Tánc

Madzsaróra mindenkinek

2012.08.12. 15:15
Ajánlom
A Body Moving - Tánc mindenkinek! az eddig megszokott Gödör füves placcról elköltözve új helyszínen, a Kassák Múzeum kertjében várja a kánikulában is lelkes táncolni vágyókat. A táncórákhoz ezúttal színvonalas elméleti program is kapcsolódik: az Elmozdulás című kiállítás a század eleji táncreformer, Madzsar Alice munkásságát tekinti át.

Megérkezésemkor már folyik a kis létszámú tárlatvezetés a Kassák Múzeum - szerencsére - szellős, hűvös termeiben. Csatlós Judit muzeológus, a kiállítás kurátora élvezetes, minden részletre kiterjedő előadása először a magyar tánctörténet egy kiemelkedő alakjáról, Madzsar Alice-ról és 1912-ben Budapesten megnyitott tánciskolájáról árul el érdekességeket, mutat fotókat. A képek egy rég letűnt, mégis korát jócskán megelőző művész időszakát tükrözik, mely bőven túllépett a mozgás- és tánckultúra kísérletezésein. A kiállítás rámutat a Madzsar-iskola társadalomtörténeti kapcsolataira és szerepére, és Madzsart - aki többek közt a női torna, a terhestorna és a gyermektorna kifejlesztője is volt - abban a komplexen összefüggő filozófiai, társadalmi, egészségtani és művészi kontextusban láttatja, mely életmódreformjának kidolgozásához vezetett. Megtudjuk, hogy az iskolaalapítás előtt németországi és norvégiai tanulmányútjain sajátította el a női tornát, amiből aztán a női testkultúra, a gyógytorna és a táncmozdulatok egy különleges elegyeként megalkotta saját mozgásrendszerét.

1926-ban A női testkultúra új útjai címmel megjelent könyvében összegezte elméleteit, melyben a női testkultúrát mint a női egyenjogúság fontos eszközét emelte ki. Madzsart ott találjuk az első avantgárd színházi kísérletezők, Palasovszky Ödön és Bortnyik Sándor oldalán a Zöld Szamár Színház megalapításakor, melyhez a kiállításon kortárs videóinstalláció kapcsolódik Madzsar színpadi munkásságára reflektálva. A Madzsar-iskola társadalmi viszonyait a tárlat egy összetett és erősen sűrített, mégis logikusan értelmezhető, hatalmas kapcsolati térképen szemlélteti, melyen jól látható, hogy a Madzsar Alice Intézet és mozgáskórusa kapcsolatban állt a Huszadik század és Nyugat című folyóiratokkal, a Társadalomtudományi Társasággal, a Szellemi Tudományok Szabad Iskolájával, Kassák Lajos körével és más kórusokkal is.

Ahogy a kiállítás végére érünk - ami hangsúlyozottan kötelező látnivaló, ha ellátogatunk a Tánc mindenkinek! óráira - lent az udvaron már készülődik is Ladjánszki Márta, hogy megtartsa a szokásos évi „folyton Horton" óráját. Elsőre kétségbeejtő a helyzet, mert a szervezőkön kívül csak egy-két, látszólag eltévedt ember lézeng az óbudai Zichy-kastéllyal körbevett, kissé kopottas udvaron. Magamban konstatálom, hogy a helyszínváltozás nem tett jót a résztvevők mennyiségének, a belvárosban még a véletlenül arra járók is többen álltak meg - bár ebben az esetben nyilván nem saját elköltözési szándékról van szó. De szerencsére nem lesz igazam: ahhoz képest, hogy harmincöt fok van és kevésbé frekventált helyen vagyunk, szép lassan csorogni kezdenek az érdeklődők. Egy fiatal lánycsoport öltözik át a múzeumban, egy anyuka hozza virgoncabbnál virgoncabb fiát és kisbabáját, akit egy polifómra fektet, míg próbálja a távolból lekövetni a mozdulatokat. Mire Ladjánszki Márta elkezdi az órát, már körülbelül 15-20 ember áll táncra készen a füvön.

A Horton-technika, ahogy azt korábbi években is megtapasztalhattam, kevésbé látványos és intenzív mozdulatai ellenére nagyon is kemény munkát takar. Apró, de annál nehezebb és precízebb mozdulatok követik egymást, melynek alapja egy koncentrált, feszes nyújtótechnika és laikusok számára nehezen megtartható egyensúlyi helyzetek. Ladjánszki Márti, aki rezzenéstelen arccal adja elő a legkicsavartabb pozíciókat is, időről-időre instruálja a táncolókat: „Tartsd meg azt a mozdulatot, ami neked a legszélesebb" - s ezzel kegyesen a résztvevőre bízza, hogy ki mit ért ez alatt. „Mintha kapaszkodnál a nem létező falakba." - teszi hozzá, mikor majdnem mindenki felborulni látszik az egy lábon egyensúlyozás közben. A végére marad egy-két haladó mozdulat is, ha a korábbi megpróbáltatások bárkinek is kevésnek bizonyultak volna. Az óra nagy tapssal záródik.

