Tánc

Maestoso e gioviale

2007.12.08. 00:00
Ajánlom
Adyról talán kijelenthetjük, hogy nem volt az a kimondottan érzelgős típus. Az örök háborgó, békétlen poétának Erdély közepén, jó száz évvel ezelőtt, az A Kalota partján fogantatásának pillanatában mégis úgy tűnt, hogy a templomból kijövők látványa az univerzum nyugvópontját, az idők folyásának lassú, állandó és megkérdőjelezhetetlen biztonságát jelképezi.

Az örök Kalotaszeg (foto: Dusa Gábor)

A kalotaszegiek az örökkévalóság ígéretével, az emberi kultúra természetes önazonosságának üzenetével megindították a szívét. Elnézte őket, s elmerengett: "Mily pompás vonulásuk a dombon, / Óh tempós vonulás, állandóság / Biztosság, nyár, szépség és nyugalom". És azóta is, ezen a vidéken valahogy megérinti az embert az az esszenciális szépség, amely mintha zenében, táncban, öltözékben, faragványban, minden emberi kifejezésben, minden üzenetben a nagy, láthatatlan karmester egyetlen instrukcióját visszhangozná: "Maestoso. Fennségesen." Nekünk, "táncházas" muzsikusoknak Kalotaszeg a Salzburgunk, Firenzénk és Bayreuthunk. New Orleansunk és Cannesunk. Olyan hely, ahova mindenkinek, aki számít, vagy legalábbis azt akarja, hogy A kalotaszegiek az örökkévalóság ígéretével, az emberi kultúra természetes önazonosságának üzenetével megindították a szívét. Elnézte őket, s elmerengett: "Mily pompás vonulásuk a dombon, / Óh tempós vonulás, állandóság / Biztosság, nyár, szépség és nyugalom". És azóta is, ezen a vidéken valahogy megérinti az embert az az esszenciális szépség, amely mintha zenében, táncban, öltözékben, faragványban, minden emberi kifejezésben, minden üzenetben a nagy, láthatatlan karmester egyetlen instrukcióját visszhangozná: "Maestoso. Fennségesen."


Az örök Kalotaszeg (foto: Kanyó Béla)

Nekünk, "táncházas" muzsikusoknak Kalotaszeg a Salzburgunk, Firenzénk és Bayreuthunk. New Orleansunk és Cannesunk. Olyan hely, ahova mindenkinek, aki számít, vagy legalábbis azt akarja, hogy banda elé és elkiáltja magát, hogy: "Davaj Sedmohrad!" ("Erdélyit csinálj!") – akkor a prímásnak kalotaszegi legényest kell muzsikálnia (a menőbbje tud is olyat, illik tudnia). És az sem véletlen, hogy a Magyar Állami Népi Együttes első olyan produkciója, amely egy szűk, egységes tájegység folklórját mutatja be, éppen ezt a vidéket célozza meg.


Az örök Kalotaszeg (foto: Kanyó Béla)

Az Örök Kalotaszeg először egy népzenei lemez formájában jelent meg. Kelemen László, az összeállítás megálmodója és szerkesztője ezzel a lemezzel a "Csipásoknak", azaz a bánffyhunyadi Varga cigányzenész-dinasztiának kívánt emléket állítani. Összeboronálta Magyarország legkiválóbb muzsikusait, és a fiúk a különös műgonddal kiválogatott dallamokat oly hitelességgel vitték fel a korongra, hogy attól még maga az öreg Csipás Feri is elcsodálkozott volna, ha megéri. A lemez zömében tánczenéket sorakoztat fel, így magától kínálkozott arra, hogy zenei anyagára tánckompozíció is alkottassék. A feladat ugyanakkor egyáltalán nem volt könnyű, hiszen a felvétel adott tartalmi keretei a színpadi műnek is kijelölték a határait. Farkas Zoltán vállalkozott a táncbéli tartalmak hozzáadására, s munkájának eredménye bizonyítja, hogy az együttes aligha találhatott volna a kihívás nagyszerűségéhez méltóbb szakembert. Az Örök Kalotaszeg színpadra állított anyagának nem csak az az értéke, hogy benne az alkotók (zenében, táncban, viseletben egyaránt) kötelezően hagyománytisztelő, világcsúcs-precíz, magas szintű szakmai képzettsége tükröződik. Jól átgondolt, szépen felépített, hatásosan kidolgozott darabról van szó. Ez azt jelenti, hogy a táncosok a legényesben vagy a csingerálásban (amelyek pont ott vannak elhelyezve a műsorban, ahol a legjobban kívánjuk) "lerúgják a mestergerendát", a zenészek pedig a juhait kereső pásztor keserveseiben kicsipkézik a levegőt. És a műsorban a kalotaszegi magyarok folklórja mellett a román és a cigány tradíció is a súlyának, jelenlétének megfelelő arányban van képviseltetve. Ez pedig azt jelenti, hogy a Magyar Állami Népi Együttes egyenlő mércével mérve, ország s világ színe előtt a magyar mellett felvállalja a román és a cigány kultúra képviseletét. És ez nekünk így természetes. Sajnos, ehhez hasonló odafigyelést, érzékenységet mai, román alkotók darabjában nehezen lehetne elképzelni. És ha körülnézünk, rá kell döbbennünk, hogy ebben a fene nagy, egymás keblére boruló európai testvériségben, bizony, ezzel a tulajdonságunkkal – legalábbis a szűkebb környéken – mi, magyarok egyedül vagyunk. Mert ott van a másik darab, a Kincses Felvidék. Az együttes ezzel a műsorával Magyarországon elsőként állít színpadra egy, a történeti Felföld tánc-és zenefolklórját bemutató, egész estét betöltő produkciót. Itt is egy, az Örök Kalotaszeghez hasonló szellemiségben, a magyar kanásztáncok, dudanóták, asztali nóták és rítusénekek, csárdások, karikázók és verbunkok mellett, mindezek szlovák, gorál-lengyel és ruszin párhuzamai is megjelennek. Nekem ez így természetes (így írom, egyes szám első személyben, hiszen a darab zenéjét jómagam válogattam össze, nagyrészt saját gyűjtéseim alapján). Nyolc évvel ezelőtt a SL’UK, azaz a Szlovák Népművészeti Társulás (a MÁNE egyik ottani megfelelője) is színpadra állított egy hasonló, az ország nemzetiségi folklórját is bemutatni szándékozó darabot Strom [ennyit jelent: Fa] címmel. És tényleg, ebben is volt szlovákiai ruszin, gorál, cigány, német és zsidó anyag is. Csak a hatszázezres felvidéki magyarság népművészete nem kapott helyet ebben a műsorban. De nem lehet tisztem egymással szembeállítani a két produkciót, annál is inkább, mert a jegek – legalábbis a mi szakmánk területén – megtörni látszanak. A mai szlovák táncházakban nem csak a kalotaszegi legényes, de a gömöri vasvári verbunk vagy a magyarbődi csárdás is helyet kap, és pont a SL’UK az, amely mostanában a Magyar Állami Népi Együttessel egy közös turnéról egyezkedik. Sokkal érdekesebb egy összefoglaló jellemzést kikanyarítani arról a kulturális közegről, amelynek bemutatására a Kincses Felvidékben mi, magyar és szlovák alkotók közösen vállalkoztunk. Ha az erdélyi folklór ízét és benne Kalotaszeg hangulatát föntebb a méltóság hangsúlyozásával próbáltam érzékeltetni, akkor a "Felvidékfeeling" talán így írható le a legtalálóbban: Kedélyes. Gioviale. Igen, ez az a legkisebb közös többszörös, amely párhuzamba állítja az itt élő népek hagyományos kultúráját. Igaz, ez egy többszólamú párhuzamosság, de mégis: a zempléni szlovák verbunk (ők egyes falvakban így mondják: "sólo mad’ar") motívumkincsében, a sárosi krucena (értsd: "forgatós") dallamvilágában vagy a Felső- Garam menti "hajduk" (igen, ez amúgy hajdútáncot jelent) lépéseiben nincs több eltérés a magyar megfelelőik jellegzetes vonásaitól, mint amennyit két távolabbi magyar régió folklóranyaga között tapasztalhatunk. És mind-mind végtelenül oldott hangulatot és kirobbanó erőt sugároz magából. Egy másfajta, ujjongó biztosságot.


