A Marylandi Egyetem és a Houstoni Egyetem közösen kutatott a témában az elmúlt három évben és arra jutottak: a táncosok a multi tasking mesterei, mivel több különböző agyterületet mozgósítanak párhuzamosan tánc közben. Az egyik rész a mozdulat fizikai megvalósításáért felel, a másik pedig a mozdulat művészi kifejezőerejét szabályozza. Mindeközben az agynak rengeteg gyors döntést kell meghoznia. „Amikor szépen mozgó táncosokat látsz, aközben tulajdonképpen az egész agyuk is mozgásban van” - mondja Karen Kohn Bradley, a Marylandi Egyetem professzora.

A fókusz egyszerre van a mozdulatsoron, az időzítésen, azon, hogy hogyan tűnjenek egyidejűleg könnyednek és mégis erősnek”.

A tanulmány megmagyarázza azt is, hogyan képesek a profi táncosok az összetett koreográfiákat rendkívül gyorsan megjegyezni. Az ő esetükben kifejlődött egy olyan képesség, hogy felismerik és elraktározzák a mintákat a hátsó agyi területeken (pl. a kisagyban), ami kapcsolatban áll elülső agyi részekkel is, amik viszont a művészi kifejezésért felelnek és olyan esetekben is bekapcsolnak, amikor a színpadon hirtelen kreatív újratervezésre van szükség.

GettyImages-461098782 (Fotó/Forrás: Ian Gavan / Getty Images Hungary)

Bradley szerint ezt nehéz megmondani. Vannak, akik ebből a szempontból már eleve tehetségesek és vannak, akiknél idővel fejlődik ki ez a képesség. Bradley azt reméli, hogy a tanulmány révén szerzett információk hasznosak lehetnek más terülteknek is. Szeretné, ha ez alapján kifejlesztenének egy tréninget, ami a mozdulat kifejezőerejét segítené: szerinte ez hasznos lehetne nemcsak a társművészetek gyakorlói (színészek, bábszínészek, animátorok) számára, de akár diplomatáknak és üzletkötőknek is.

Bradley munkájának természetesen óriási hozadéka van a táncoktatásra vonatkozólag is. A táncórákon ugyanis a legtöbbször a fókusz a mozdulatsorok megjegyzésén és a technikán van, vagyis nélkülözi azon agyi területek használatát, amik az érzelmekre, kreativitásra vannak hatással. Mivel a tanulmány tanulsága szerint közvetlen, oda-vissza ható kapcsolatban állnak ezek az agyi részek, több instrukciónak kellene vonatkoznia a mozdulatokhoz társuló érzelmekre, és a vizuális képzelőerőre is jobban lehetne hatni, hiszen az is előidézheti a megfelelő mozdulatokat.

A táncosok agyát egyébként UM, UH és MIT módszerekkel vizsgálták. Az egyetemi kutatók az agyi elektródákat különböző zenékre adott reakciók során figyelték. A kérdésre, hogy a technika fejlődésével fejlődhet-ea tánc, Bradley azt mondja:  "végső soron minden a táncos tehetségén és személyiségén múlik". 

(via: Dance Magazine)