Tánc

Meg lehet-e tanítani egy számítógépet táncolni?

2017.10.05. 09:50
Ajánlom
Valencia James, a barbadosi származású táncosnő a Táncművészeti Főiskolán szerezte meg diplomáját. Sok magyar társulattal táncolt, emellett pedig intenzíven kutatja a tánc és a mesterséges intelligencia kapcsolatát. Valencia Jamesszel az október 10-én a Trafóban bemutatásra kerülő, AI am here című darabja kapcsán beszélgettünk az eddig megtett útról, a kutatás folyamatáról és az “érzelmes” gépekről.
Valencia James

Valencia James (Fotó/Forrás: Talabér Tamás)

- Mesélnél először arról, hogy miért kezdtél el az AI_am projekteden dolgozni?

- 2013-ban kaptam egy lehetőséget, hogy a férjemmel, Bognár Botonddal kutassak. A kiinduló kérdésünk az volt, hogy meg lehet-e tanítani egy számítógépet táncolni. Az életünk az új technológiáknak köszönhetően rendkívül gyorsan változik – a mesterséges intelligencia jelenléte elképesztően erős. Ezt próbáltuk meg átültetni az előadóművészetre, és azt megvizsgálni, hogy vajon arra is képes-e ilyen hatást gyakorolni a technika. Botond felvette a kapcsolatot Papp Gáborral – aki egy rendkívül tehetséges kreatív programozó –, ő pedig bevonta egy kollégáját, Hajdu Gáspárt, velük kezdtünk el dolgozni. Gábor emellett a svéd származású Alexander Bermannel is kapcsolatba került, aki a mesterséges intelligenciát kutatja. Együtt kitaláltunk egy prototípust – egy avatart – akivel sikerült egy improvizált táncot létrehoznom.

Ez az avatar képes volt megérteni a mozgásomat, és arra a saját improvizációját ráépíteni, majd ezt követően én az ő mozgásához csatlakoztam.

Ekkor a program még viszonylag kevés mozgásszekvenciát tartalmazott, ennek ellenére tudtunk együtt táncolni. Ez az avatar egyébként egy rólam készült 3D-s modell volt. Egy Kinect-szenzor segítségével tudtunk egy mozgás-párbeszédet létrehozni. A munkabemutatót a MU színházban tartottuk. A projekt másik érdekessége, hogy Alex nem is hazánkban él, tehát hatalmas távolságot átívelve dolgoztunk együtt. Ennek a sikere motivált minket, hogy tovább folytassuk ezt a kutatást. Alex főként azon dolgozott, hogy hogyan lehet egy olyan autonóm szoftvert írni, ami magától képes improvizált mozgásformákat létrehozni.

- Mennyivel másabb egy mesterséges intelligenciára épülő szoftverrel táncolni, mint egy emberrel?

A legfurább talán az, hogy nincsen másik fizikális test, hiszen a gép csupán egy vetített, digitális látványt hoz létre.

Ami viszont ezzel együtt izgalmas, hogy egy másik táncos esetében pontosan tisztában vagyunk a tudásával, azzal, hogy mire képes a teste. Ez bizonyos értelemben a lehetőségeket is korlátozza. A digitális mozgás esetében azonban egészen más helyzettel állunk szemben: a szoftverbe nem lett gravitációs korlát beépítve, és az emberi test behatároltságát is felfüggesztettük.

A digitális test tehát bármilyen mozgásra képes, olyanra is, amilyenre az emberi test nem.

Ez elképesztően inspiráló. Ugyanakkor van egy határ, amit nem lehet átlépni, hiszen a digitális alak a képernyőről nem tud átkerülni a fizikális térbe. Ezért folytattuk abba az irányba a kutatást, hogy ezt a korlátot hogyan lehet átlépni. A nehézség főként a technológiában rejtezik, nem elég fejlett ahhoz, hogy ezt kivitelezni lehessen. Úgy érzem, nagyon közel vagyunk már a megoldáshoz, de egyelőre még szükség van képernyőre.

- Nem gondolkodtál még azon, hogy egy konkrét robotot mozgass ilyen módon?

- Úgy érzem, abban kevesebb a lehetőség. A CGI (számítógéppel előállított kép) és a 3D sokkal kevésbé kötött, egyszerűen azért, mert képes az átalakulásra. Érdekes, hogy ez a digitális alak ki tud váltani belőlem érzelmeket:

a mozgását figyelve olyan empatikussá válok, hogy meg tudom fejteni egy-egy mozdulatából, hogy mit “érezhet”.
DSC 9210

DSC 9210 (Fotó/Forrás: Bogdán Réka)

- Milyen koncepcióra épül az októberben bemutatásra kerülő AI am here című új előadás?

- A fő gondolatkör a mesterséges intelligenciával történő együttalkotás motívumában fogalmazható meg. Egy találkozás a színpadon egy emberitől eltérő intelligencia-formával. Amikor ismeretlen dolgokkal kerülünk kapcsolatba, mindig megpróbálunk valamiféle alakot hozzátársítani, ezáltal pedig magunkhoz hasonítani.

A mesterséges intelligencia olyan, mint egy médium, amelyen keresztül találkozhatunk saját létezésünkkel, azzal a kérdéssel, hogy mit jelent embernek lenni.

Az előadás érdekessége, hogy egy magyar és egy svéd táncost is meghívtam, Lakatos-Varga Boglárkát és Nea Landint. Az, hogy hárman táncolunk, jó hatással volt a kreatív folyamatokra, általuk pedig van mellettem fizikális test is. Az előadáshoz interaktív zene is társul, amiért a Los Angelesben élő Scott Cazan felel. Rendkívül sok ember együtt-gondolkodása áll az elkészült darab mögött.

AI am Here

AI am Here

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Könyv

Feleannyian olvasnak rendszeresen könyvet, mint 15 éve

A Tárki kutatása szerint 2005 óta majdnem megfeleződött a rendszeres könyolvasók száma. Átlagosan 37 könyvet olvasnak évente azok, akik olvasnak.
Vizuál

Október 1-jén indul a Szemrevaló Filmfesztivál

A nyitófilm Burhan Qurbani társadalmi kérdéseket feszegető mozija, az idei Berlinale egyik versenyfilmje, a Berlin, Alexanderplatz lesz.
Vizuál

100 millió dollárért is elkelhet Botticelli portréja a Sotheby's árverésén

Az alkotás egyike az itáliai reneszánsz mester mindössze tucatnyi portréjának, amelyek fennmaradtak.
Vizuál

Átadták a legjobb magyar filmelőzetesnek járó díjakat

Az idei Arany Blende a zsűri szavazatai szerint A létezés eufóriája-trailerhez került, míg a közönségdíj az Apró mesék előzeteséé lett. Mutatjuk a nyertes videókat!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Online közvetíti előadásait a Fővárosi Nagycirkusz

Szombat délutánonként élőben követhetjük a Fővárosi Nagycirkusz előadásainak online közvetítését.
Tánc hír

Tisztújítást tartottak a Magyar Táncművészek Szövetségében

A Magyar Táncművészek Szövetségének közgyűlésén ötödik alkalommal választotta meg a tagság újabb három évre elnöknek Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és társelnöknek Kiss Jánost, a győri Magyar Táncfesztivál igazgatóját - adta hírül a szakmai és érdekvédelmi szövetség.
Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.
Tánc hír

Átadták az idei Lábán Rudolf- és Halász Péter-díjakat

Augusztus 31-én a Trafóban immár 15. alkalommal hirdették ki a legjobb hazai kortárs táncprodukciókat elismerő díjat, valamint a színházi alkotókat méltató elismerést.