, HANEM AZOKRA AZ UTAKRA, AMIKBEN EGYEDIEK VAGYUNK.

Szeretnénk megmutatni azokat a speciális értékeket, amiket a sérült alkotók egy adott előadásban képviselni tudnak.

Artman est

Artman est (Fotó/Forrás: Kovács Bea)

- Nyilván nektek van a legnagyobb tapasztalatotok arról, hogy mennyire tanulható a sérült emberekkel való kommunikáció. Személyesen hogy élitek meg ezt a tanulási folyamatot?

Dorka: Amikor 17 éve Belgiumban,várandósan egy vitorlás hajón találkoztam egy 30-40 főből álló, Down-szindrómás csoporttal, rendesen sokkot kaptam. Magyarországon felnevelkedve, addig körülbelül három Down-szindrómáss emberrel találkoztam egész életemben. Most a Baltazár színházban töltöm a mindennapjaimat és imádom. Teljesen természetes számomra a velük való lét.

Kata:

Életem első Tánceánia próbája után elkezdtem zokogni, nem értettem miért.

Nem tudtam, hogy mi érintett meg ennyire. Aztán rájöttem, hogy a kommunikációnak egy olyan ismeretlen terepére tévedtem, amit nem voltam képes értelmezni. Sehogyan. Nincs gesztus, amit ismernél, mert mindegyikőjüknek speciális gesztuskészlete van. Mivel ők általában súlyosan akadályozottak a beszédükben, nem érted, hogy mit mondanak, és mivel a mimika is sérült, ezért az sem áll rendelkezésedre, mint kommunikációs útvonal.

- Akkor mégis hogyan kommunikáltok?

Kata: Két, mindenki által értelmezhető csatorna van: a tekintetés az érintés.

Dorka: A távolságok és a ritmus.

Kata: És akkor el kell kezdeni a jeleket megtanulni dekódolni, hogy érthetőé váljon az, amit kapok, és én is tudjam azt alkalmazni. Szerintem a mi munkánknak ez az alapja: megváltoztatja a kommunikációt.

Dorka: Éppen ezért az Artman metódus nagyon szépen alkalmazható más sérülékenységre, sőt akár egy üzleti modellben egy kommunikációs tréningként. Ennek az inkluzív jam a legnyitottabb fóruma.

Artman est

Artman est (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba / Trafó KMH)

Hogy kell elképzelni egy ilyen inkluzív jamet?

Dorka: Azt vettük észre, hogy ezeket a vegyes képességű csoportokat felszabadultság, önfeledt légkör jellemzi. Az érdekelt minket, hogy ez hogyan lehet megosztható.

Azt gondolod, hogy a sérültek között majd nehéz, kínos, feszengős lesz a szituáció, de éppen ellenkezőleg: kontrasztos módon egyszer csak azon kapják magukat az emberek, hogy egy megváltozott tudatállapotban vannak.

Kifejezetten a felszabadult, közös tánccal szólítottuk meg az embereket, és a végén antimarketingelni kellett az eseményt, mert annyian jelentkeztek. Az látszott, hogy erre a közös térre óriási igény van.

Kata: Egy ilyen igazi jammel fogjuk zárni az Artman napot, amia munkák esszenciájába fog betekintést nyújtani. Ez a nap arról szól, hogy ki lehet próbálni a foglalkozásokat, és a különböző csoportvezetők munkájából lehet ízelítőt kapni. Bár aznap van a választás, arra biztatjuk az embereket, hogy adják le a szavazatukat, aztán válasszák az Artman Egyesület mozgásos csoportjait.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

A színház tart egyben lelkileg és fizikailag is – Kern András 75 éves

Kern András január 28-án ünnepli a 75. születésnapját. Eleinte filmrendező szeretett volna lenni, majd miután mégis a színházat választotta, pályáját a Vígszínházban kezdte, és mindmáig aktív tagja a társulatnak.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

Néha lágy, néha keményebb tárgyakkal dobáljuk a nézőt – beszélgetés Vass Imrével és Somló Dáviddal

A művészeti ágak közé besorolhatatlan alkotók három évvel az első munkájuk után ismét az otthonukba invitálják a nézőket. A beszélgetésből azt is megtudhatjuk, milyen lesz az új szobaszínházi bemutató, és hogy mégsem lesz olyan.
Tánc hír

Michael Flatleyt rákkal diagnosztizálták

Az ír táncművész stábja egy Instagram-posztban jelentette be, hogy Flatley-t a rák egy agresszív formájával diagnosztizálták – írja a Telex a BBC-re hivatkozva.
Tánc hír

A háború miatt a Fővárosi Nagycirkusz fogadja be az ukrán Yaskrava Arena Dnipra nemzetközi gyermek-cirkuszfesztivált

Az orosz-ukrán háború ellehetetleníti fesztivál ukrajnai megrendezését, ezért Olga Oblasova, a fesztivál igazgatójának kérésére a Fővárosi Nagycirkuszban január 2-án és 3-án kerül sor a fiatal tehetségek egyik ugródeszkájaként szolgáló esemény megrendezésére.
Tánc hír

Újabb díjakat nyertek a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói

Két első, valamint számos dobogós helyezést értek el az intézmény hallgatói a nemzetközi viszonylatban is rangos Concorso Internazionale – Grand Prix di Natale karácsonyi balettversenyén. A Diótörő pas de deux négy díjat is elhódított.
Tánc hír

Január 6-ig lehet jelentkezni a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételi előkészítőjére

A Magyar Táncművészeti Egyetem felvételt hirdet a 2023/24-es tanév felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész szakirányon, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra, amelynél a következő tanévben az osztály közösen indul.