A balett zenéjét John Lanchbery egy olyan világhírű magyar zeneszerző műveiből válogatta, aki több darabot is komponált Erzsébet császárné és királyné (Sisi) számára. Rudolf szerepe a balettirodalom egyik leginkább emberpróbáló kihívása: pszichológiai és érzelmi összeomlását hét kivételesen intenzív pas de deux mutatja meg.
Cselekmény
Ma sem tudhatjuk teljes bizonyossággal, mi történt valójában azon a fagyos januári hajnalon a Bécsi-erdőben megbúvó mayerlingi vadászkastélyban, vélhetően azért, mert
a két szerelmes halálának okára vonatkozó jeleket a lehető legnagyobb alapossággal tüntette el a császári udvar.
Vajon szerelmi öngyilkosság történt? Esetleg egy részeg verekedés tört ki, vagy sötét hátterű politikai merénylet végzett az Osztrák-Magyar Monarchia trónjának várományosával és szeretőjével, Vetsera Máriával? Rudolf főherceg és Stefánia belga hercegnő politikai érdekből megkötött, de csődbe jutott házassága, a trónörökös liberális nézetei és folyamatos összetűzései apjával, Ferenc József császárral kétségtelenül mind előidézték a Mayerling tragikus végkifejletét. A naplókból és a levelekből egy bohém, csapongó, gyakran erőszakoskodó trónörökös képe rajzolódik ki, akit egy megszállott, a szerelemért akár életét is áldozni vágyó fiatal lánytól való elszakadásra akartak kényszeríteni.
Sir Kenneth MacMillan (1929–1992) a 20. század balettvilágának egyik legmeghatározóbb és legszélsőségesebben megítélt szereplője volt.
„A valóságot akartam a színpadra vinni, nem azokat a darabokat, amiket a 1940-es és 50-es években láttam…
Azoknak a daraboknak nem volt kapcsolata a valós emberi érzésekkel, az igazi emberi viselkedéssel. Az a balett nem volt több, mint egy átlátszó üvegablak. Azt akartam, hogy a közönséget mélyen megérintse a karakterek sorsa.”
A zeneszerzőkről
Liszt Ferenc (1811-1886) a 19. századi romantika egyik legkiemelkedőbb komponistája, lenyűgözően virtuóz zongoraművésze és merészen újító karmestere. „A lángész kötelez!” – ez volt a magyar muzsikus jelszava, és valóban sokoldalúan aknázta ki különleges zenei tehetségét.
John Arthur Lanchbery (1923 – 2003) angol-ausztrál zeneszerzőt és karmestert nagyszerű balettfeldolgozásairól ismerte meg a világ. A Mayerling című balett zenéjét Lanchbery állította össze Liszt Ferenc műveiből. Kitűnő szerkesztésének köszönhetően a három felvonásnyi muzsika egységes zeneművé érlelődött.
Rudolf trónörökös szerepében Leblanc Gergelyt, Timofeev Dmitryt, Balázsi Gergő Ármint láthatják, Vetsera Mária karakterét Melnik Tatiana, Tanykpayeva Aliya, Felméry Lili balettművészek alakítják.
Az évados szereposztás elérhető az OPERA weboldalán.
Az előadás a 2022. március 14-i, 19:00 órás bemutatót követően március 14-én, 16-án, 19-án, 24-én, 26-án, 27-én, 30-án és április 2-án látható az Operaházban.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: A Mayerling próbája (fotó: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)