Kincses Felvidék

A Kincses Felvidék egy, az egész Kárpát-medencét átölelő Bartók-trilógia első részeként lett színpadra állítva. Az anyagot megpróbáltuk olyan területek mentén felépíteni, amelyek Bartók Béla kedvenc gyűjtőhelyei voltak. Ebben a műsorban, de az Örök Kalotaszegben is igyekeztünk megfelelni annak az instrukciónak, amely szerint "…a lényeges az, hogy a parasztzenének azt a szavakkal le sem írható benső karakterét vigyük át zenénkbe, sőt nem csak azt, hanem az egész paraszti muzsikálásnak, hogy úgy mondjam, a levegőjét".


Kincses Felvidék

De ha a két produkciót így egymás mellé tesszük, rá kell döbbennünk, hogy az egészben nem is az a bizonyos szakmai magyarázatot, folklorisztikai sorvezetőt igénylő töltés a legfontosabb. Rá kell döbbennünk, hogy a leglényegesebb, amit ilyen műsoraink színrevitelénél megélhetünk, egy felismerés, amelynek mentén őszintén, pátosz és negéd nélkül ki tudjuk mondani: itt és most Bartók vezéreszméje a népek testvérré válása vezérelt minket is.

(2007. december 15. 19:00 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház - Az örök Kalotaszeg / Kincses felvidék - a Magyar Állami Népi Együttes előadása)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Premierrel ünnepel a Nagyvárad Táncegyüttes

Petőfi Sándor János vitéz című epikus költeményéből készít táncjátékot a magyar kultúra napjára a nagyváradi Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese. Az előadást, amely egyben a társulat idei első premierje is lesz, Györfi Csaba rendezi, és a tervek szerint január 21-én mutatják be.
Tánc hír

Online térbe költözik a SzólóDuó Fesztivál

Január 13-án kezdetét veszi az idei SzólóDuó Fesztivál, melyet rendhagyó módon ezúttal az Orkesztika Alapítvány Youtube-csatornáján közvetítenek majd. A négynapos rendezvény versenyprogramjában 26 produkció kapott bemutatkozási lehetőséget.
Tánc gyász

Elhunyt Móger Ildikó táncművész, koreográfus

66 éves korában elhunyt Móger Ildikó táncművész, koreográfus, táncpedagógus, aki pályafutása során olyan vezető színházakban dolgozott, mint a Miskolci Nemzeti Színház és a kecskeméti Katona József Színház.
Tánc magazin

60 éve a tánc szolgálatában a Pécsi Balett

2021-ben ünnepli 60. jubileumát a Pécsi Balett, de nem csak a jeles évfordulónak örülhetnek: az általuk szervezett Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót ismét jelölték az év eseményének járó Made in Pécs-díjra.
Tánc hír

Gálaműsorral jubilál Fővárosi Nagycirkusz

Gálaműsorral ünnepli a 131 éves múltra visszatekintő Fővárosi Nagycirkusz az új épület megnyitásának 50. évfordulóját. A különleges előadást január 14-én a cirkusz Facebook-oldalán élőben közvetítik.