Tánc

Március 14-én a Magyar Nemzeti Balett is visszatér a dalszínházba

Kenneth MacMillan negyedik egész estés balettje, a Mayerling az osztrák trónörökös és szeretője tragikus történetét meséli el: Rudolf főherceg és Vetsera Mária 1889-es kettős öngyilkosságát a koreográfus a két főhősre nehezedő társadalmi, politikai és személyes nyomás tükrében egy rendkívül megrázó előadásban dolgozta föl, amely sokak szerint a legkiemelkedőbb munkája.

A balett zenéjét John Lanchbery egy olyan világhírű magyar zeneszerző műveiből válogatta, aki több darabot is komponált Erzsébet császárné és királyné (Sisi) számára. Rudolf szerepe a balettirodalom egyik leginkább emberpróbáló kihívása: pszichológiai és érzelmi összeomlását hét kivételesen intenzív pas de deux mutatja meg.

Cselekmény

Ma sem tudhatjuk teljes bizonyossággal, mi történt valójában azon a fagyos januári hajnalon a Bécsi-erdőben megbúvó mayerlingi vadászkastélyban, vélhetően azért, mert

a két szerelmes halálának okára vonatkozó jeleket a lehető legnagyobb alapossággal tüntette el a császári udvar.

Vajon szerelmi öngyilkosság történt? Esetleg egy részeg verekedés tört ki, vagy sötét hátterű politikai merénylet végzett az Osztrák-Magyar Monarchia trónjának várományosával és szeretőjével, Vetsera Máriával? Rudolf főherceg és Stefánia belga hercegnő politikai érdekből megkötött, de csődbe jutott házassága, a trónörökös liberális nézetei és folyamatos összetűzései apjával, Ferenc József császárral kétségtelenül mind előidézték a Mayerling tragikus végkifejletét. A naplókból és a levelekből egy bohém, csapongó, gyakran erőszakoskodó trónörökös képe rajzolódik ki, akit egy megszállott, a szerelemért akár életét is áldozni vágyó fiatal lánytól való elszakadásra akartak kényszeríteni.

mayerling_nagyszinpadi_proba_foto2_rakossy_peter_resize-105829.jpg

A Mayerling próbája (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

Sir Kenneth MacMillan (1929–1992) a 20. század balettvilágának egyik legmeghatározóbb és legszélsőségesebben megítélt szereplője volt.

„A valóságot akartam a színpadra vinni, nem azokat a darabokat, amiket a 1940-es és 50-es években láttam…

Azoknak a daraboknak nem volt kapcsolata a valós emberi érzésekkel, az igazi emberi viselkedéssel. Az a balett nem volt több, mint egy átlátszó üvegablak. Azt akartam, hogy a közönséget mélyen megérintse a karakterek sorsa.”

A zeneszerzőkről

Liszt Ferenc (1811-1886) a 19. századi romantika egyik legkiemelkedőbb komponistája, lenyűgözően virtuóz zongoraművésze és merészen újító karmestere. „A lángész kötelez!” – ez volt a magyar muzsikus jelszava, és valóban sokoldalúan aknázta ki különleges zenei tehetségét.

mayerling_nagyszinpadi_proba_foto6_rakossy_peter_resize-105830.jpg

A Mayerling próbája (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

John Arthur Lanchbery (1923 – 2003) angol-ausztrál zeneszerzőt és karmestert nagyszerű balettfeldolgozásairól ismerte meg a világ. A Mayerling című balett zenéjét Lanchbery állította össze Liszt Ferenc műveiből. Kitűnő szerkesztésének köszönhetően a három felvonásnyi muzsika egységes zeneművé érlelődött.

Rudolf trónörökös szerepében Leblanc Gergelyt, Timofeev Dmitryt, Balázsi Gergő Ármint láthatják, Vetsera Mária karakterét Melnik Tatiana, Tanykpayeva Aliya, Felméry Lili balettművészek alakítják.

Az évados szereposztás elérhető az OPERA weboldalán.

