Tánc

Louise Lecavalier: Mindent megkérdőjelezek

2010.10.03. 09:16
Ajánlom
"A testünkkel játsszuk az életünket, az életünk eleven lenyomata a testünk” – vallja, táncolja ötvenen túl is a kortárs táncművészet szőke tornádója. A kanadai Louise Lecavalier dinamikus időutazásra invitálja a Trafó közönségét. Október 8-án és 9-én a Budapesti Őszi Fesztivál keretében a Children és az A Few minutes of Lock című előadással először lép fel Magyarországon.

A gyerekek sokszínű, vad, magával ragadó világa a jövőt metszi, míg Édouard Lock egykori koreográfiáinak újraértelmezése a múltra tekint vissza: pontosabban arra a tizennyolc évre, amit Louise Lecavalier a La La La Human Steps társulatánál töltött.

- Mennyiben van nosztalgia és előretekintés a két produkcióban?

- Benne van mindaz a hatás, ami Édouard Locktól ért a múltban és amit Nigel Charnock fizikai táncszínháza jelent. Három duett erejéig új dimenzióba kerülnek Lock koreográfiái a 90-es évekből az A Few Minutes of Lockban. Érdekes kihívás ez nekem, aki mindig mindent megkérdőjelezek. Végső soron egy a lényeg: új mozdulatokat, új válaszokat keresek folyamatosan a táncban.

- Miért vált meg idestova tizenegy éve a La La La Human Step társulatától ?

- Inkább úgy tenném fel a kérdést magamnak is, hogy mi tartott ott közel húsz évig. Szükségét éreztem annak, hogy kitágítsam a horizontomat. Lockkal még a Nouvelle Air társulatban ismerkedtem meg, majd követtem őt a La La La Human Stepsben. Csodáltam a mérhetetlen technikai profizmusát, szenvedélyét. Nagyon intenzív, intim, progresszív alkotásokat éltem meg vele. Amíg csak tizenketten voltunk a társulatban, valódi, eleven kapcsolatban álltam a valósággal. Idővel magányosnak éreztem magam, kialakult egyfajta nagyszínházi rutin, amiben elveszett valahol a dolgok emberi vetülete.

- Ezért alakított önálló társulatot Fou Glorieux néven 2006-ban?

- Az improvizáció felé nyitottam. Olyan koreográfusokkal, táncosokkal dolgoztam, mint Benoit Lachambre, Tedd Robinson, Crystal Pite. Közben két gyerekem is született, és közel három évig kissé eltávolodtam a tánctól. Hiányzott a szabadság érzete. Nem akartam elmenni az élet egyéb örömei mellett.

- Amennyire tudom, nem jellemző önre a testi aszkézis. A szigorú edzések, akrobatákat, tornászokat meghazudtoló mozgáskultúra mellett épp úgy dohányzik, iszik...

- Maximálisan tisztelem az emberi testet mint munkaeszközt, üzenetek hordózóját, a lélek fizikai megnyilvánulását. Egyfelől törődöm vele, jógázom, szaunázom, sok időt töltök szabad levegőn, másfelől nem figyelem magam megszállottan. Valóban elszívok naponta négy-öt cigarettát, megiszom egy-két pohárt bort. Nem hiszek az önsanyargatásban.

- Egyszer azt mondta, valójában a lélek táncol, a test csak követi. Ma is ez az ars poeticája?

- Az egyszerűséget, a hitelességet, valamiféle gyerekkori felfedezés élményét keresem a táncban. Csak azt tudjuk visszaadni a mozgás nyelvén, ami valahol a lélek szintjén megvan bennünk. A test soha nem hazudik: csak azt juttatja kifejezésre, ami érzelmileg, akaratilag mozgat. Gondolatilag az ember bármit kieszelhet, mégis többnyire képtelen megvalósítani.

- Legalább annyira lelki kondíció kérdése, hogy meddig táncol?

- Semmit nem tervezek be. Csak azt tudom így ötvenhárom évesen, hogy még szeretnék táncolni. Minden nap úgy állok a tükör elé mezítláb, edzőruhában a próbateremben, hogy még bármi megtörténhet. Tiszta lappal, a korlátaimat feszegetve, a kihívás örömével. Soha nem számít, hogy mi volt, csak az a lényeg, hogy az adott pillanatból mit tudok kihozni. Amikor a színpadon vagyok, teljesen elvarázsolódom, éppúgy megélem magamban az "állatot", mint a gyereket, a nőt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc győri balett

Győrben bepótolhatja az elszalasztott tánceseményeket

14. alkalommal rendezik meg a Magyar Táncfesztivált és negyedszer a gyermek táncfesztivált Győrben mától egészen vasárnapig.
Tánc balett

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Tánc videó

Szergej Polunyinnak az őrület is jól áll, de még mennyire

A szupersztár balett-táncost ezúttal egy ikonikus brit divatfotós, filmkészítő Rankin kérte fel közös munkára, amiből egy igen erős anyag született.
Tánc simkó beatrix

A Simkó-Grecsó páros hozta el a Tánc Fesztiválja fődíját

A Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is két-két díjat kapott a veszprémi tánctalálkozó után – írta meg a szinhaz.hu.
Tánc balett

Miért ábrázolják ügyefogyottaknak az ázsiaiakat a balettben?

Egy Amerikában élő filipino táncos éles hangú véleménycikket jelentetett meg, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a klasszikus és modern balettdarabokban az ázsiai figurák rendre sematikus, sokszor nevetséges karakterekként tűnnek fel.