4F62BA6E-B8D3-4808-9056-9DD39DCC70CB

Pálosi István - Mozdulat című kiállítás megnyitója az Iparművészeti Múzeumban

Pálosi István „mai mozdulatművészeti" órájához pakolászik már, amíg az átizzadt testű táncolók feltankolnak vízzel, s eközben új látogatók is érkeznek. Pálosi Ladjánszkival ellentétben nem használ mikrofont, inkább közelebbről magyaráz, és ezzel az óra is sokkal közvetlenebbé és családiasabbá válik. Mellettem a kisbabájával táncoló anyuka, miután rajzolni küldi másik, hiperaktív gyermekét, közelebb húzódik a szivaccsal. Pálosi István, aki a meleg ellenére talpig feketében van, rövid, mozdulatművészeti gyorstalpalót tart, amiből megtanuljuk, hogy a mozdulat a tér, idő, erő és a kifejezés tényezőivel írható le. Az alapmozdulatok bemutatása közben hangsúlyozza, milyen fontos a helyes légzéstechnika, mivel „az oxigénnek az utolsó ujjbegyig el kell jutnia". Pálosi kongát vesz elő, amivel mint egy klasszikus mozdulatművészeti sámán üti a ritmust, és közben - ösztönösen is - rímekbe szedve kántálja a táncolnivalót, az emberek pedig le-föl kelnek és esnek a sámáni dobverésre. Kedvencem az aktatáskával érkező hatvan körüli bajuszos férfi, aki a hátsó sorban öltönynadrágban próbál a mozdulatművészet titkaiba bevonódni, majd hosszúnadrágját sportnadrágra cseréli, bőrcipőjét mezitlábra váltja. Bár eredeti terveimben az összes aznapi óra benne szerepelt, de Pálosi magyarázó szavait hangos dörgés szakítja meg többször is, és amikor az ég egyértelmű vihart jelez, fájó szívvel menekülőre fogom. És ugyan jóval hosszabb az út hazafele Óbudáról, így utólag mégis alkalmas és különleges helyszínnek érezhettük ezt a patinás környezetet, ahol a lassan ahygománnyá váló Body Moving idén megtalálható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Hiába fest jobban Szűz Mária a restaurálás után, a tulajdonos reklamál

Ez már nem az, akit ismert és szeretett, állítja, miután egy restaurátor szebb küllemet varázsolt a szobrának. Akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Inverz „bundás Krisztus”-eset Lengyelországból.
Színház

Bakos-Kiss Gábor lett a Győri Nemzeti Színház új igazgatója

A kilenctagú szakmai bizottság javaslatára Bakos-Kiss Gábort választották a Győri Nemzeti Színház élére – tudatta Facebook-oldalán Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere. Az új igazgató 2021. július 1-jétől vezetheti a színházat.
Plusz

Ezek a 75 éves David Gilmour kedvenc Pink Floyd-dalai

Ma ünnepli 75. születésnapját David Gilmour, a Pink Floyd szólógitárosa, aki egyébként a basszusgitártól a billentyűkön át a szaxofonig számos hangszeren játszik, mégis karakteres húrhajlításairól, összetéveszthetetlen soundjáról és kitartott hangjairól ismerünk.
Vizuál

90 év után bukkant fel a magyar származású Amrita Sher-Gil festménye

Az indiai Frida Kahlóként is emlegetett magyar származású festőnő portréja akár a 2,8 millió dolláros (849 millió forint) leütési árat is elérheti a Christie's aukciósház árverésén.
Színház

Upor László beszélgetéssorozatot indít az eTrafón

Véget ért a Trafó TudásTrambulin sorozata, a nézők azonban nem maradnak online műsor nélkül: március 10-én indul a Világhazafiak, amelyben Upor László olyan magyarokkal beszélget, akiket bár számos alkalommal láthatunk Magyarországon, külföldön is jelentős sikereket értek el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

Aki kijátszotta a halált: Patrick Dupond

Alig pár nappal 62. születésnapja előtt, március 5-én elhunyt a világhírű táncművész, Patrick Dupond. A huszadik század egyik legnagyobb balett-táncosának kikiáltott művész mindössze 31 éves volt, amikor kinevezték a párizsi Operaház balettigazgatójának, az pedig, hogy felépült a 2000-ben történt autóbalesete után, valóságos csodának számított.
Tánc ajánló

A nem-térben táncol a TranzDanz

Március 6-án különleges performansznak lehetnek tanúi a TRIP Webszínház nézői. Kovács Gerzson Péter Harangozó- és kétszeres Lábán-díjas, Az Év legjobb alkotója díjjal is kitüntetett koreográfus legújabb előadásában a tranzitot, azaz a nem-hely tematikáját helyezi a középpontba.
Tánc magazin

Mozdulatba zárt pillanatok

Ma már a modern tánc előfutáraként tekintünk rá, a 20. század elején azonban a mozdulatművészet még nem volt több egy lázadó gesztusnál, amely a klasszikus táncformák – különösképpen a balett – szigorú szabályrendszeréből kitörve a korlátlanságot hirdette. Börcsök Boglárka dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy rekonstruálja a mozgásnak azt a fajta konvenciókon túli szabadságát, amely az irányzat lényegét adta.
Tánc videó

A bakibalett, amelyben a táncosoknak muszáj hibázni – VIDEÓ

Jerome Robbins 1956-os koreográfia a néző rekeszizmait is megdolgoztatja. Chopin keringőjére repkednek tétovázva a balerinák.
Tánc hír

Valentin-napon indul a Nemzeti Táncszínház új sorozata

A legnagyobb táncos legendák és feledhetetlen történetek elevenednek meg a Nemzeti Táncszínház legújabb online sorozatában, a Dance Details-ben.