- Az előadásod kétségtelenül aktuálisnak tűnik. Volt valami konkrét hír vagy eset, ami megihletett? Vagy „csak" a globális szituáció?

- Amikor elkezdtem a munkát, nem állt szándékomban állást foglalni. Mindig fizikai, testi kérdés az, amiből kiindulok. Ehhez a darabhoz az ihletet egy Youtube-film (Cassavetes rant) adta; egy újságíró kérdezi Cassavetes-t az éppen aktuális új filmjéről az Opening Nights-ről. Mire ő egy 15 perces átszellemült hencegéssel felel a művészetről, amit azzal a kinyilatkoztatással fejez be, hogy a „tévé szenny". Nagyon ravasz behatolás volt ez a képzeletembe. Hosszú, megállás nélküli hencegés, miközben a szemei kigúvadnak, és a gesztusai egyre erőszakosabbak, ugyanakkor mégis kifejezőbbek. Többszöri megnézés után szíven ütött, hogy akárhányszor megnéztem, mindig a gesztusok hatottak rám legerősebben, nem is annyira a tartalom. Ez vezetett ahhoz, hogy az extázist táncoljam el, amit egy ember beszéde okoz.

- Milyen szempontból közelítesz a témához? A hatalom gyakorlóját és a szónokot vagy a hatalom elszenvedőit járod inkább körbe?

- Azt vizsgálom, hogy hogyan beszél a test. Hogy a fizikai jelenlét sokszor olyan elsöprő lehet, hogy elfelejtjük, mi is a tartalom, az üzenet.

- Mit jelent számodra a hatalom?

- A hatalom korlátozás. A dohányzásom például az egyik utolsó rebellis cselekedetem azok ellen a szabályok ellen, amiket le kell nyelnünk. Nekem úgy tűnik, hogy a hatalom gyakran téves irányba támad. Rengeteg szabályt, törvényt hoznak a jólét ürügyén, a fejlesztés érdekében, amik a gyakorlatban csak megölik az örömöt az emberben, és fölülírják az alap szociális kérdéseket. Nincs már szimpla baráti segítség, mindenben ott van az érdek.

- Mondhatjuk, hogy politikai előadást csinálsz? Vagy inkább folyamatot elemzel?

- Hogy politikai-e? Szerintem ez nem is fontos. A lényeg, hogy itt vagyok én, ebbe születtem bele, és amit táncolok vagy csinálok, az természetes, hogy reflektál arra, amiben élek.

- Elgondolkodtatni akarsz, vagy az érzelmeinket célzod meg? Már ha a kettőt külön lehet választani.

- Ez nehéz. Azt hiszem, átgondolt érzéseket kevergetünk érzelemmel, állásfoglalással egy vályúban. Tehát mindkettő cél. Érezzék azt az emberek, hogy most valami történt velük.

- Mit jelent számodra a tánc?

- Élet, kín és szerelem. A mindenem.