Az előadás a 2022. március 14-i, 19:00 órás bemutatót követően március 14-én, 16-án, 19-án, 24-én, 26-án, 27-én, 30-án és április 2-án látható az Operaházban.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: A Mayerling próbája (fotó: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Én glóriával átallépem azt” – Stuart Mária-premier az Operaházban

Bár a Stuart Mária izgalmas történelmi dráma, igazi mondanivalója mégiscsak az, hogyan képes valaki mindezeket a küzdelmeket maga mögött hagyni, és a halál közelségének tudatában számot vetni életével. A május 10-i, bemutató előadáson jártunk.
Klasszikus

Farkas Gábor a Zeneakadémia új rektora

Miután a Zeneakadémia szenátusa a zongoraművész pályázatát támogatta, a köztársasági elnök kinevezte Farkas Gábort a 2025. május 15. és 2030. május 14. közti időszakra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorává.
Vizuál

Minden, amit tudni lehet Wes Anderson új filmjéről

Kézigránátok, abszurd karakterek, orgyilkosok, szimmetriák és persze sztárparádé. Május 29-étől látható a magyar mozikban napjaink egyik legnépszerűbb rendezőjének új, A föníciai séma című filmje. Összegyűjtöttük, mi mindent lehet tudni Wes Anderson új alkotásáról. 
Klasszikus

A klasszikus zene és a jazz kiválóságai vehettek át Bartók Rádió Zenei Díjat

Másodszor adta át a Bartók Rádió az előző év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseként díjait a hazai klasszikus zene kiválóságainak. A május 14-én, a Budapest Music Centerben rendezett díjátadón mások mellett elismerésben részesült Medveczky Ádám, Sümegi Eszter, Kelemen Barnabás és Dresch Mihály is.
Könyv

„A leírt szó mindig veszélyes, de csak annak, aki fél tőle" – az Open Books is felszólalt az átláthatósági törvény ellen

Al Ghaoui Hesna, Alföldi Róbert, Cserhalmi György, Csáki Judit, Kemény Zsófi, Kepes András, Dr. Máté Gábor, Szentesi Éva és Ungváry Krisztián is aláírta az Open Books kiadó nyílt levelét, amelyben szolidaritásukat fejezik ki azokkal, akik veszélyeztetve érzik magukat a kormány új törvénytervezete miatt. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

A csapat, akik a múltban és a jelenben kutatva írják a cirkuszművészet jövőjét

Miközben a porondon artisták pörögnek a levegőben, és gyerekcsoportok tapsolnak önfeledten, a cirkusz falain belül egy másik csapat láthatatlan mutatványon dolgozik. Riportunk a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum munkájáról.
Tánc ajánló

Uhrik Teodóra: „A balett a pillanat művészete”

Május 5-én a Budapest Táncfesztivál keretében mutatják be az Uhrik Teodóráról szóló előadást Egy áttáncolt élet címmel. A Kossuth- és Liszt-díjas, érdemes művész szerint ez igazi családi összefonódás lesz.
Tánc ajánló

Egy kivételes tehetségű balettművész: Sík Milán

Tanulmányai befejeztével rögtön a Budapesti Operettszínházhoz szerződött, ahol olyan előadásokban láthatta a közönség, mint a Diótörő, a Hegedűs a háztetőn vagy A képfaragó. Sík Milán portréja.
Tánc ajánló

Szabó Barbara Szofia ezúttal Hófehérkeként varázsolja el a közönséget

Áprilisban mutatta be a Budapesti Operettszínház Hófehérke című előadását. A Kocsák Tibor Zenéjével és ifj. Harangozó Gyula koreográfiájával készült produkció főszerepében Szabó Barbara Szofia balettművész látható.
Tánc interjú

Frenák Pál: „Az ihlet kiapadhatatlan forrása az ember hitében rejlik”

Május 2-án a Budapest Táncfesztivál keretében debütál a FrenÁk Társulat legújabb előadása Nostalg_Y címmel, amelyben a fiatal táncművészekkel karöltve színpadra lép a Harangozó-díjas Lőrinc Katalin, valamint az előadás koreográfusa, az együttes Kossuth-díjas alapítója, Frenák Pál.