Tánc

Louise Lecavalier: Mindent megkérdőjelezek

2010.10.03. 09:16
Ajánlom
"A testünkkel játsszuk az életünket, az életünk eleven lenyomata a testünk” – vallja, táncolja ötvenen túl is a kortárs táncművészet szőke tornádója. A kanadai Louise Lecavalier dinamikus időutazásra invitálja a Trafó közönségét. Október 8-án és 9-én a Budapesti Őszi Fesztivál keretében a Children és az A Few minutes of Lock című előadással először lép fel Magyarországon.

A gyerekek sokszínű, vad, magával ragadó világa a jövőt metszi, míg Édouard Lock egykori koreográfiáinak újraértelmezése a múltra tekint vissza: pontosabban arra a tizennyolc évre, amit Louise Lecavalier a La La La Human Steps társulatánál töltött.

- Mennyiben van nosztalgia és előretekintés a két produkcióban?

- Benne van mindaz a hatás, ami Édouard Locktól ért a múltban és amit Nigel Charnock fizikai táncszínháza jelent. Három duett erejéig új dimenzióba kerülnek Lock koreográfiái a 90-es évekből az A Few Minutes of Lockban. Érdekes kihívás ez nekem, aki mindig mindent megkérdőjelezek. Végső soron egy a lényeg: új mozdulatokat, új válaszokat keresek folyamatosan a táncban.

- Miért vált meg idestova tizenegy éve a La La La Human Step társulatától ?

- Inkább úgy tenném fel a kérdést magamnak is, hogy mi tartott ott közel húsz évig. Szükségét éreztem annak, hogy kitágítsam a horizontomat. Lockkal még a Nouvelle Air társulatban ismerkedtem meg, majd követtem őt a La La La Human Stepsben. Csodáltam a mérhetetlen technikai profizmusát, szenvedélyét. Nagyon intenzív, intim, progresszív alkotásokat éltem meg vele. Amíg csak tizenketten voltunk a társulatban, valódi, eleven kapcsolatban álltam a valósággal. Idővel magányosnak éreztem magam, kialakult egyfajta nagyszínházi rutin, amiben elveszett valahol a dolgok emberi vetülete.

- Ezért alakított önálló társulatot Fou Glorieux néven 2006-ban?

- Az improvizáció felé nyitottam. Olyan koreográfusokkal, táncosokkal dolgoztam, mint Benoit Lachambre, Tedd Robinson, Crystal Pite. Közben két gyerekem is született, és közel három évig kissé eltávolodtam a tánctól. Hiányzott a szabadság érzete. Nem akartam elmenni az élet egyéb örömei mellett.

- Amennyire tudom, nem jellemző önre a testi aszkézis. A szigorú edzések, akrobatákat, tornászokat meghazudtoló mozgáskultúra mellett épp úgy dohányzik, iszik...

- Maximálisan tisztelem az emberi testet mint munkaeszközt, üzenetek hordózóját, a lélek fizikai megnyilvánulását. Egyfelől törődöm vele, jógázom, szaunázom, sok időt töltök szabad levegőn, másfelől nem figyelem magam megszállottan. Valóban elszívok naponta négy-öt cigarettát, megiszom egy-két pohárt bort. Nem hiszek az önsanyargatásban.

- Egyszer azt mondta, valójában a lélek táncol, a test csak követi. Ma is ez az ars poeticája?

- Az egyszerűséget, a hitelességet, valamiféle gyerekkori felfedezés élményét keresem a táncban. Csak azt tudjuk visszaadni a mozgás nyelvén, ami valahol a lélek szintjén megvan bennünk. A test soha nem hazudik: csak azt juttatja kifejezésre, ami érzelmileg, akaratilag mozgat. Gondolatilag az ember bármit kieszelhet, mégis többnyire képtelen megvalósítani.

- Legalább annyira lelki kondíció kérdése, hogy meddig táncol?

- Semmit nem tervezek be. Csak azt tudom így ötvenhárom évesen, hogy még szeretnék táncolni. Minden nap úgy állok a tükör elé mezítláb, edzőruhában a próbateremben, hogy még bármi megtörténhet. Tiszta lappal, a korlátaimat feszegetve, a kihívás örömével. Soha nem számít, hogy mi volt, csak az a lényeg, hogy az adott pillanatból mit tudok kihozni. Amikor a színpadon vagyok, teljesen elvarázsolódom, éppúgy megélem magamban az "állatot", mint a gyereket, a nőt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Arany Oroszlánt nyert a Concerto Budapest koncertfilmje Velencében

Szabó Stein Imre koncertfilmjét díjazták a Velencei TV Fesztiválon, amely májusban debütált a Mezzo TV-n. A Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét örökítette meg a felvétel.
Színház

Egy katonatiszt lett az SZFE új kancellárja, de nem engedték be az egyetemre

Szarka Gábor a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke volt korábban.
Vizuál

A macsó, aki nőként aratta első sikerét

Jack Lemmon oldalán tipegett be a világhírnévbe, de később is olyan partnerekkel dolgozott, mint Roger Moore. Magyar gyökerei mindig fontosak voltak számára. 2010. szeptember 29-én halt meg  Tony Curtis.
Klasszikus

Kocsis Zoltán Emlékházat hoznak létre Budafokon

A 2016-ban elhunyt zongoraművész-karmester egykori lakóhelyén, a XXII. kerületben jön létre az emlékház több mint félmilliárd forintból.
Plusz

Málta magának követeli az őscápafogat, amelyet György brit herceg kapott ajándékba

Katalin és Vilmos kisfia, a hétéves brit herceg a hétvégén kapott egy különleges ajándékot Sir David Attenborough-tól a világhírű természetfilmes új filmjének bemutatása alkalmából. A műkincsek és a kulturális örökség részét képező tárgyak kérdése amúgy is sok vita tárgya, de abban talán megegyezhetünk, hogy a máltai reakció marketing szempontból meglehetősen elhibázott.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc kult50

A változás körforgása – Goda Gábor a Kult50-ben

Nincs alaptörténet. Központi gondolat, vagy kérdésfeltevés van. Goda Gábor koreográfus filozofáló, esztétizáló rendezéseiben mindig ott rejlik az élet teljessége. S egy adott produkció nyelvezetét maga a munkafolyamat határozza meg. Úgy is mondhatnánk: minden egyes előadás saját nyelvet keres.
Tánc hír

Online közvetíti előadásait a Fővárosi Nagycirkusz

Szombat délutánonként élőben követhetjük a Fővárosi Nagycirkusz előadásainak online közvetítését.
Tánc hír

Tisztújítást tartottak a Magyar Táncművészek Szövetségében

A Magyar Táncművészek Szövetségének közgyűlésén ötödik alkalommal választotta meg a tagság újabb három évre elnöknek Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és társelnöknek Kiss Jánost, a győri Magyar Táncfesztivál igazgatóját - adta hírül a szakmai és érdekvédelmi szövetség.
Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.